|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Nemzetközi Transsylvánia Alapítvány közleménye
"Erdély minden részéből
összegyűlt ünneplő hallgatóság előtt Tőkés László tartott
istentiszteletet, melynek keretében külön hangsúllyal kérte az
erdélyi magyarságot, hogy ne hagyja el szülőföldjét; a boldogulást
Isten akaratából és segítségével ott keressék és teremtsék meg, ahol
őseik éltek és a mostaniak számára öntözték vérükkel ezt a földet.
"
SZER, Világhíradó:
Antall József nyilatkozata
"... a kereszténydemokráciának óriási szerepe volt a második
világháború után Nyugat-Európa újjászervezésében, mind gazdaságilag,
mind politikailag, és nyugodtan lehet azt mondani, hogy
pszichikailag is.
Tehát az a pozitív szerep, amit Adenauer, Robert Schumann,
satöbbi, nyújtottak Nyugat-Európa számára, az is nagyon fontos lehet
most Kelet-Közép-Európa számára is.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az alternatív mozgalmak tevékenysége 1988-ban
|
(Kasza László) München, 1989. január 11. (SZER, Kommentár nélkül) - Egy héttel ezelőtt ebben a műsorban elkezdtük a Magyarországon működő független, alternatív csoportok, irányzatok tavalyi, 1988-as tevékenységének kronológiai felsorolását. Kommentár nélkül című adásunk mai műsorában a folytatást közvetítjük, tehát azt, hogy szeptember közepe és az év vége között milyen események történtek. A dolog természetéből adódóan a felsorolás nem lesz teljes, miután a független csoportok aktivitása rendkívül felgyorsult az elmúlt esztendő utolsó hónapjaiban: csak a legfontosabb és a tudomásunkra jutott eseményekről tudunk beszámolni. Lépünk tehát. 1988. szeptember 12. Pozsgay Imre államminiszteri minőségében fogadta a Fiatal Demokraták Szövetségének, a Fidesznek öt képviselőjét. Eredetileg annak a kívánságának adott hangot, hogy közösen tárgyal a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Kezdeményezések Hálózata, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Fidesz képviselőivel. Később a miniszter ezt az elképzelését megváltoztatta. A nevezett szervezetek - miután egyenként kaptak meghívót a minisztertől - összehangolták tárgyalási stratégiájukat. Pozsgay Imre megértést tanúsított a Fidesz tevékenységével szemben. Ellentétben azonban az eredeti tervekkel a miniszter csak a Magyar Demokrata Fórummal folytatott hasonló megbeszélést. Később egy sajtókonferencián kijelentette, hogy a jövőben folytatni kívánja a párbeszédet a független mozgalmak képviselőivel. - Szeptember 16-a. Mintegy 300, többségében erdélyi menekült 48 órás tiltakozó böjtöt kezdett Budapesten a Szentkereszt plébánia-templomban. Az akcióval egyrészt a romániai falurombolás ellen tiltakoztak, másrészt fel kívánták hívni a közvélemény - és mindenekelőtt a nemzetközi szervek - figyelmét a Romániából Magyarországra érkezett menekültek helyzetére. A Magyar Televízió forgatócsoportja felvételt és interjúkat készített a helyszínen, a riportot azonban később nem tűzték műsorra. - Szeptember 16-17. Nyitott kapuk, nyitott határok cím alatt Bécsben dr. Erhardt Busek, az osztrák Néppárt elnökhelyettese meghívására bemutatkoztak a magyar független csoportok képviselői. A Magyar Demokrata Fórumot Csoóri Sándor költő, valamint Gergely András és Für Lajos történész képviselték. A Fidesz tevékenységéről Bárány Anzelm és Tiersch Tamás számolt be. A Szabad Kezdeményezések Hálózatával kapcsolatos kérdésekre Solt Ottília szociológus és Philip Tibor fordító válaszolt. Radnóti Sándor kritikus az első független magyar szakszervezet: a TDDSZ tevékenységéről számolt be. Szekeres László fotóművész a magyar természetvédő csoportok - mindenekelőtt a Nagymaros Bizottság - tevékenységét ismertette. Jelen volt Rácz Sándor, a Nagybudapesti Központi Munkástanács 1956- os elnöke is, aki a magyar munkások helyzetét elemezte. - Szeptember 17-e. A Fidesz Madzsar Alizról elnevezett nőcsoportja tüntetést rendezett Nagymaroson, a vízlépcsőrendszer megépítése ellen. 1956-óta ez volt az első női tüntetés Magyarországon. Mintegy 600-an vettek részt. Szervezője Szelényi Zsuzsa egyetemi hallgató. - 1988. szeptember 20-a. A Központi Bizottság közelgő ülése előtt a Szabad Kezdeményezések Hálózatának 7 tagja nyílt levelet tett közzé, amelyben az 1990-re tervezett parlamenti választások előrehozatalát követelik. Bába Iván irodalomtörténész, Kozák Gyula szociológus, Kőszeg Ferenc nyelvtanár, Mécs Imre mérnök, Nagy András szociológus, Vásárhelyi Judit könyvtáros, és Vith László építész szerint az ország és a társadalom előtt álló problémák megoldására képtelen a jelenlegi Országgyűlés. Olyan parlamentre van szükség, amely valóban a nép érdekeit képviseli. - Ugyancsak szeptember 20-án kezdte meg nagysikerű körútját Magyarországon a Kanadában élő, 78 éves Faludy György író. - Szeptember 29. Nagyszabású tüntetés a Petőfi-szobornál a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítése ellen. Mintegy háromezer, zömében egyetemi hallgató vett részt. Lányi András filmrendező a vízi erőmű megépítése jelentette veszélyekről beszélt. (folyt.)
1989. január 11., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az alternatív mozgalmak tevékenysége 1988-ban - 1. folyt.
|
- Október 1-je és 2-a. A Jurta Színházban mintegy 700 résztvevő jelenlétében megtartották a Fiatal Demokraták Szövetségének, a Fidesznek első országos kongresszusát. Elfogadták az alapszabályt, és megválasztották az ideiglenes választmányt. Elhatározták, hogy a Fidesz programját a következő kongresszuson vitatják meg és fogadják el. - Ugyancsak október l-jén: A népesedéspolitikáról tanácskozott Szegeden a Magyar Demokrata Fórum. - Október 3-a: A Kossuth Klubban sajtókonferenciát tart a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. Ellenjavaslatot tesznek közzé a kormány gazdasági nehézségekkel foglalkozó programjához. Követelik többek között az azonnali árstopot. - Október 4: A Toldi Moziban megalakul a Mozgókép Demokratikus Szakszervezet. Csakúgy, mint a TDDSZ, ez sem tagja a SZOT-nak. 50 tagú választmány irányítja a filmesek új szakszervezetének ügyeit. - Október 5-e: - Ülésezik az Országgyűlés. A Parlament előtt mintegy ezren tüntetnek annak érdekében, hogy hozzanak törvényt-; amely engedélyezi a fegyveres szolgálat megtagadását. Négytagú bizottság két nyilatkozatot ad át a parlament sajtófőnökének, illetve Pozsgay Imre államminiszter irodafőnökének. Az egyiket a katolikus bázisközösségek nevében Merza József matematikus, a másikat a Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózat megbízásából Perlaky Tamás továbbította. - Egy nappal később, október 6-án is volt tüntetés. A Fidesz munkáscsoportja hirdetett tiltakozást a Batthyány örökmécsesnél. Ők is nyilatkozatot adtak át a Parlamentben, amely követeli, hogy október 6-át a Vértanúk Napjává nyilvánítsák. - Október 12-e: A Múzeum Kávéházban megalakul a Magyar Cserkészszövetség. Bejelentik, hogy első országos találkozójukat november 12-én a Jurta Színházban fogják megrendezni. - Október 17-e: A Jurta Színház felhívást tesz közzé, amelyben kéri, hogy mindenki lehetősége szerint támogassa anyagiakkal a színházat, miután csődeljárást indítottak ellene. Feltehetően központi utasításra a Budapest Bank felmondta - a törlesztés rendszeres fizetése ellenére -a színház építkezésekből származó adósságára nyújtott hitelt. - 1988. október 23-a: Az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából öt független csoport szórólapokon nyilvános tüntetésre hívta fel Budapest lakosságát. A Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság, a Fidesz, a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Kezdeményezések Hálózata és a Történelmi Igazságtétel Bizottság - az eredeti terveket megváltoztatva - október 22-ikén kompromisszumos javaslatot terjesztett elő. Ennek értelmében eltekintenek a tömegtüntetéstől, csak a csoportok négy- négy képviselője kívánta megkoszorúzni a Bem szobrot. A hatóság ezt a javaslatot is elvetette. A szervező csoportok képviselői között nézeteltérésre került sor. A Magyar Demokrata Fórum - hivatkozva a rendőri erőszak veszélyére - visszavonta a felhívást. Ennek nyomán a másik négy szervezet is lemondott a nyilvános tüntetésről. Ennek ellenére mintegy ezer ember vonult fel a belváros különböző helyein. A rendőrség nem alkalmazott erőszakot, csak arra késztette a csoportokat, hogy oszoljanak szét. Ezek kegyhelyről-kegyhelyre vonulva, gyakorlatilag az egész belvárost egész délelőtt az ünneplés színhelyévé tették. Este a Jurta Színházban ünnepi műsort rendeztek. Az ünnepségre érkező, illetve onnan távozó személyek esetében többször is alkalmazott erőszakot a rendőrség. - Október 28-a: Kovács Béla Baráti Kör néven megalakult a Kisgazdapárt országos vezetősége. A párt működését előkészítő bizottságnak tagja 16 volt kisgazdapárti képviselő is. - Október 29-e: Megalakul a Nyilvánosság Klub. Célja a magyarországi nyilvánosság kereteinek bővítése. Felügyel arra, hogy a hírközlő szervek a sajtótörvény előírása értelmében feleljenek meg tájékoztatási kötelezettségüknek. Tagjai túlnyomó részben a hivatalos sajtó munkatársai. - November 5-e: 135 jogász felhívást bocsátott ki, amellyel létrehozták a Független Jogászfórumot. Célja lehetőséget adni a szakma képviselőinek arra, hogy időről-időre megvitassák a legfontosabb társadalmi, politikai kérdéseket, különös tekintettel a készülő törvénytervezetekre. Arra törekszenek - nyilatkozatuk szerint -, hogy korlátozás nélkül a felszínre kerüljön minden vélemény. Nyilatkozataikkal igyekeznek a jogásztársadalom valódi véleményét kifejezésre juttatni. A Fórum elő kívánja segíteni, hogy a 40 évvel ezelőtt erőszakosan megszakított történelmi hagyományokat folytatva, a jogászság újra elfoglalja az őt megillető helyet a közéletben, és a demokratikus Magyarország megteremtése során ne csak a felülről jövő kezdeményezések szakmai végrehajtója, hanem a valóságos társadalmi igények megfogalmazója és képviselője is legyen. (folyt.)
1989. január 11., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az alternatív mozgalmak tevékenysége 1988-ban - 2. folyt.
|
- Október 30-a: A Duna Világnap. Természetvédők, és mindenekelőtt azok a csoportok, amelyek a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítése ellen foglaltak állást, a világ nagyvárosaiban tüntetést rendeztek az erőmű megépítése ellen. Budapesten délután 2 órakor kezdődött a megemlékezés a Műszaki Egyetem előtt. A gyűlés résztvevői közül több százan aláírták a vízlépcsőrendszer megépítése ellen tiltakozó, Elnöki Tanácshoz címzett levelet. Délután 6 órakor kezdődött a Margit-szigeten mintegy 5 ezer résztvevővel a fáklyás felvonulás. Itt a 27 természetvédő csoportot tömörítő Nagymaros Bizottság nevében Szekeres László fotóművész beszélt. Molnár Tamás, az Inconnu Művészcsoport tagja a varsói Szolidaritás Szakszervezet üdvözlő táviratát olvasta fel. A rendőrség erőszakot ugyan nem alkalmazott, de különféle módszerekkel igyekezett megzavarni a békés tüntetést. Így megváltoztatták a felvonulás útját, lezártak különböző útszakaszokat, és megakadályozták, hogy hangosító berendezésekkel kövessék a felvonulást. A tüntetést követő napokban a környezetvédők népszavazást követelő csoportja Budapest különböző terein aláírásgyűjtési akciót folytatott, amelyben népszavazást követelnek a vízlépcsőrendszer megépítése ügyében. Ezt az akciót korábban Mécs Imre kezdeményezte. Az aláírók száma ekkor már meghaladta az 50 ezret. - November 4-én a Jurta Színházban 29 személy 48 órás kollektív éhségsztrájkkal kívánta felhívni a közvélemény figyelmét a vízlépcsőrendszer megépítéséből származó károkra. - A következő dátum november 6-ika. A közvélemény dr. Pénzes Margit, a Hajdú-Bihar megyei Rendőr- főkapitányság igazságrendészeti (Sic) osztályának megbízott vezetőjétől értesül arról, hogy több romániai menekültet közvetlenül Magyarországra érkezése után visszaküldték a belügyi szervek. Az Erdélyt Védő Független Magyarországi Bizottság táviratban tiltakozott Grósz Károly miniszterelnöknél a rendőrségi akció ellen. A táviratot Dragon Pál, Szekeres László és Bereczki Vilmos írta alá. - November 7-e: A bolsevik forradalom évfordulója napján a Fidesz Munkáscsoport tagjai békés demonstrációt rendeztek a Vörösmarty téren: munkaruhában söprögettek. Ezzel kívánták kifejezésre juttatni, hogy november 7-ét nem tekintik munkaszüneti ünnepnapnak. Transzparenseken ehelyett március 15-e nyilvános munkaszüneti nappá nyilvánítását követelték. A rendőrség több személyt őrizetbe vett. Kiss Tamást, a csoport tagját a rendőrségen tettlegesen is bántalmazták. Ezért ő később feljelentést tett a rendőrség ellen. Állításait orvosi látlelettel igazolta. - November 12-e: Szentendrén megalakult a Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt szentendrei városi szervezete. Célja a valódi közmegegyezés kialakulása, a város kisvállalkozóinak, kistermelőinek és más demokratikusan gondolkozó tagjainak politikai képviselete. A szervezet vezetője: Dragon Pál. - November 13-a: A Jurta Színházban megalakult a Szabad Demokraták Szövetsége. Ez a szervezet a Szabad Kezdeményezések Hálózatából vált ki. Az alakuló ülésen mintegy ezren vettek részt. Közel ennyien írták alá a belépési nyilatkozatot is. A jelenlévők ideiglenes ügyvivői testületet választottak. Ennek tagjai: Göncz Árpád műfordító, Iványi Gábor lelkész, Kőszeg Ferenc tanár, Magyar Bálint közgazdász, Mécs Imre mérnök, Solt Ottília szociológus, Szabó Miklós történész, Szentiványi István etológus és Vas István munkás. A közgyűlés az ügyvivőket bízta meg azzal, hogy szervezzék meg az alapszabály és program-elfogadó kongresszust. A Szabad Kezdeményezések Hálózatának képviselői közölték, hogy ők a maguk részéről tovább folytatják a Hálózat eddigi különféle alternatív csoportokat, irányzatokat koordináló munkáját. - November 15-e: A rendőrség megakadályozta, hogy a Menekültbizottság és a Románia Libera nevű Magyarországon élő román szervezet rokonszenv-tüntetést rendezzen az egy év előtti brassói sztrájkok évfordulója alkalmából. Ennek ellenére mintegy háromszázan találkoztak a Thököly út és Dózsa György út sarkán. Amikor elindultak a Keleti pályaudvar irányába, a rendőrök a járdára szorították őket. A Baross téren motoros osztagok és rajkocsikon érkezett rendőrök gumibottal támadtak a felvonulókra, és válogatás nélkül súlyosan bántalmazták őket. Több személyt -átmenetileg - őrizetbe vettek. Este 7 órakor a Jurta Színházban ünnepséget tartottak a brassói munkásfelkelés első évfordulója alkalmából. - 1988. november 18-a: Hivatalosan bejelentette működésének folytatását a Független Kisgazdapárt. Szervezői nyilatkozatban közölték, hogy nem újjáalakulásról van szó, mert a pártot hivatalosan soha nem oszlatták fel. Kijelentették, hogy a párt együtt kíván működni a nemzeti megegyezés, a tényleges magyar történelmi kompromisszum érdekében mindazokkal, akik osztoznak jó szándékában, és vele együtt kívánják szolgálni a nemzet, valamint a haladás ügyét. A központi országos szerv megalakulása előtt vidéken - így Szentendrén, Győrött, Gyöngyösön és másutt - alakultak már helyi csoportjai a Kisgazdapártnak. Képviselői közölték, hogy közel 1500 bejegyzett tagjuk van. (folyt.)
1989. január 11., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az alternatív mozgalmak tevékenysége 1988-ban - 3. folyt.
|
- November 19-20: A Jurta Színházban folytatódik a Fidesz-kongresszus. Korábbi, október elsején és másodikán tartott találkozójukat a kongresszus első részének tekintik. Ezúttal - megint csak mintegy 600 résztvevő jelenlétében - megválasztották a végleges vezetőséget. Ennek tagjai: Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Hegedűs István, Kövér László, Orbán Viktor, Rockenbauer Zoltán. A szintén elfogadott működési szabályzat értelmében a vezetőség további 6 tagját a Fidesz tanácsa delegálja majd. Széchenyi Mihályt megbízták a szervezet lapjának: a Fidesz-híreknek szerkesztésével. Bejelentették, hogy a Fidesznek közel kétezer bejegyzett tagja van, akik 46 alapszervezetben működnek. - November 20-a: A Magyar Tudományos Akadémián megalakult a Magyar Zsidók Kulturális Egyesülete. Hangsúlyozottan nem vallási szervezetnek tekinti magát. Tagja lehet mindenki, aki úgy gondolja, hogy a magyar kulturális örökség része a zsidó kulturális örökség is. Programtervezetet adtak ki, amelyet számos ismert közéleti személyiség írt alá. Felolvasták Pozsgay Imre államminiszter üdvözlő táviratát. Felszólalt többek között Mészöly Miklós író és Jancsó Miklós filmrendező is. - November 23-a 24-e: ! Az ország szinte valamennyi egyetemére és főiskolájára kiterjedő sztrájkot rendeztek, amellyel a hallgatók a magyar felsőoktatás helyzete ellen tiltakoztak. Az akciót az ELTE bölcsészkara kezdeményezte. Tervezik egy országos felsőoktatási fórum összehívását. A sztrájk után nagygyűlést tartottak a BEAC sportcsarnokban. A szónokok követelték, hogy a költségvetésből nagyobb összeget biztosítsanak a felsőoktatás számára. Szükségesnek tartják az egyetemi autonómia megteremtését, a tanszabadságot, hogy ne legyen kötelező a marxizmus és az orosz nyelv. Végül egy jelképes aktussal juttatták kifejezésre véleményüket a magyar felsőoktatás helyzetéről: feketeruhás diáklányok egy koporsót vivő fiúkat kísértek az Erzsébet hídra. A "Felsőoktatás" feliratú koporsót bedobták a Dunába. - November 26-a: Megalakult a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Célja a pedagógusok érdekeinek képviselete, amelyet a hivatalos szakszervezettől hiába várnak. Fontosnak tartják a fizetések javítását, az óraszámok csökkentését. Ezen túlmenően síkraszállnak olyan célok elérése érdekében is, amelyek az egész társadalmat érintik. Így követelik, hogy a kormány az eddiginél lényegesen nagyobb összeget fordítson oktatásra, és tudományos kutatásra. - November 27: 44 tagszervezettel megalakult a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa, a MISZOT. Ennek a csúcsszervnek 27 teljes jogú, és 17 megfigyelő tagja van. Az elnök dr. Stumpf István. Feladata a tagszervezetek tevékenységének koordinálása, és adott esetben képviselete más fórumokon. Csatlakozott - komoly megfontolások ellenére is - ideiglenesen a Fidesz. - Ugyancsak november 27-ikén Vívmányaink címmel előadássorozatot kezdett a Szabad Demokraták Szövetsége. A Jurta Színházban rendezett vita 500 személy jelenlétében a lakáskérdéssel foglalkozott. A vitán a Tervhivatal, a Világgazdasági Kutatóintézet és más közgazdasági kérdésekkel foglalkozó intézmények munkatársai vettek részt - Petsching Mária Zita, a Pénzügykutató Részvénytársaság munkatársa vezetésével. A vitapartnerek megegyeztek abban, hogy a magyarországi lakáshelyzet katasztrofális. Megoldást általános politikai ár- és bérreform jelenthetne. Az elemzések során megállapították, hogy az állam 1946-tól kezdve, fokozatosan kisajátította a maga számára a lakásépítés jogát. Az utóbbi években viszont úgy bújt ki a vállalt kötelezettség alól, hogy a lakosságnak nem adott lehetőséget a probléma felvállalására. Megegyeztek abban, hogy az albérlők és az ágyrajárók több százezres tömegének helyzetéről a Szabad Demokraták Szövetsége külön vitát tart. Az SZDSZ egyébként vívmányaink sorozatában foglalkozni kíván azokkal a kérdésekkel, amelyeket a magát szocialistának nevező rendszer saját sikereként könyvel el. Így a lakásproblémán kívül az oktatás és egészségügy kérdését is megvitatják. - November 27-e: Körülbelül 250 résztvevővel a Független Jogászfórum tanácskozást tart a Jurta Színházban, amelynek során állásfoglalást fogadnak el a választójog reformjáról, az egyesülési és gyülekezési törvénytervezetnek a társadalmi viták nyomán átdolgozott változatáról, valamint a november 15-i román szolidaritási tüntetés betiltásának, és a rendőrség által történt szétverésének jogi és politikai vonatkozásairól. - November 28: Megalakult a szociáldemokrata mozgalom. 11 tagú ideiglenes vezetőséget választottak, amelynek elnöke: Révész András. - December 3: Második ülését tartja a Nyilvánosság Klub. Részletesen megvitatják azt a tényt, hogy első nyilatkozatukat - amelyben állást foglaltak Berecz János, a Központi Bizottság titkára Magyar Rádió-ellenes támadásáról - központi utasításra egyetlen hivatalos tájékoztatási szerv sem közölte. Egyedül a független Hitel nyomtatta ki 3. számában. Elhatározzák, hogy különféle kérdéseket más és más munkacsoportokban kívánnak megvitatni. Foglalkoznak a következő témákkal: Kié a tömegkommunikáció? Cigányok és más kisebbségek a magyar tájékoztatásban. A tudományos kutatások problémája. A levéltári nyilvánosság helyzete. Az MTI, a Magyar Rádió és a tévé munkája. Államtitok, szolgálati titok a tájékoztatáspolitikában. A Nyilvánosság Klub három szóvivőt választott: Farkas Zoltán, Kocsis György, Lengyel László. - December 4-e: Közgyűlést tart a Jurta Színházban a Szabad Kezdeményezések Hálózata. Mintegy 120 résztvevő jelenlétében az időszerű magyar politikai, gazdasági és társadalmi helyzetről beszéltek. Előadott Göncz Árpád a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, Vígh Károly a Magyar Demokrata Fórum tagja, Vitányi Iván az Új Márciusi Front részéről, valamint Bába Iván a Szabad Kezdeményezések Hálózatának egyik szervezője. Létrehoztak egy koordinációs testületet, amelyben minden csatlakozó csoport delegál egy tagot. Életre hívtak egy információs szolgálatot, amely segítségére van azoknak a - mindenekelőtt vidéki - csoportoknak, irányzatoknak, amelyek valamilyen témához előadót keresnek. (folyt.)
1989. január 11., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az alternatív mozgalmak tevékenysége 1988-ban - 4. folyt.
|
- December 6-a: Hét független csoport tiltakozik nyílt levélben Grósz Károly pártfőtitkár Sportcsarnokban elmondott beszéde ellen, amelyben ellenségnek, ellenforradalmárnak nevezte az alternatív csoportok tagjait, amelyek - véleménye szerint - fehérterrorral fenyegetnek Magyarországon. A nyílt levelet a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Klubtanács, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Szabad Kezdeményezések Hálózata és a Szárszói Front képviselői írták alá. - December 7-e: Házkutatást tartottak Csákváron a Fidesz egy orvos tagjánál. Minden megokolás nélkül elkobozták tőle a Fidesz és a TDDSZ dokumentumait. Az akció ellen tiltakozó Fiatal Demokraták Szövetsége hangsúlyozta, hogy ebben egyrészt a rendszer Fidesz-ellenes magatartásának megnyilvánulását látja, másrészt jellemzőnek tekinti, hogy vidéken a rendőri túlkapás még minding napirenden van, és nyilvánosan működő szervezetek dokumentumait indoklás nélkül kobozza el a rendőrség. - December 12-e: Nyilvánosságra került, hogy a Fidesz két tagja - Dékány Attila és Wachtler Tamás - aláírásgyűjtési akciót kezdeményezett a Józsefvárosban Vida Miklós országgyűlési képviselő, a parlament alelnöke, az Elnöki Tanács tagja visszahívására. Rövid, néhány nap leforgása alatt összegyűjtötték azt a több mint kétezer aláírást, amely szükséges ahhoz, hogy elindítsák vele a visszahívás jogi folyamatát. Az a kifogásuk Vida Miklós ellen, hogy az Országgyűlés vitáján ő kezdeményezte a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítésével kapcsolatos szavazás titkossá tételét. Az akció kezdeményezői először szórólapokon tájékoztatták a választókerület lakóit Vida Miklóssal szembeni kifogásukról. Közölték, hogy rövidesen személyesen felkeresik aláíróívvel a választókat. A listát a törvény előírásainak megfelelően továbbították a Hazafias Népfronthoz, amelynek el kell juttatnia ezt az Elnöki Tanácshoz. Az Elnöki Tanács feladata, hogy szavazást írjon ki a kérdésben. Amennyiben ezen részt vesz a választásra jogosultak ötven százaléka - és ezeknek legalább fele a képviselő visszahívása mellett dönt - Vida Miklósnak le kell mondania képviselői tisztségéről. Hasonló akcióra 1949 óta nem volt példa Magyarországon. A józsefvárosi példát később több más választókerületben követték. - December 12: A Magyarországra látogató Hans-Dietrich Genscher, nyugatnémet külügyminiszter fogadta több magyar független csoport képviselőjét. Beszélgetéseket folytatott a szövetségi köztársaság budapesti követségének épületében a Magyar Demokrata Farum, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz és a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság képviselőivel. - December 15-e: A Jurta Színházban bemutatták a Beszélő 25. számát. A mintegy 300 jelenlévő nagy ünneplésben részesítette a legnagyobb és legrégibb magyar szamizdat folyóirat negyedszázadik példányát. - December 17: A Jurta Színházban megrendezik a Szabad Demokraták Szövetsége Vívmányaink című sorozatának második nyitányát. Ezúttal az iskolahelyzettel foglalkoznak. Kinek a..., minek az iskolája? - tette fel a kérdést Györffy Miklós, a Kossuth Rádió munkatársa a kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek. Válaszokat Darvas Péter politológus, oktatáskutatótól, Gyapay Gábortól, a budapesti Evangélikus Gimnázium igazgatójától, Horn Gábor tanártól, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének szervezőjétől, Kopátsy Sándor közgazdásztól, a Pénzügykutató Részvénytársaság munkatársától, Ladányi János szociológustól, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem munkatársától, és Lukács Péter politológus, oktatáskutatótól várt. December 17-18: Az Akadémia Dísztermében megtartották a TDDSZ első küldöttkonferenciáját. A találkozón számos külföldi vendég is részt vett. Képviseltették magukat különféle nyugati szakszervezetek, illetve táviratban, levélben üdvözölték a kongresszust - mint például a lengyel Szolidaritás szakszervezet. A tanácskozások során elfogadták a TDDSZ programját, és megválasztották a választmányt. A TDDSZ kongresszusáról először tudósított a Szabad Európa Rádió helyszínre kiküldött, akkreditált munkatársa. December 19: Pedagógus-tüntetés Budapesten. Mintegy 2500 tanár, illetve főiskolai hallgató vonult az Eötvös térről a Parlament felé. A rendőrök azonban nem engedélyezték, hogy a Kossuth térre menjenek. Ennek ellenére küldöttségük átadott egy petíciót Jakab Róbertnének, az Országgyűlés alelnökének. Ebben az oktatási költségvetés 50 százalékos emelését követelik, valamint azt, hogy 1990-től duplázzák meg az oktatásra most kiadott költségvetési keretet. A tüntetést a Fiatal Közoktatási Dolgozók Parlamentjének budapesti- és országos állandó bizottsága, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete rendezte. December 19: A Vörösmarty téren alternatív csoportok mintegy 3-400 tagja új - alkotmányozó - Országgyűlés összehívását követeli. Jelszavaik között a gyülekezési, pártalakítási és sztrákjog követelése szerepelt. Ugyancsak december 19-én: Megalakult a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája. Célja a független szakszervezetek tevékenységének koordinálása. A csúcsszervezet tagjai a Humanitás Demokratikus Gyógypedagógiai Szakszervezet, a Mozgókép Demokratikus Szakszervezet, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. - És még egyszer december 19-e: A Jurta Színházban ajándékozással egybekötött karácsonyestét rendeznek az erdélyi menekült gyerekek számára. - Ennyit kedves hallgatóink kimutatásaink alapján az 1988-as esztendő olyan eseményeiről, amelyeket a független alternatív csoportok kezdeményeztek, hajtottak végre. A felsorolás - mint a bevezetőben is említettem - korántsem teljes. Ennek oka mindenekelőtt az, hogy nem mindig értesülünk egy-egy ilyen rendezvényről. Éppen ezért hálásak lennénk hallgatóinknak, ha a jövőben a tudomásukra jutó eseményekről tájékoztatnának bennünket. +++
1989. január 11., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|