Rendszerváltás és az MTI

	A magyar kisebbségek helyzete külföldön
--------------------------------------- Washington, 1990. július 19. (Amerika Hangja, Esti híradó) - A külföldön élő magyar nemzetiségűek sorsával foglalkozik Cseh Éva, magyarországi tudósítónk most elhangzó jelentése: - Tizenegy országból, köztük a tengerentúlról, és természetesen a magyar határ szomszédságából több mint ötven magyartanár érkezett Békéscsabára. A Magyarok Világszövetsége által szervezett, csütörtökön kezdődött tíznapos pedagógus-továbbképző tanfolyam. A Magyarország határain túl, az anyaország nyelvét tanítók gondja nem azonos - hiszen például Svédországban, Kanadában vagy Ausztriában megteremtik a magyar nyelvű oktatás feltételeit -, míg például a Szovjetunióban, vagy a Romániában élők nehezen jutnak magyar szóhoz, betűhöz. A tanfolyam résztvevői azonban valamennyien közös feladatot vállaltak: megőrizni és továbbadni magyar anyanyelvüket. A kisebbségi sorsról, az anyanyelvi oktatásról beszélgettem egy szovjetunióbeli, lembergi pedagógussal. - A kisebbségek fogalma az élet minden területén a Szovjetunió határin belül - de lehet hogy az egész totalitárius rendszerek területén belül - mindig mellőzött fogalom volt. Tehát mind a politikában, a nyelvben, a bármilyen autonómiára törekvés által érintett kérdésekben - mindenütt ez volt látható. A kisebbségek ott tudtak érvényesülni az anyanyelv területén is, ahol ott helyben - már ahol voltak - többséget jelentettek. - Ez nem egészen így van Lembergben, mert ott elég kevés magyar él. - Lemberg majdnem milliós nagyváros: Európa egyik legszebb városaként is ismerték valamikor. De hát a lakosságnak elenyésző hányada magyar csak. (folyt.) 1990. július 19., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A magyar kisebbség helyzete - 1. folyt.
- Viszont van Magyar Társaság. - Ön annak a tagja? - Én az elnökség tagja vagyok, sőt alapító tagja vagyok. Gergelyi Péter vagyok, a Zeneművészeti Főiskolának, a lembergi konzervatóriumnak főelőadója, zeneszerzést, hangszertant tanítok. Most szeptemberben fogjuk kezdeni a gyerekek magyar nyelvre való oktatását - a Társaságon belül. - Tehát nem iskolában? Iskolában egyáltalán nem kapnak magyar nyelvű oktatást? - Oktatást nem kapnak, tehát nekem mint papának kellett mamaként beszélni reggeltől estig, és minden lefekvés előtt mesével végezni a napot, hogy a gyermekeim - ott még a rádiótól is, mint utolsó köldökzsinórtól - elvágva, az anyanyelvet beplántálni a gyerekek eszébe-lelkébe. - Azonkívül, hogy ez a Magyar Társaság szeptembertől beindítja a magyar nyelv oktatását, nem tudja megoldani azt, hogy követelje a jogait - tehát történetesen, hogy tegyék intézményessé a magyar nyelvű oktatást Lembergben is? - Részben ilyen lehetőségek nyíltak - már mint a politikai helyzet változásának a fejleménye -, tudniillik Lemberg a demokratikus oppozíció - ami az ukrán parlament harmadát képezi, vagy jelenti -, annak a pólusa, tehát egész Ukrajna második pólusa. A demokratikus Ukrajna pólusa - és ez az egész Ukrán Köztársaság harmadát jelenti, ami nem lebecsülendő. - Eszerint az ukrán parlamentben nincs magyar? (folyt.) 1990. július 19., csütörtök
Vissza »

	- A magyar kisebbség helyzete - 2. folyt.
- Magyar nincs, de a helyi parlamentben már annyira felfigyeltek ránk és a többi nyelvi társaságra is, hogy megkérdezik véleményünket, és bent vagyunk a végrehajtó szervek bizonyos bizottságaiban. - Tehát úgy néz ki, hogy egy kicsit jobb lesz a helyzet? - Azt hiszem, hogy mindenképpen így van. Az új kormányzó - mellesleg 15 évig ült politikai börtönben a Szovjetunióban, a hetvenes évek legvégén szabadult -, a helyettese, az egy görög katolikus pap, aki 18 esztendőt ült a politikai börtönben a hatvanas és hetvenes években -, ők egészen másképpen gondolkodnak. Talán egy olyan demokrácia felé sodródunk, amely egy európai mentalitást felkarolt, és feltételezi: a Szovjetunión belül most kivirágzó, vagy felvirágzó nemzeti öntudat-ébredésben mi is benne vagyunk. Ez nem egy könnyű folyamat, nem annyira világosak itt az összefüggések -, azzal is számolni lehet bizonyos területeken, hogy érdekellentétek vagy nemzetiségi ellentétek jönnek létre -, viszont nagy szerencsénk, hogy épp ott vagyunk, ahol vagyunk. Hogy mást is említsek: a Tartui Magyar Társaság - az is a legmesszebbmenőkig élvezi az ottani hivatalos szervek segítségét és bizalmát - ugyanígy mi is. Hála Istennek egyelőre ellenünk nem történt még egyetlen intézkedés sem -, úgy, mint a többi nyelvi társaság ellen sem. Ott Lembergben vannak örmények, lengyelek, magyarok, két orosz társaság, a Szaharov- és az ortodoxnak is nevezhető társaság -, és még mások is. - De nem beszélt arról: hogy hogyan jutnak el Önökhöz a tankönyvek? A magyar irodalom hogy jut el -, tehát egyáltalán hogyan tudja megőrizni a nyelvét nap, mint nap? Mondta már, hogy reggeltől estig magyarul beszél, hogy el ne felejtse... (folyt.) 1990. július 19., csütörtök
Vissza »

	- A magyar kisebbség helyzete - 3. folyt.
- Három-négy év leforgása alatt rendkívül megromlott a könyvállomány, az odajutó friss könyvállomány. Úgyhogy főleg Kárpátalján keresztül, ott már kézben lévő könyvállomány része jut néha-néha hozzánk el. Jómagam pedig azt csinálom, hogy bármilyen munkához ami a nyelvvel kapcsolatban van - bár nem vagyok nyelvész - foglalkozom . Martinovics forrásműveket fordítottam a hétszázas évek nyelvén. Bárminemű okmányt: jogi okiratot, könyveket barátaimnak -, tehát megragadok minden lehetőséget. - Ha lát egy magyar könyvet, magyar betűt lát, akkor azonnal fordít orosz ... - Vagy magyarból oroszra, vagy ukránra -, tehát minden lehetőséget ki kell használnom, hogy a nyelvet anyanyelvi fokon beszéljem továbbra is. Egy omladozóban lévő, közútalátnak örvendő rendszer darabjai hullanak lassacskán a fejére nemcsak a magyarságnak, hanem mindnyájunk fejére, és hogy ilyen körülmények között nem sok a lehetőség arra, hogy anyagiakban is megfelelő módon támogassuk ezeket a társaságokat, ez biztos. +++ 1990. július 19., csütörtök
Vissza »