 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyilatkozat
"A Magyar Néppárt szombati országos gyűlése nem legitim módon
lett összehíva, a manipulációk nem tették lehetővé, hogy bármiféle
változtatásban bízva az országos gyűlésen részt vegyünk. Az ott
résztvevő 127 fő az országos gyűlés megválasztott küldötteinek csak
54 százaléka, ez a párt alapszabálya értelmében döntésképtelen. Így
az ott elfogadott határozatok eleve érvénytelenek, az ott
megválasztott vezetés sem legitim."
SZER, Világhíradó:
Új elvárásokkal szerveződik a Magyarok Világszövetsége
"A XX. század nagy történelmi viharai minden harmadik magyart
elsodorták hazájából, s noha javarészük a szülőföldjén maradt, mégis
idegen állam polgára lett. Így érthető, hogy 1938-ban majd kereken
30 évvel később 1968-ban meg, illetve újjászervezeték a
magyar-magyar kapcsolatokkal foglalkozó szövetséget, ám a célok,
módszerek között összehasonlíthatatlan volt, és maradt mind máig a
különbség.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Aratják a búzát - Magtárba vagy raktárba kerül a termés?
|
1990. június 21., péntek - Péter-Pál napján rekkenő hőségben
kezdődött meg a kenyérnek való aratása az ország legdélibb
gabonatábláin, Baranyában. Amióta hazánkban is elterjedtek az
intenzív, nagyhozamú búzafajták, az érés időszaka eltolódott a
június 5. és 10. közötti napokra. Csupán az emlékezetben maradt fenn
a Péter-Pál napi aratáskezdés hagyománya. Annak, hogy az idén mégis
ezen a ,,jeles napon,, indultak meg a kombájnok a búzaföldeken, a
szokatlanul meleg tavaszi időjárás az oka. Meggyorsult a kalászok
érése, ennek folytán tíz nappal hamarabb ,,kasza alá,, került a
gabona, anélkül szerencsére, hogy kényszerérés történt volna.
Az ország egyik legjobb búzatermő gazdaságában, a szajki
szövetkezetben indultak meg elsőként a kombájnok; jelenleg az
újvidéki gabonatermesztési kutatóintézetben nemesített Niska Rana
nevű búzafajta termését takarítják be. A jugoszláv kutatóintézet és
a magyar agrárüzem között szakmai együttműködés alakult ki, így
került az új fajta a baranyai földekre. Rendkívül korán érik, kiváló
a minősége és nagy termést ad. A szajki kombájnosok hektáronként
nyolc tonna szemet csépelnek, ami az idén országosan is kimagasló
eredménynek számít.
Az aratással egyidejűleg Baranyában is felvetődött a kérdés:
magtárba vagy raktárba vigyék-e az új termést. Azaz: tartsák vissza
a kenyérnek valót az üzemi magtárakba és így próbáljanak később
kedvezőb átvételi árat kicsikarni, vagy pedig fogadják el a hatósági
árat és szállítsák a gabonaforgalmi vállalat raktárházaiba. Husti
Mihály szajki tsz-elnök az MTI munkatársának elmondta: a maguk
részéről a búzatermés zömét (mintegy ötezer tonnát) az állami
vállalatnak adják el, tonnánként hatezer forintért. A magas
termésátlagaik így is nyereségessé teszik az ágazatot. Azt viszont a
baranyai szakember is elismerte, hogy ahol öt tonna alatti
átlagtermést aratnak, ott veszteséges lesz a búza.
Baranyában összesen ötvenezer hektárról takarítják be a
kenyérgabonát az idei nyáron. Az azonban teljesen bizonytalan, hogy
a felvásárlási árral elégedetlen termelők hajlandók lesznek-e
ugyanekkora területen búzát vetni az ősz folyamán. A most aratásra
kerülő termésnek nyolcvan százalékát mindenestre leszerződték a
gabonaforgalmi vállalattal, mivel szükségük van a pénzre: az első
jelentős pénzbevételre. Csupán néhány jómódú szövetkezet engedheti
meg magának, hogy tárolja a búzát és később jobb áron - esetleg más
értékesítési csatornán - juttassa el a terményt a piacra. (MTI)
1990. június 29., péntek 14:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|