|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyilatkozat
"A Magyar Néppárt szombati országos gyűlése nem legitim módon
lett összehíva, a manipulációk nem tették lehetővé, hogy bármiféle
változtatásban bízva az országos gyűlésen részt vegyünk. Az ott
résztvevő 127 fő az országos gyűlés megválasztott küldötteinek csak
54 százaléka, ez a párt alapszabálya értelmében döntésképtelen. Így
az ott elfogadott határozatok eleve érvénytelenek, az ott
megválasztott vezetés sem legitim."
SZER, Világhíradó:
Új elvárásokkal szerveződik a Magyarok Világszövetsége
"A XX. század nagy történelmi viharai minden harmadik magyart
elsodorták hazájából, s noha javarészük a szülőföldjén maradt, mégis
idegen állam polgára lett. Így érthető, hogy 1938-ban majd kereken
30 évvel később 1968-ban meg, illetve újjászervezeték a
magyar-magyar kapcsolatokkal foglalkozó szövetséget, ám a célok,
módszerek között összehasonlíthatatlan volt, és maradt mind máig a
különbség.
"
|
|
|
|
|
|
|
A Minisztertanács ülése - szóvivői tájékoztató (5. rész)
|
A szóvivő végül arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a kormány a hagyományoknak megfelelően időszerű belpolitikai kérdéseket is áttekintett. A kedden folytatódó parlamenti ülésszakkal kapcsolatban a Minisztertanács úgy döntött, hogy a törvényhozás elé terjeszti javaslatát népszavazás megtartásáról két nagy fontosságú és már huzamosabb ideje a közvélemény érdeklődésének homlokterében álló kérdésről. Az egyik ilyen össznépi döntést igénylő kérdés, mi legyen a Magyar Köztársaság címere. Az eddigi viták során sokan voltak amellett, hogy a koronás címer legyen az államiság szimbóluma, többen viszont a Kossuth-címerre voksoltak; s természetesen vannak hívei a jelenlegi címer megtartásának is. Nem kevésbé heves viták kereszttüzébe került a nemzeti ünnepek sorsa. A szóvivő ezzel kapcsolatban nemzetközi tapasztalatokra hivatkozott, amelyek szerint minden országnak egy nemzeti ünnepe van. Az elmúlt hetekben Magyarországon rendkívül élénk, heves, sőt indulatos polémia bontakozott ki akörül, hogy október 23. legyen nemzeti ünnep. Esetleg a nemzeti megbékélés napja, netán nemzeti emléknap. A kormány e vita kapcsán döntött úgy, hogy e kérdésben is népszavazáson kéri ki a lakosság véleményét. A magyar állampolgároknak a népszavazás során arról kell dönteniük, március 15-ét, augusztus 20-át vagy október 23-át választják e nemzeti ünnepül. Az elgondolások szerint a népszavazást a köztársaságielnök- -választással egyidőben tartanák. Ez utóbbi tájékoztatás kapcsán a tudósítók arról faggatták Bajnok Zsoltot, vajon az SZDSZ sikeres aláírásgyűjtő akciója a köztársaságielnök-választás elhalasztására nem befolyásolja-e a választás kiírásának időpontját. A szóvivő úgy foglalt állást, hogy ez ügyben nem a kormánynak, hanem a Parlamentnek kell majd döntenie. Elképzelhetőnek tartotta azonban, hogy az akció nyomán esetleg kiírandó népszavazás egy későbbi időpontot jelöl majd ki a köztársaságielnök-választásra. Kérdésekre válaszolva Bajnok Zsolt elmondta azt is, hogy a kormány hétfői ülésén egyelőre nem került napirendre a Tengiz-jamburgi beruházás jövője, de a közeli napokban e kérdéskört is áttekinti a Minisztertanács. Ami a MSZMP-tag miniszterek ,,átigazolását,, illeti, rájuk is vonatkozik az a döntés, miszerint október 31-ig kell nyilatkozniuk az átlépésről. Az természetesen már biztos, hogy a kormánynak három olyan tagja van, aki az MSZP-nek is tagja: Németh Miklós, Pozsgay Imre és Horn Gyula, akiket az új párt elnökségébe választottak. (folyt.köv.)
1989. október 16., hétfő 19:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|