|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyilatkozat
"A Magyar Néppárt szombati országos gyűlése nem legitim módon
lett összehíva, a manipulációk nem tették lehetővé, hogy bármiféle
változtatásban bízva az országos gyűlésen részt vegyünk. Az ott
résztvevő 127 fő az országos gyűlés megválasztott küldötteinek csak
54 százaléka, ez a párt alapszabálya értelmében döntésképtelen. Így
az ott elfogadott határozatok eleve érvénytelenek, az ott
megválasztott vezetés sem legitim."
SZER, Világhíradó:
Új elvárásokkal szerveződik a Magyarok Világszövetsége
"A XX. század nagy történelmi viharai minden harmadik magyart
elsodorták hazájából, s noha javarészük a szülőföldjén maradt, mégis
idegen állam polgára lett. Így érthető, hogy 1938-ban majd kereken
30 évvel később 1968-ban meg, illetve újjászervezeték a
magyar-magyar kapcsolatokkal foglalkozó szövetséget, ám a célok,
módszerek között összehasonlíthatatlan volt, és maradt mind máig a
különbség.
"
|
|
|
|
|
|
|
Folytatódott a Fidesz-kongresszus (3. rész)
|
Arról is döntött a kongresszus, hogy nem indítanak polgári pert Antoniewitz Roland ellen, aki a napokban sértő megjegyzésekkel illette Orbán Viktort. A plenáris ülésen szenvedélyes vita bontakozott ki a köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatos Fidesz-álláspont kialakításakor. A nagyszámú felszólalásból kitűnt: kiindulásként mindenki elfogadja azt alapelvet -, amelyet egyébként a Fidesz a háromoldalú tárgyalások során mindvégig következetesen képviselt -, hogy az országgyűlési képviselők megválasztása előtt ne kerüljön sor az államfő megválasztására. Többen is - köztük Orbán Viktor, Bozóki András, Kakuk György, Wachsler Tamás - hangsúlyozták, hogy a Fidesznek a kérdésben továbbra is fenn kell tartania álláspontját, s folytatnia kell az SZDSZ-szel közös aláírásgyűjtést a népszavazás kiírásával. Nem voltak viszont egységesek a nézetek abban, hogy milyen taktikát kövessen a Fidesz, amennyiben nem sikerül népszavazásra bocsátani a kérdést. A nézetek két kérdésben - az államfőválasztás esetleges bojkottja, illetőleg a jelöltállítás vagy - támogatás - ütköztek. Több felszólaló - így Rácz András és Wachsler Tamás - megfontolandónak tartotta, hogy a köztársaságielnök-választás első fordulójában bojkottra való felszólítással gátolják meg az érvényes eredmény megszületését. Mások viszont - köztük Bíró László, Kakuk György, Hegedűs István, Rockenbauer Zoltán - rossz taktikának minősítették ezt a módszerr, azzal is érvelve: kevés a valószínűsége annak, hogy ily módon megfelelő tömeget mozgósíthatnának. Élénk vita folyt arról is, hogy az államfőválasztás kiírása esetére döntsön-e a kongresszus konkrét személy támogatásáról, vagy a Fidesz más testülete később foglaljon állást. Többen - Bánlaki József, Csík Csaba és Wachsler Tamás - is szükségesnek vélték, hogy a Fidesz már most nevezze meg jelöltjét, sőt ajánlották: tegyenek szándéknyilatkozatot Rácz Sándornak, az 1956-os Nagybudapesti Munkástanács elnökének, a Fidesz tiszteletbeli tagjának államfővé jelöléséről. Mások viszont korainak tartották a személyre vonatkozó döntést. Egybecsengett Rácz András és Roszik Gábor véleménye, miszerint az ellenzéki szervezeteknek érdemes lenne előzetesen tárgyalni közös jelölt állításáról. Roszik Gábor szerint ugyanis csak így lenne esély arra, hogy az ellenzék jelöltje győzzön a köztársasági elnök választáson. (folyt.köv.)
1989. október 14., szombat 16:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|