|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyilatkozat
"A Magyar Néppárt szombati országos gyűlése nem legitim módon
lett összehíva, a manipulációk nem tették lehetővé, hogy bármiféle
változtatásban bízva az országos gyűlésen részt vegyünk. Az ott
résztvevő 127 fő az országos gyűlés megválasztott küldötteinek csak
54 százaléka, ez a párt alapszabálya értelmében döntésképtelen. Így
az ott elfogadott határozatok eleve érvénytelenek, az ott
megválasztott vezetés sem legitim."
SZER, Világhíradó:
Új elvárásokkal szerveződik a Magyarok Világszövetsége
"A XX. század nagy történelmi viharai minden harmadik magyart
elsodorták hazájából, s noha javarészük a szülőföldjén maradt, mégis
idegen állam polgára lett. Így érthető, hogy 1938-ban majd kereken
30 évvel később 1968-ban meg, illetve újjászervezeték a
magyar-magyar kapcsolatokkal foglalkozó szövetséget, ám a célok,
módszerek között összehasonlíthatatlan volt, és maradt mind máig a
különbség.
"
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (5. rész)
|
A fegyveres erők és a rendőrség alkotmányos szabályozásának kérdésében továbbra is vita van a felek között az állambiztonság védelmére hivatott szervezet hovatartozását illetően. Az MSZMP és a Harmadik Oldal álláspontja az, hogy a rendőrség feladatainak körébe tartozzon az állambiztonság védelme. Az EKA viszont a Minisztertanácsnak alárendelt külön szervezet felállítását javasolja. Szerintük a rendőrség feladataitól el kell különíteni a politikai rendőrség feladatait. Ezt egyebek közt azzal indokolják, hogy az államvédelmi feladatok rendkívül erősen kapcsolódnak a pártok és a parlament tevékenységéhez. Ugyanakkor az államvédelem és az állambiztonság kifejezések eléggé rossz emlékűek, ezért indítványozzák, hogy német mintára alkotmányvédelmi hivatal elnevezéssel különítsék el ezt a szervezetet, amely a kormánynak lenne alárendelve, s felette az alkotmánybíróság és a parlament illetékes bizottsága is felügyeletet látna el. A Harmadik Oldal nevében Nagy Imre úgy vélekedett, hggy a politikai rendőrség elkülönítéséről esetleg az új parlament dönthetne, addig pedig áthidaló megoldás lenne, ha az átmenet időszakában megfelelő parlamenti kontrollal működne az államvédelmi intézmény. A fennálló nézetkülönbségekre való tekintettel e kérdés megvitatását visszautalták a szakbizottság elé. Elvi megállapodás jött létre viszont arról, hogy a rendőrség és a fegyveres erők állományának párttagságát nem kellene az alkotmányban rendezni. Csupán egy keretszabály megalkotására lenne szükség, amely kimondaná, hogy a kérdésről alkotmányerejű szabályozás intézkedik. A fegyveres erők és testületek tagjainak párttagságára a párttörvény tárgyalásakor visszatérnek. Megvitatták az Ellenzéki Kerekasztal indítványát, miszerint a Magyar Néphadsereg nevét változtassák át Magyar Honvédségre. Az EKA ezt azzal indokolta, hogy a Magyar Honvédség elnevezés elfogadásával az alkotmánymódosítás során visszatérnének a hagyományokhoz. Tölgyessy Péter kifejtette, hogy ez az elnevezés az 1848-49-es szabadságharc sajátja, s 1945 után is használták a Magyar Honvédség nevet. Pozsgay Imre erre úgy válaszolt, hogy az MSZMP nem látja elvi akadályát az EKA javaslatának. Gyakorlatilag azonban tájékozódásra van szüksége. (folyt.köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 20:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|