Rendszerváltás és az MTI

	A Nagy Imre-temetés visszahangja
Washington, 1989. június 19. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Európai szerkesztőségünk mikrofonjánál Pongrácz Eszter, aki Nagy Imre temetésének kelet-és nyugat-európai visszhangját ismerteti: - Románia fasisztának és szocialistaellenesnek bélyegezte Nagy Imre és társai végtisztességét. Az Agerpres hivatalos hírügynökség azt jelentette, hogy Románia-szerte sokan juttaták kifejezésre a Budapesten lefolyt temetési ünnepség feletti felháborodásukat, amely - román felfogás szerint - egyértelműen az MSZMP és a varsói paktum ellen irányult. A román kormány emiatti tiltakozását jegyzék formájában át is adta a bukaresti külügyminisztériumba citált budapesti nagykövetnek. A Neues Deutschland, a keletnémet kommunista párt központi lapja azt írta: Budapesten a kommunista párt és a Szovjetunió elleni heves támadásokra került sor egy tüntetésen, amelyet az 1956-os eseményekkel kapcsolatban hazaárulással vádolt és halálra ítélt Nagy Imre - egykori miniszterelnök - és más politikusok emlékére rendeztek. A szovjet hírközlő szervek szűkszavúan és saját kommentár nélkül tudósítottak a budapesti temetésről. A moszkvai rádió egyszerűen 1956-os eseményeket emlegetett anélkül, hogy további magyarázatot fűzött volna a híradáshoz. A Pravada - a szovjet központi pártlap -, csupán TASZSZ-jelentéseket idézett, egyfelől a temetési ünnepségekről, másfelől a budapesti szovjet nagykövetség előtt lefolyt szovjetellenes tüntetésről. Egyedül a Komszomolszkaja Pravda cikke követelte a Szovjetunió szerepének felülvizsgálását az 1956-os magyar felkeléssel kapcsolatban. (folyt.) 1989. június 19., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A Nagy Imre-temetés visszahangja - 1. folyt.
Nagy Imre neve egybefonódott a sztálinizmus elleni küzdelemmel éppúgy, mint egy szocialista fejlődésen, önkormányzaton, demokratikus többpártrendszeren és nemzeti függetlenségen, valamint szuverenitáson alapuló népfront létrehozataláért vívott küzdelemmel - állapítja meg a Komszomolszkaja Pravda. A konzervatív igazodású párizsi Le Figaro a budapesti eseményeket premiernek nevezi egy kommunista országban, ahol elhatározták, hogy nyilvánosan is leróják tiszteletüket a tegnap árulói előtt. A vádlott státuszától az áldozat státuszáig csupán egyetlen, de hatalmas lépésre volt szükség. Olyan lépésre, amely a terrort elválasztja a gondolatszabadságtól - írja a párizsi Le Figaro. A L,Humanite, a francia kommunista párt szócsöve megállapítja: Nagy Imre kikiáltotta Magyarország semlegességét, ami az akkori idők konfliktusában lehetetlen megoldásnak bizonyult. De a szovjet haderő beavatkozása és a felkelés elnyomása rendkívül heves, és elvakult volt. De tény, hogy Nagy Imre - és vele együtt sok más áldozat - sohasem fogott fegyvert a szocialista rezsim ellen, vagy vált a szocializmus ellenségévé - írja a francia kommunista pártlap és hozzáfűzi: milyen más tanulságot lehetne levonni az 1956-os magyarországi napokból mint azt, hogy a szocializmusnak ki kell irtania a sztálinizmus írmagját is. Hogy a szocializmusnak fel kell számolnia mindazokat a politikai módszereket, amelyek eszményeit bemocskolták, és amelyek letérítették az igaz útról. Így ír a francia kommunista L,Humanite. (folyt.) 1989. június 19., hétfő
Vissza »

	- A Nagy Imre-temetés visszahangja - 2. folyt.
A milánói Corriere della Sera úgy véli, hogy kizárólag 1956 történelme teszi lehetővé Nagy Imre értékelését, aki értelemmel és bátorsággal szerezte a kiegyezést, aki hibákat követett el, és határozatlannak bizonyult. Ezért mondható, hogy Nagy Imre és más áldozatok mostani rehabilitálása egyben a kommunizmus legnagyobb áldozatát is rehabilitálja: a történelmi és intellektuális igazságot, a szabadságot, s vele együtt a demokráciát - írja a milánói újság. A Frankfurter Allgemeine Zeitung, az NSZK egyik legtekintélyesebb napilapja Nagy Imre leányát idézi, aki még néhány héttel ezelőtt azt mondotta: nem fogja tűrni, hogy a budapesti rezsim koszorút helyezzen el Nagy Imre katafalkján. Június 16-ikán azonban, amikor a magyar nemzet méltóságteljes pátosszal rótta le kegyeletét az 1956-os miniszterelnök és harcostársai előtt, a budapesti kormányzat, Nagy Imre szülővárosa, Kaposvár küldöttsége után másodikként helyezte el koszorúját a ravatal előtt és tagjai néhány percig díszőrséget álltak a koporsó mellett - írja a nyugatnémet újság, majd felteszi a kérdést: a megbékélés napja volt-e tehát 1989. június 16-ika. Az államhatalom képviselői - fűzi hozzá - bizonyára szívesen látnák, ha így volna. De az ünnepség, és az ott elhangzott beszédek tanulsága szerint megbékélésre csak egyenrangú felek között kerülhet sor. Tehát akkor, ha Magyarország igazi demokráciává válik - írja a Frankfurter Allgemenine Zeitung. +++ 1989. június 19., hétfő
Vissza »