|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyilatkozat
"A Magyar Néppárt szombati országos gyűlése nem legitim módon
lett összehíva, a manipulációk nem tették lehetővé, hogy bármiféle
változtatásban bízva az országos gyűlésen részt vegyünk. Az ott
résztvevő 127 fő az országos gyűlés megválasztott küldötteinek csak
54 százaléka, ez a párt alapszabálya értelmében döntésképtelen. Így
az ott elfogadott határozatok eleve érvénytelenek, az ott
megválasztott vezetés sem legitim."
SZER, Világhíradó:
Új elvárásokkal szerveződik a Magyarok Világszövetsége
"A XX. század nagy történelmi viharai minden harmadik magyart
elsodorták hazájából, s noha javarészük a szülőföldjén maradt, mégis
idegen állam polgára lett. Így érthető, hogy 1938-ban majd kereken
30 évvel később 1968-ban meg, illetve újjászervezeték a
magyar-magyar kapcsolatokkal foglalkozó szövetséget, ám a célok,
módszerek között összehasonlíthatatlan volt, és maradt mind máig a
különbség.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP és az ellenzék
|
London, 1989. augusztus 31. (BBC, Esti panoráma) - A magyar Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai a választási rendszerrel kapcsolatos javaslatokhoz vezettek. Ezekről és a tárgyalásokról általában néhány kérdést tettem fel a studióban szakértőnknek, Pártos Gábornak. Olyan vélemny is elhangzott már, hogy a keresztasztal-beszélbetés a hét közepére véget érhet, hiszen most már zöldágra vergődtek. A kerekasztal többször megfeneklett, azután új lendületre kapott, most legalább van néminemű konkrét eredmény, ez a bizonyos választási rendszer, a 150-150-50, valamint néhány érdekes kijelentés, különösen Pozsgay Imre szájából. Én nagy érdeklődéssel figyeltem a lengyel választások előkészítését abból a szempontból, hogy hogy néz ez ki majd Magyarországon, és örömmel látom, hogy itt mintha kedvezőbb lenne ez a rendszer, ami nem tudom milyen mintára, német mintára vagy angol mintára, kialakult. Hogy látod te ezt a 150-150-50 rendszert, és mi ez tulajdonképpen? - Említetted az angol példát is, nyugatnémet példát is. Ez az új választójogi tervezet leginkább a nyugatnémet példára emlékeztet. Tulajdonképpen egyrészt egy kombinációja az egyéni választókerületeknek és a lajstromos rendszernek. Ami azt jelenti, hogy az egyéni választókerületben nyilvánvaláan a legtöbb szavazatot megszerző jelölt jut be, de a többi jelölt szavazatai elvesznek, semmit nem számítanak. Na most ezt azzal próbálják valamilyen mádon megoldani, hogy megyei listák lesznek, amelyek alapján a különböző pártok annyi jelöltet juttathatnak a parlamentbe, amennyi szavazatot kaptak, és a maradék ötven hely pedig ezen az országos listán szintén majd szét lesz osztva a pártok között, olyan mértékben, hogy hány szavazatot kaptak az egyéni választkákerületekben. (folyt.)
1989. augusztus 31., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az MSZMP és az ellenzék - 1. folyt.
|
- Nem. Azt hiszem, ez az országos lista, amelyik jelenleg még érvényben van, amelyen 35 jelölt indult ... - Helyesebben el sem indult, csak ... - Nem is indultak ... - Kijelölték őket. Ez azt hiszem, most már teljes mértékben idejét múlta. - Ezek jobb lenne, ha egy felsőházban, egy kétkamarás parlament felsőházában ülnének, mint mondjuk szenátorok. De térjünk vissza most egy kicsit a lengyel példára. Ott persze van a Szolidaritás, ez a rendkívül erős és egységes ellenzéki tömb. Magyarországon az ellenzék meglehetősen szétforgácsolt. Hogy tud majd megbírkózni ebben az új rendszerben, a választási küzdelemben a feladattal, hogy egyáltaán egy párt részéről egy komoly parlamenti szekció kialakulhasson? - Az ellenzék csakis úgy tud ezzel a feladattal megbírkózni, hogyha összefog. Láttuk is, hogy ez hogy folyt le a legutóbbi pótválasztásokon, ahol az ellenzék, amely támogatta egyöntetűen a Magyar Demokrata Fórum jelöltjeit, sok sikerrel szerepelt. Három ellenzéki képviselő bejutott a parlamentbe. Az MSZMP nem dicsekedhet eredményével. Ugyanerre szükség lesz az új választások, a jövendőbeli választások folyamán is. Az ellenzék nyilvánvalóan azáltal, hogy lajstromos rendszerben is indulnak, a szavazatok arányában kap majd helyet a parlanentben. Ugyanakkor arra is szükség lesz, hogy a választások után, illetve még a választások folyamán is az egyéni választókerületekben összefogjanak, és ilyen módon tudják megszerezni a szükséges szavazatok számát. (folyt.)
1989. augusztus 31., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az MSZMP és az ellenzék - 2. folyt.
|
- Most visszatérve arra amit említettem, hogy a kerekasztal-tárgyalások folyamán érdekes kijelentések hangzottak el, úgy tűnik, hogy Pozsgay Imre megint mintha egy lépéssel előreszaladt volna. Kijelentette, hogy a pártalapszervezetek kérdését meg kell vizzsgálni. És ezzel minthogyha gyengítené a párt erejét. Mi erről a véleményed? - Igen. Az Ellenzéki Kerekasztal hosszú ideje azt vallja, hogy nem szabad pártalapszervezeteknek működnie a különböző munkahelyeken. Nyilvánvalóan ezzel is gyöngíteni próbálják az MSZMP óriási erejét, jelenlétét a gazdaság, társadalompolitika különböző szféráiban. Ugyanakkor az MSZMP eddig csak arra volt hajlandó, hogy megszüntesse a pártalapszervezetek jelenlétét egyrészt a hadseregben, másrészt a bíróságokon és általóban mondjuk a köztisztviselők, állami dolgozák körében. Amit Pozsggay Imre mondott a minap, az inkább megfelel az ellenzék véleményének, tehát annak, hogy ne legyen semmilyen munkahelyen, munkaterületen ennyi pártalapszervezet. Most két dolog lehetséges. A múlt hónapok során Pozsgay Imre nagyon gyakran - ahogy te is említetted - legalább egy, néha két-három lépéssel a pártvezetőség előtt futott. És azután több esetben is - most az 1956. megítéléséről beszélünk például - végül is a pártvezetőség csatlakozott hozzá. Ez nagyon valószínű most is, de ugyanakkor nem szükségszerű. Lehetséges, hogy itt Pozsgay Imre valóban csak egy egyéni véleményt nyilvánított ki, és lehetséges, legalábbis ideig-óráig, a pártvezetőség nem fogja ezt elfogadni. +++
1989. augusztus 31., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|