|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyilatkozat
"A Magyar Néppárt szombati országos gyűlése nem legitim módon
lett összehíva, a manipulációk nem tették lehetővé, hogy bármiféle
változtatásban bízva az országos gyűlésen részt vegyünk. Az ott
résztvevő 127 fő az országos gyűlés megválasztott küldötteinek csak
54 százaléka, ez a párt alapszabálya értelmében döntésképtelen. Így
az ott elfogadott határozatok eleve érvénytelenek, az ott
megválasztott vezetés sem legitim."
SZER, Világhíradó:
Új elvárásokkal szerveződik a Magyarok Világszövetsége
"A XX. század nagy történelmi viharai minden harmadik magyart
elsodorták hazájából, s noha javarészük a szülőföldjén maradt, mégis
idegen állam polgára lett. Így érthető, hogy 1938-ban majd kereken
30 évvel később 1968-ban meg, illetve újjászervezeték a
magyar-magyar kapcsolatokkal foglalkozó szövetséget, ám a célok,
módszerek között összehasonlíthatatlan volt, és maradt mind máig a
különbség.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Ellenzéki Kerekasztal sajtóértekezlete (1. rész)
|
1989. augusztus 18., péntek - A nyilvánosság és a háromoldalú tárgyalások menetével kapcsolatos kérdések voltak a főbb témák az Ellenzéki Kerekasztal pénteki sajtótájékoztatóján a Budai Vigadóban.
Szabad György elöljáróban kifejtette: az Ellenzéki Kerekasztalnak határozott szándéka, hogy rendszeressé tett sajtóértekezleteken és más formában is gondoskodjék a háromoldalú tárgyalások menetéről szóló tájékoztatásról. Hozzátette: mindezt a másik két fél közreműködésével és a rendelkezésre álló lehetőségektől függően tudják realizálni. Elmondta, hogy a háromoldalú tárgyalássorozat a nyilvánosság problémáját három fázisban érinti. Mindenekelőtt a folyó tárgyalások nyilvánosságának kérdése merül fel, ám ugyanilyen fontos kérdés a választásokat megelőző tájékoztatás során az esélyegyenlőség megteremtése is. Elodázhatatlan feladat annak előkészítése is, hogy a nyilvánosság a demokratizálódó Magyarország egész intézményrendszerében elnyerje a képviseleti demokráciákban ismeretes mértékét és biztosítékait. Végül utalt arra, hogy az Ellenzéki Kerekasztal további erőfeszítéseket tesz a háromoldalú tárgyalások nyitottságának általánosabbá tételére. Sólyom László a nyilvánosságról folyó tárgyalásokon képviselt EKA-elképzeléseket ismertetve elmondta: az Ellenzéki Kerekasztal három témakört kívánna megvitatni. Az egyik a nyilvánosság egészét átfogó törvénycsomag megtárgyalása. Ez egy új sajtótörvényből, az adatvédelemre és az információszabadságra vonatkozó törvényegyüttesből, valamint az ide tartozó postai (például frekvenciaelosztás) szabályozásokból állna. A másik csomag a politikai nyilvánosság pártatlanságát szabályozná a választásokig terjedő időszakban. Ezzel kapcsolatban az EKA álláspontja szerint létre kell hozni egy olyan pártatlan ellenőrző bizottságot, amely a nemzeti tájékoztatási intézmények (Magyar Televízió, Magyar Rádió, MTI) részrehajlás mentességét felügyelné. Harmadrészt egyéb napi problémákat szerettek volna napirendre tűzni. Ezek közé tartozott volna például a korábban üldözött sajtótermékek rehabilitációja. Az EKA szerette volna elérni, hogy a Belügyminisztérium hozza nyilvánosságra: az utóbbi évek során milyen sajtótermékeket koboztak el és szerkesztőik, szerzőik közül kik ellen indítottak eljárást. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 18:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Ellenzéki Kerekasztal sajtóértekezlete (2. rész)
|
Az Ellenzéki Kerekasztal szükségesnek tartja, hogy a háromoldalú tárgyalásokon tekintsék át a nyilvánosság általános helyzetét, a nyomdaügyet és az MSZMP sajtómonopólima korlátozásának lehetőségeit, különös tekintettel a megyei lapokra - mondta Sólyom László. Végezetül sajnálattal állapította meg: jóllehet a nyilvánossággal foglalkozó I/5-ös albizottság már augusztus elején konszenzusra jutott abban, hogy a háromoldalú tárgyalásokról rendszeres tévéműsort kellene adni, ez az ügy elvileg megakadt, s nem jutott a középszintnél tovább. Haraszti Miklós emlékeztetett arra, hogy a háromoldalú tárgyalások fő célja a szabad választások feltételeinek megteremtése. Ennek fontosságára utalva úgy ítélte meg, hogy a megbeszéléseket övező nyilvánosság nem elégséges. Az I/5-ös albizottság munkájáról szólva úgy vélekedett, hogy egyelőre kevés a kézzelfogható eredmény. Példaként említette: az MSZMP a kezében lévő megyei lapok tekintetében mereven ellenáll, e lapok helyzetét vagyoni kérdésnek tekinti. Sikerként könyvelte viszont el, hogy konszenzus született az ombudsman (állampolgári jogok szóvivője) intézményének felállításáról. Ez jelen esetben olyan intézmény lenne, amely a pártatlan tájékoztatáshoz való állampolgári jogot felügyelné. Az ideiglenesen Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága nevet viselő intézmény feladata az lenne, hogy a választási kampány kezdetéig a nem objektív tájékoztatással kapcsolatos panaszokat kivizsgálja. A bizottságnak, amely az elképzelések szerint 3-5, pártokon kívüli, a három oldal által elfogadott szakemberből állna, joga volna a nemzeti tájékoztatási intézményeken keresztül nyilvánosságra hozni a konkrét ügyekre vonatkozó állásfoglalását. Haraszti Miklós az EKA nevében kérte, hogy a közvélemény tegyen javaslatokat a bizottságba alkalmas személyekre. Torgyán József arról beszélt, hogy az országgyűlési képviselők választásával foglalkozó albizottságban a tárgyalások során hangsúlyosan vetődött fel az országos hírközlő szervek felhasználása a választási kampány során. Egyebek közt kevesellte azt az adásidőt, amely az MSZMP elképzelése szerint a választásokon induló pártok és egyéni jelöltek számára a kampány idején rendelkezésre állna. Ez a műsoridő ugyanis egy napra lebontva hat perc lenne. Az EKA fontosnak tartja, hogy a kampány idején szabadon lehessen élni a fizetett hirdetések eszközével. Ezzel szemben az MSZMP és a harmadik oldal álláspontja: számukra elképzelhetetlen, hogy egy párt egy másik párt vagy szervezet lapjaiban tegyen közzé fizetett választási hirdetést. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 18:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Ellenzéki Kerekasztal sajtóértekezlete (3. rész)
|
Arra a kérdésre, hogy ha a háromoldalú megbeszéléseken nem sikerül megegyezni a tárgyalások nyilvánosságáról, mit tesz az Ellenzéki Kerekasztal, az EKA képviselői leszögezték: emiatt nem fogják megszakítani a tárgyalásokat. Ugyanakkor bíznak abban, hogy a megbeszélésekről tájékoztatást adó tévéműsor végül is létrejön, és elkezdődik majd a képernyőn a pártok bemutatása is. Ugyanígy remélik, hogy mihamarabb fel lehet állítani a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságát is, amely a három oldal konszenzusának tekintélyével felruházva végezheti feladatát. Ezt követően bejelentették, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt ismét bekapcsolódik az EKA munkájába, mert megoldódott az a probléma, amely a szociáldemokraták részvételével ideiglenes felfüggesztését okozta. Antall József a háromoldalú tárgyalások menetéről szóló tájékoztatójában leszögezte: a megbeszélések a jövő héten olyan szakaszba érkeznek, amely azzal a reménnyel kecsegtet, hogy a középszintű tárgyalásokon sikerül előrelépni. Ugyanakkor utalt arra, hogy olyan sarkalatos kérdésekben kell megegyezésre jutni, amelyek horderejüknél fogva egyik fél számára sem teszik könnyűvé a tárgyalásokat. Éppen ezért senki sem csodálkozhat azon, hogy a demokratikus átalakulás körülményei között a rendkívül fajsúlyos kérdésekben (például választói jog, köztársasági elnöki intézmény, a pártok kivonulása a munkahelyekről, a hadsereg depolitizálása) nézetkülönbségek, illetőleg ellentmondások merülnek fel nemcsak a három oldal között, hanem az EKA-n belül is. Szólt arról, hogy a köztársasági elnöki intézmény kérdése az elmúlt hetekben nagy hangsúlyt kapott. Az ezzel összefüggésben a napokban elhangzott megnyilatkozásokkal kapcsolatban leszögezte: pressziónak az Ellenzéki Kerekasztal nem engedhet. Antall József rámutatott: Kilényi Géza megnyilatkozása, amelyet mint igazságügyminiszter-helyettes és az MSZMP tárgyalódelegációjának tagja tett, rendkívül szerencsétlen volt. Annál is inkább, mert Kilényi Géza a háromoldalú tárgyalások keretében felállított jószolgálati bizottságnak is tagja. Éppen ezért nyilatkozatát az EKA visszautasította. Ugyanakkor a kormány csütörtöki sajtótájékoztatóján elhangzott nyilatkozatot az Ellenzéki Kerekasztal úgy értelmezi, hogy a kormány lényegében korrigálta Kilényi Géza kijelentését, és Pozsgay Imre megnyilatkozásához hasonlóan a kormány álláspontja is elhatárolódást jelent tőle. Hasonlóképpen mértéktartást tükröz a Demisz bejelentése, miszerint az aláírásgyűjtést folytatja, de az aláírásokat nem kívánja idő előtt felhasználni. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 18:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Ellenzéki Kerekasztal sajtóértekezlete (4. rész)
|
Antall József hozzáfűzte: mind a kormány, mind a Demisz megnyilatkozása azt mutatja, hogy ebben a kérdésben az EKA - amikor visszautasította a presszionáló kísérletet - helyes álláspontot foglalt el, és a másik oldal levonta ennek konzekvenciáit. (MTI)
1989. augusztus 18., péntek 18:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|