|
|
|
|
Reggeli hírek
|
London, 1990. június 29. (BBC, kora reggeli híradás) - Baker amerikai külügyminiszter kijelentette: az Egyesült Államok nem szakít azzal a katonai kötelezettségével, hogy megvédelmezze Nyugat-Európát csak azért, mert kontinens arculata kezd megváltozni. Egy Washingtonban tartott sajtótájékoztatón azt mondotta: a jelenleg tárgyalt hagyományos haderőcsökkentés Európa katonai térképét alaposan átrajzolja a jövőben. De - mint hozzátette - a Szovjetunió továbbra is a legnagyobb hadsereggel rendelkezik majd Európában. És mindaddig amig Washington szövetségesei szükségesnek tartják, jelentős számú amerika haderőt kell ott állomásoztatni.
Baker a jövő héten Londonban tartandó NATO-csúcsértekezlet előtt nyilatkozott. Kijelentette: arra számít, hogy a találkozón megereősítik a NATO - úgynevezett - első csapás elvét. Ez annyit tesz, hogy amennyiben a szovjetek hagyományos erői támadást indítanak, a NATO atomfegyver bevetésével válaszol.
A sajtótájékoztatón Baker vázolta azt is, hogy Amerikának mi az álláspontja a Szovjetuniónak nyújtandó nyugati pénzügyi segélyről. Kifejtette: az Egyesült Államok ellenzi, hogy megkötések nélkül nyújtsanak gazdasági segítséget. Washington - tettte hozzá - nem kiván ismét abba a hibába esni, mint a hetvenes években Lengyelországban. Amikor is a pénzügyi segélyek anélkül ármlottak oda, hogy folyósításukat reformokhoz kötötték volna. Ilyenformán a pénzeket nem a lehető leghatékonyabban használták fel.
A kérdésben az Egyesült Államok más nyugati országoktól, például Franciaországtól és Németországtól eltérő álláspontra helyezkedett. Az utóbbiak ugyanis azt támogataják, hogy Moszkva haladéktalanul részesüljön jelentős összegű segélyezésben. Baker elmondta: elképzelhető, hogy ebben a kérdésben nem sikerül teljes egyetértésre jutni. Az érintett országoknak kétoldalú megállapodásokat kell majd kötniük a Szovjetunióval.
Kelet-, és Nyugat-Európa 35 országa olyan nyilatkozatot fogadott el, melyben kötelezi magát a többpárti demokrácia és az alapvető emberi jogok betartása mellett. A deklarációt a Koppenhágában tartott Európai Biztonsági Értekzeletenn foggadták el. S egy brit tisztségviselő úgy nyilatkozott: a 15 ével ezelőtt megkötött helsinki egyezmény óta a mostani megállapodás jelenti a legnagyobb lépést az emberi jogok vonatkozásában. A Nyilatkozatot albánia kivételével az összes európai ország, továbbá USA és Kanada is aláírta.(folyt.)
1990. június 29., péntek
|
Vissza »
|
|
- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
|
A BBC diplomáciai tudósítója rámutat hogy a konferencián kevesebb haladás történt abban a kérdésben, amely az elkövetkező évtizedben Európát megbéníthatja. Nevezetesen, a nemzeti kisebbségek helyzete ügyében, illetve abban, hogy a kisebbségeket érintő bánásmód miatt egyik ország miként léphet fel a másik ellen.
Moszkvában ma összeül a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottsága, hogy előkészítse a hétfőn kezdődő pártkongresszust. Úgy tűnik, hogy a párton belüli reformista és konzervatív frakció között egyre mélyül a szakadék. A Demokratikus Platform, amely radikális reformokat sürget, arra figyelmeztetett, hogy amenyiben a Platform nézeteit a kongresszus nem fogadja el, vagy pártszakadásra kerül sor, vagy új pártot alapítanak. A Demokratikus Platformhoz tartózók azt állítják, hogy a párttagság körében széleskörű támogatást élveznek. A párt Központi Bizottságának mai ülésén döntik el, hoggy a kongresszust végül is megtartják-e a tervezett időpontban, ezen felül megvitatják az új pártszabály-tervezetet.
Litvánia parlamentje ma folytatja a vitát arról, hogy a Moszkvával folytatandó tárgyalások érdekében kész-e felfüggeszteni a függetlenség kihírdetését. Úgy tudni, hogy a parlamentben erősen megoszlanak a nézetek. Landsbergis sürgette a képviselőket, hogy ne hamarkodják el a lépést. Landsbergis és Prunskiene asszony ma Észtországba indulnak. A BBC moszkvai tudósítója szerint azért, hogy a végső döntés meghozatala, illetőleg a kompromisszum megkötése előtt más balti vezetőkkel tanácskozzanak.
Brassó központjában tegnap többezren tüntettek a gazdsági reformok felgyorsítása mellett. A tüntetést egy új szabad szakszervezeti csoport szervezte. S ez volt a legnagyobb megmozdulás a bukaresti ellenzéki tüntetések két héttel ezelőtt lezajlott véres leverése óta. Bukarestben a tüntetéssel egyidőben Petre Román arról beszélt a parlamenetben, hogy milyen radikális reformokat készül meghírdetni a piacgazdaság bevezetése érdekében. Később a parlament elfogadta az új kormány összetételét. A Ceausescu bukása után szerveződött ideiglenes kormány tagjai közöl csak három maradt a helyén, köztük Viktor Stanculescu honvédelmi miniszter. (folyt.)
1990. június 29., péntek
|
Vissza »
|
|
- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
|
Iránban a mentőosztagok egy héttel a katasztrófa után kimentettek egy kilencéves kisfiút a romok alól. A szovjet mentőosztag tagjai találták meg, mellette családjának odaveszett tagjai feküdtek. A kisfiú kómában van, jelenleg egy vidéki kórházban ápolják. Időközben Irán ENSZ-nagykövete bejelentette: az országnak folyamatos külföldi segítségre van szüksége, hogy felülkerekedjék a természeti csapás következményein. A nagykövet az ENSZ-közgyülésének rendkivüli ülésén szólalt fel, ahol sürgős nemzetközi segélyakciót hírdettek meg.
A kolmubiai Medein városában egy rendőrkapitányság épülete előtt nagyméretű, autóban elhelyett pokolgép robbant fel, s legkevevsebb 14 személy életét vesztette, töbmint harmincan megsebessültek, közülük sokan égő autóban rekedtek. A robbanás nem sokkal azután történt, hogy néhány kilóméterrel arébb a rendőrfőkapitányságon beiktatták az új rendőrfőnököt. Ebbe az évben Medeinben már vagy 150 rendőr és sok száz polgári személy vesztette életét. Ez a város a kolumbiai kokain kereskedelem központja, s a merénylők a kormány kábítószerellenes hadjáratának leállítását próbálják elérni.+++
1990. június 29., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|