|
|
 |
|
 |
A Független Jogász Fórum választmányának nyilatkozata az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásáról (2. rész) (OS)
|
Hasonló a helyzet a gyakorlati jogászok választhatóságával. Itt
a legalább húsz éves (folyamatosnak tekinthető) szakmai gyakorlatot
kell olyan munkakörben letölteni, amelynek ellátásához állam- és
jogtudományi végzettség szükséges. Ez a rendelkezés a szakmai
gyakorlat fogalmát szűkítően értelmezi. Csakis ezek a valóban
jogászi munkakörök, csakis az ezeknek megfelelő munkakörben szerzett
nagy szakmai tapasztalat kvalifikálhatnak valakit az alkotmánybírói
méltóságra.
Ha a jogi végzettség ,,szükségessége,, nem jogszabályi
követelmény lenne, akkor az csupán annyit jelentene, hogy az adott
munkakör ellátáshához a jogi végzettség mintegy előnyös. Eképpen
bármely vállalat-, hivatalvezető, igazgatási szervező,
büntetésvégrehajtási parancsnok, bűnügyi tudósító, vagy
funkcionárius hivatkozhatna arra, hogy a munkájához szüksége van
jogi végzettségére is. Ezzel az alkotmánybírói méltóságra
szóbajöhető személyek köre minden, legalább húsz évvel ezelőtt
végzett jogászra kiterjedne.
Értelmezésünket alátámasztja a törvény keletkezéstörténete is. A
háromoldalú tárgyalások során az Ellenzéki Kerekasztal javaslata az
volt, hogy bírák, ügyészek, ügyvédek és jogtanácsosok közül
válasszák az alkotmánybíróság gyakorló jogász tagjait. Ez
biztosította volna ugyanis a szükséges jogalkalmazói tapasztalatot.
Az MSZMP delegációjának javaslatára állapodtak meg a jelenlegi
szövegben. Ez végsősoron oda vezetett, hogy alkotmánybíró lehet az
olyan gyakorló jogász is, aki szakvizsga híján nem is lehetne bíró,
ügyész, ügyvéd, vagy jogtanácsos. Ez a kiterjesztő jogértelmezés
azonban megengedhetetlen.
Az Alkotmánybíróságnak felül kell állnia a napi politikai és
pártérdekeken. A pártoknak a jelölőbizottságban kiegyenlítő
funkciója van: a Parlamentben jelenlévő politikai erőknek
megegyezésre kell jutniuk az alkotmánybírák személyét illetően. A
pártfelettiséget fejezi ki az alkotmánynak az a rendelkezése is,
hogy az alkotmánybírákat az Országgyűlés kétharmados szótöbbséggel
választja meg. Mindezzel az állna összhangban, ha a
jelölőbizottságban a jelölés is hasonló arányban történne. Ha a 11
szavazatból 7 lenne szükséges az érvényes jelöléshez, a pártok
közötti megegyezés legteljesebb mértéke biztosított lenne anélkül,
hogy a legnagyobb kéviselettel rendelkező párt vétójoggal
rendelkezne. Mivel az alkotmánybírákat jelölő ad hoc bizottság maga
határozza meg eljárását, egy ilyen megoldásnak sem lenne semmi
akadálya.
a Független Jogász Fórum választmánya (OS)
1989. november 12., vasárnap 13:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|