|
|
|
|
- Szőcs Géza tapasztalatai - 8. folyt.
|
Majdnem mindig, teljesen elítélően, pejoratívan beszélnek erről. Én valahogy érzem ennek a pozitívumát. Természetesen erkölcsileg elítélendő, de a hatása, a következménye az nem feltétlenül negatív. - A számból vetted ki a szót, mert erre én is azt mondanám, hogy bíztató jelnek tartom azt, hogy megkezdődött a tömeges átállás: a dezertálás a hatalom belső berkeiből. Ez azt jelenti hogy ezek az emberek, akikben kifinomult politikai érzék van, érzik, hogy az az ügy egy vesztett ügy, és megpróbálnak idejekorán helyezkedni, átmenteni, átmentődni. Az ellenkezője figyelhető meg ebben az egész kísérletben, mint ami évtizedeken keresztül gyakorlat volt. Ugyanis ez úgy nézett ki, hogy a hatalmi elit a nómenklatúra és az ezekhez tartozók izolálták magukat a társadalomtól. Kivonultak, mintegy szuperstruktúrát képeztek, és csak nagyon légies csatornákon érintkeztek a társadalommal. Most pedig az ellenkezője történik: most beépülni próbálnak a társadalomba, a distancia eltüntetésére törekednek. Ezt megint bíztató jelnek érzem, és én azért nem aggódom ezek miatt az átmentődési kísérletek miatt, mert azt gondolom, hogy egy létrejövő demokratikus struktúrában igazából nem lesz esélye az így átmentett jelenlegi hatalmi potenciálnak explodálni vagy terjeszkedni. - Illetve ez egyeseknek talán sikerülhet, egyes személyeknek. Én tulajdonképpen nem kívánom egyiknek sem személy szerint, hogy sikerüljön, de ez magánvélemény. Ez más kérdés, hogy egyeseknek sikerült, és persze, hogy kinek, de az egész hatalmi csoportnak aligha sikerül. - Biztos, hogy nem sikerülhet. - Ez veti fel talán az utolsó közhelyet, a visszarendeződés veszélyét, amit ugyancsak sokat emlegetnek manapság, ennek a lehetőségeit, illetve ki az, melyik csoport hordozza ezt a veszélyt egyáltalán az ország határain belül? (folyt.)
1989. szeptember 14., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|