|
|
 |
|
 |
Ki lesz a győztes az elnökválasztási küzdelemben?
|
-------------------------------------------------
London, 1989. november 24. (BBC, Panoráma, Pártos Gábor) -
Vasárnap lesz az első országos népszavazás Magyarországon, melyen
eldől, hogy az ország államfőjét, a köztársasági elnököt a január
7-iki parlamenti választások előtt, vagy után választják meg. Most
következő hírmagyarázatunkban azt vizsgáljuk meg, milyen nagy
szerepet játszik ez a látszólag technikai jellegű kérdés annak
meghatározásában: ki emelkedik ki győztesként az elnökválasztási
küzdelemből?
- Az elnökválasztás időpontjával kapcsolatos vita minden más
kérdésnél inkább polarizálta az ország frissen alakult és újonnan
legalizált pártjait. E vita nem csupán az ellenzék és a hatalmon
lévő Magyar Szocialista Párt között folyik - de szétzilálta a fontosabb
ellenzéki csoportok törékeny egységét is.
A kormány ragaszkodik a korai elnökválasztáshoz, és január
7-ikére tűzte ki a többpárti, szabadnak ígérkező választásokat.
A szocialisták azért szeretnének minél hamarabb elnökválasztást,
mert Pozsgay Imre szémélyében népszerű jelöltjük van. A radikális
ellenzék, a Szabad Demokraták Szövetsége erősen ellenzi a korai
elnökválasztást, melyet a hatalmon lévő párt kísérletének tekint a
hatalom megtartására, Pozsgay személyes népszerűségének
felhasználásával. Az SZDSZ ezért az elnökválasztást szeretné
elhalasztani a parlamenti választások utánra. Annál is inkább, mert
a nemrég módosított alkotmány értelmében: amint megválasztják az új
országgyűlési képviselőket, ők és nem a választópolgárok
választanának elnököt. (folyt.)
1989. november 24., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Ki lesz a győztes? - 1. folyt.
|
Az SZDSZ kezdeményezte a holnaputáni népszavazást a szükséges
százezernél jóval több aláírás összegyűjtésével. Nehéz megjósolni,
hogyan fognak az újonnan felhatalmazott állampolgárok szavazni az
elnökválasztás módjáról és mikéntjéről. A józan ész azt sugallná,
hogy a többség nem fosztaná meg önmagát a közvetlen elnökválasztás
jogától. Ezzel viszont a korai elnökválasztás, azaz a szocialisták
indítánya mellett döntenének.
Másfelől viszont, mivel a szocialisták szorosan kötődnek MSZMP-s
múltjukhoz, sok választópolgár ösztönösen ellenük szavaz. A
referendum sorsát valószínűleg az ország legnagyobb ellenzéki
pártja, a Magyar Demokrata Fórum fogja eldönteni, amely a nyári
pótválasztások közül mind a négyet megnyerte.
Az MDF az elnökválasztás elhalasztására irányuló kampányt
kísérletnek tekinti Pozsgay esélyeinek csökkentésére. Az MDF több
vezetője is bizonyos lojalitást érez Pozsgay iránt, aki védelmezte a
szervezetet az MSZMP keményvonalas elemeitől, még a Kádár-korszak
vége felé. Várhatóan az MDF soraiból kerül majd ki az új
miniszterelnök. E szervezet kevésbé kommunistaellenes mint az SZDSZ,
és már jelezte: kész együttműködni az MSZP-vel.
A bojkottfelhívás feltehetőleg a szabaddemokraták vereségét
eredményezi, hiszen a népszavazás csak akkor érvényes, ha a
szavazópolgárok több mint 50 százaléka részt vesz benne. Amennyiben
az apátia és a bojkottfelhívás kombinációja érvényteleníti a
népszavzaást, akkor megnyílik az út a korai és közvetlen
elnökválasztás előtt. (folyt.)
1989. november 24., péntek
|
Vissza »
|
|
- Ki lesz a győztes? - 2. folyt.
|
Érdekes mádon Pozsgay győzelme nem látszik annyira biztosnak,
mint néhány hónappal ezelőtt. Népszerűsége csökkenőben van, és újabb
jelöltek is kinyilvánították szádnékaikat. Az egész népszavazás-ügy
eredménye inkább csak az, hogy éket vert a Demokrata Fórum és az
SZDSZ közé, melyek az utóbbi időben több időt töltöttek egymás
csepülésével, mint az MSZP elleni küzdelemmel. Ez a tény
valószínűleg kizárja a választási paktumot a két fő ellenzéki
csoport között a jövő évi parlamenti választásokon. +++
1989. november 24., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|