Rendszerváltás és az MTI

	Interjú Csurka Istvánnal
------------------------ London, 1990. június 28. (BBC, Késő esti panoráma) - Budapesti tudósítónk, Farkas Csilla tegnapelőtt interjúsorozatot kezdett magyar médiaszerkesztőkkel a sajtószabadság, és egy esetleges sajtótörvény kérdéséről. Ebben a sorozatban ma Csurka Istvánnal, a Magyar Fórum főszerkesztőjével folytatott beszélgetését közvetítjük. - Van valami groteszk abban, hogy most ennyit beszélünk a sajtószabadságról, azután hogy megszületett. Nyilvánvaló, hogy csak azért következhetett így, mert nem született meg. Elhárultak ugyanis az akadályok a sajtószabadság érvényesítésének útjából, a politikai gátak, a cenzúra megszűnt, de az emberek, akik az újságokat írták és olvasták az elmúlt 40 év alatt az öncenzúra béklyóiban jobban szenvedtek, mint magának a cenzúrának a béklyóiban. Ez íróra és olvasóra, újságíróra és újságolvasóra egyaránt áll. Nem tudja az újságíró és az író sem nagyon, hogyan éljen ennek a hirtelen termett szabadságnak a lehetőségeivel, és az olvasó sem bizonyos abban, hogy most neki ezt az új magyar sajtót hogyan kell fogadnia. Minek is tekintse? Valóban szabad sajtó ez már, vagy valami ahhoz hasonló? Én azt hiszem, középúton vagyunk, zűrzavaros a helyzet, de nem mondhatjuk el magunkról, hogy már legyőztük önmagunkat, hogy bennünk ugató öncenzúrás csahosokat már legyőztük, és szabad emberek vagyunk. Ugyanígy az újságolvasók, a sajtótermék, de még a sajtótermék élvezői sem szabad emberek még a szó teljes értelmében. Hát ezért is van szükség sajtótörvényre. Nem tudom, hogy ez a kérdés elhangzott-e már, de nyilvánvalóan el fog hangozni. (folyt.) 1990. június 28., csütörtök
Vissza »

	- Interjú Csurka Istvánnal - 1. folyt.
Szükség van sajtótörvényre, mert itt egy átalakulás folyik, mégpedig nagyon rendezetlen körülmények között. A régi intézmények vezetői megpróbálnak elhelyezkedni az új rendszerben, megpróbálják lojalitásukat bizonyítani erről az új rendszerről, de anélkül, hogy valóban bensőleg a szolgálatába szegődnének, anélkül, hogy valóban akarnák az új rend szolgálatát. Ami a legszembetűnőbb pillanatnyilag, az a zűrzavar, az összevisszaság, a szabadosság a szabadság helyett, és a nemes célok háttérbe szorulása. - Hogyan kerülné el a boszorkányüldözést a rádiónál, a televíziónál, lapoknál, hiszen említette, hogy régi főszerkesztők, régi munkatársak átmentik magukat, és nem hiszi el az ő etikai és morális egyik pillanatról a másikra történő átalakulásukat. - Valóban nem volna szabad igazságtalanul senkit elítélni, és én magam szállnék szembe azzal, hogyha itt valóban volna boszorkányüldözés, és igaztalanul bántanának embereket, vagy szüntetnének meg bizonyos státuszokat. Minthogy azonban ez nem következik be, ezt az egész kérdést én olyan kérdésnek tartom, amit éppen ez a hatalmi elit - ez a régi rendszerből örökölt hatalmi elit - tart maga elé mintegy védőpajzsként, és boszorkányüldözést kiabál már akkor, amikor még egyáltalán nincs is, s talán sajnos nem is lesz. Amikor Petőfi megírta híres versét, hogy "akasszátok föl a királyokat", akkor sokan felhördültek, és a mérsékeltebbek ezt rossz néven vették - emlékezünk rá a történelemből és az irodalomtörténetből. (folyt.) 1990. június 28., csütörtök
Vissza »

	- Interjú Csurka Istvánnal - 2. folyt.
Ezzel szemben királyt akkor még nem akasztottak fel, Lamdberg nyakán és Latúr nyakán volt kötél és kés, de ők is rászolgáltak erre a népítéletre. Itt ilyesmi egyetlen egy esetben sem fordult elő Magyarországon. Tehát az egész kérdésnek a felvetését is mélységesen felháborítónak tartom, mert egyszerűen nem erről van szó a magyar életben. - Ha jól emlékszem a Tévé elnökjelöltje - igen, azt hiszem ő volt az - arról beszélt, hogy nem elbocsájtásokkal, hanem egy szerkezetváltással kívánja azt elérni, hogy a nem megfelelő morálú, etikai, szakmai képzettségű emberek elmenjenek a tévétől. Ezzel egyetért-e? - Igen, ezzel messzemenően egyetértek és ebben látom a garanciát arra nézve, hogy talán végre valami jó is fog történni. Természetesen ez így szépen hangzik, de kíváncsi vagyok majd akkor mit fog mondani szegény Hankiss Elemér, amikor szembekerül azzal, hogy ezt a szerkezetváltást meg is csinálja. Mert akkor majd nyilvánvalóan az érintettek, akiknek ennek következtében nem jut feladat - nem is azt mondom, hogy el kell menniük, csak nem jut feladat -, mert képtelenek rá, mert tehetségtelenek, mivel fogják majd őt vádolni? - A Rádió elnökjelöltje elkerülendőnek tartja a külföldi tőke bevonását és a privatizációját a nemzeti médiáknak. Önnek mi a véleménye a külföldi tőke jelenlétéről, a sajtó-, újságkiadásban? - Magyarországnak szüksége van segítségre, külföldi tőke bevonására, a gazdasági és társadalmi élet minden részében. Így a telekommunikációban is természetesen. Ezt is azonban egy mondvacsinált kérdésnek tartom, egyelőre nincs még igazi ajánlat. Egy-két újságot már megvettek, éppen ezt vizsgáljuk most. (folyt.) 1990. június 28., csütörtök
Vissza »

	- Interjú Csurka Istvánnal - 3. folyt.
Egyelőre azt kell tisztázni és arra kell nagy figyelmet fektetni, hogy milyen külföldi tőke és mi célból akar ide bevonulni? Nagyon is meg kell nézni, hogy melyek az indítékai és nagyon kell vigyázni arra, hogy ne legyen ebből valamiféle, a nemzeti kultúrát és a magyar érdekeket sértő benyomulás. Ezek olyan kérdések, amelyek évtizedekre, nemzedékre szólóan rendezik az ország sorsát. Ma a telekommunikáció, a sajtó, a tv elsősorban hatalom, de nem az egyetlen hatalom. Balgaság volna feltételezni, hogy kiadhatja a kezéből a nemzet. Nem De, igenis korrekt együttműködésre, tőkebeáramlásra, annak jó megválasztására szükségünk van, és ezért pontosan meg kell állapítani azt, hogy mivel viszonozzuk ennek a tőkének a beáramlását. Ha ehhez az társul, hogy bizonyos tőkés csoportok mintegy előőrsként küldik ide ezeket a sajtó- és televíziós cégeket, amelyek itt befektetnek, és utána jön a derékhad, vagyis annak az illető multinacionális vállalatnak vagy esetleg nemzeti tőkecsoportnak, országnak a kis- és nagytőkései is jönnek utánuk, mert úgy látják, hogy itt érdemes megvetniük a lábukat, akkor ez egy üdvözlendő feladat. - Csurka István a Magyar Fórum főszerkesztője nyilatkozott budapesti különtudósítónknak, Farkas Csillának. +++ 1990. június 28., csütörtök
Vissza »