![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Munkásgyűlés Esztergomban
" Magyar Demokrata Fórum
esztergomi városi szervezete június 29-én, pénteken délután 18
órakor az esztergomi Petőfi Művelődési Házban munkásgyűlést tart.
Előadók: Furmann Imre, Dénes János és Bajtai József. A gyűlésen
részt vesz Szabó Tamás munkaügyi államtitkár is. "
BBC, Késő esti panoráma:
Interjú Csurka Istvánnal
"Én azt hiszem, középúton vagyunk, zűrzavaros a
helyzet, de nem mondhatjuk el magunkról, hogy már legyőztük
önmagunkat, hogy bennünk ugató öncenzúrás csahosokat már legyőztük,
és szabad emberek vagyunk. Ugyanígy az újságolvasók, a sajtótermék,
de még a sajtótermék élvezői sem szabad emberek még a szó teljes
értelmében. Hát ezért is van szükség sajtótörvényre."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Ebert-alapítvány - Kelet-Európa (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 1990. június 28. csütörtök (MTI-tud) - A magyar
bel- és külpolitika is napirenden volt a szerdán végetért kétnapos
tanácskozáson, amelyet a SPD Friedrich Ebert alapítványa és a
Demokrata Párt rendezett Washingtonban. A demokrácia, a politikai
pluralizmus kérdéseinek szentelt tanácskozáson szerdán Magyar
Bálint, az SZDSZ elnökségének tagja, illetve Tőkés Rudolf, a
Connecticut egyetem magyar származású tanára elemezte az új magyar
demokrácia kérdéseit.
A tanácskozáson számos vezető politológus, törvényhozó jelenlétében Eliot Engel New York-i képviselő vezette be a Magyarországgal foglalkozó vitát, hangoztatva: az ország büszke lehet 1956-ig visszanyúló hagyományaira a szabadságért, a demokráciáért folyó küzdelemben.
Magyarország olyan kelet-európai állam, ahol igazi többpártrendszer jött létre, hiszen a pártok még a választások előtt megalakultak - mutatott rá előadásában Magyar Bálint. Nézete szerint a lengyel Szolidaritás liberális és katolikus-konzervatív szárnyának különválása elkerülhetetlen, így ott is hasonlóan különülnek majd el a fő politikai erők, mint Magyarországon. (folyt.)
1990. június 28., csütörtök 07:16
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Ebert-alapítvány - Kelet-Európa (2.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Tőkés professzor szólt arról, hogy a választók 20-25 százalékának jelenleg nincs képviselete az Országgyűlésben, hiszen hiányzik a baloldal, a szakszervezetek reprezentációja, nem kapott képviseletet az Agrárszövetség, a Vállakozók Pártja. El kell kerülni, hogy a képviselet nélkül maradtak a parlamenten kívül, demagóg befolyás alá kerülve próbálják érvényesíteni érdekeiket - mondotta.
Magyarországon - Csehszlovákiánál nem kisebb mértékben - a múlt századra visszanyuló hagyományai vannak a parlamentarizmusnak, hangoztatta, egyúttal rámutatva, hogy a türelem még hiányzik a magyar politikai életből. Az ismert szakértő bírálta a vezető amerikai lapokat: a The New York Times Magyarországról írva nacionalizmusnak, sovinizmusnak minősíti, amit Amerikában hazafiasságnak neveznek, míg a The Washington Postnak aznap néhány sort ért csak a hír, hogy Magyarország kilép a Varsói Szerződésből...
A Bonnból érkezett, valamint az amerikai és a kelet-európai politológusok között élénk vita bontakozott ki a semlegesség kérdésében. Egy német szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy vezető szovjet politikusok legújabban a szovjet-finn kapcsolatokat emlegetik modellként Moszkva és a kelet-európai országok új viszonyára. Madelaine Albright, a neves demokrata szakértő szerint az amerikai kormánynak éppen az újonnan semlegességét kereső demokráciák érdekében támogatnia kellene a helsinki folyamatban részvevő 35 ország nagyobb szerepét a biztonságpolitikában. +++
1990. június 28., csütörtök 07:57
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|