Rendszerváltás és az MTI

	Külföldiek a magyar sajtóban
---------------------------- Washington, 1990. június 27. (Amerika Hangja) - Amerika Hangja kelet-európai tudósítója Budapestről küldte a következő jelentést: Gádor Iván, a Magyar Hírlap szerkesztője annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar újságírás rengeteget javult. Személyes példát idézett: a kommunista párt ellenőrzése alatt álló sajtóban két mondatot írt abban a reményben, hogy az olvasó majd odagondolja a harmadikat, vagyis amit valójában tudatni akart. Ma már csupán ezt a bizonyos harmadikat veti papírra. A bontakozó demokrácia nemcsak Gádor Iván írásaira volt jó hatással, de a Magyar Hírlapot is alaposan megváltoztatta. Mint ismeretes, a Magyar Hírlap a kormány hivatalos lapja volt. De ahogy változott Magyarország és jutott el a kommunizmustól a reformkommunizmuson keresztül a jelenlegi többpártrendszerhez, úgy kezdtek az újságírók függetlenséget követelni. A kommunista kormány által kinevezett főszerkesztő egy ideig ellenállt, majd benyújtotta nyugdíjazási kérelmét. A Magyar Hírlap munkatársai Németh Pétert, a sportrovat vezetőjét választották főszerkesztővé. Azóta a példányszám több mint kétszeresére emelkedett, és az olvasók úgy vélik, hogy a Magyar Hírlap lett a legérdekesebb újság. A szerkesztőségi változásokkal szinte egy időben a lap pénzügyi helyzete is megváltozott. Robert Maxwell, a brit sajtómágnás 800 ezer dollárnak megfelelő összegért megvásárolta a Magyar Hírlap részvényeinek 40 százalékát. Bejelentette, hogy a vállalkozás haszonnal fog működni, mivel csökkenteni fogja a személyzetet és fokozni a hirdetéseket. Becslései szerint 2-3 év múlva nyereségessé tudja tenni a Magyar Hírlapot. (folyt.) 1990. június 27., szerda
Vissza »

	- Külföldiek a magyar sajtóban - 1. folyt.
A szerződés értelmében Robert Maxwel szolgáltatja a szakértelmet és a technológiát, beleértve egy modern nyomdát is. Maxwel köztudomásúan beavatkozik a brit sajtó irányvonalába, addig a magyarországi egyezmény értelmében nincs beleszólása a szerkesztőségi döntésekbe. Maxwel kijelentette: brit állampolgár, tehát joga van beavatkozni a sajtó ügyeibe Nagy-Britanniában, de nem Magyarországon, mivel ott az igazgatóság többségét magyarok alkotják. Maxwel egyébként a Magyar Hírlap délutáni kiadásával, az Esti Hírlappal is szeretne hasonló szerződést kötni. Gádor Iván még mindig vár az ígért modern nyugati technológia megérkezésére a szerkesztőségbe. Igaz, a nyugati tőkéstárs jóvoltából emelkedett a fizetése, csakhogy közben a forint egyre értéktelenedik. Gádor kijelentette: a munkatársak elvárják Maxweltől, hogy betartsa a független szerkesztésről szóló megállapodást. Gádor mindannyiuk nevében beszélt, amikor azt mondta: reméljük, hogy így lesz, és Robert Maxwel nem avatkozik be a lap politikai profiljába, illetve a Magyar Hírlap szerkesztőségének elképzeléseibe. Nincs kedvünk a pártdiktatúra után a tőke irányítása alá kerülni. A nyugati üzletemberek érdeklődése továbbra is fokozódik a magyar sajtó iránt, ezt bizonyítja a Reform és a Mai Nap példája. A Magyar Nemzetre svéd és francia vevő pályázik. A Magyar Nemzet munkatársai a svéd céggel szeretnének társas viszonyba lépni, mivel úgy találják, hogy akkor kevesebb a kilátás a beavatkozásra, mint a konzervatívabb francia cég esetében. (folyt.) 1990. június 27., szerda
Vissza »

	- Külföldiek a magyar sajtóban - 2. folyt.
Gádor Iván kételkedik abban, hogy az új magyar kormány őszinte elkötelezettséget érez a szabad sajtó és a liberális eszmék iránt. A Minisztertanács és a parlamenti különbizottság, amely a magyar sajtó külföldi tulajdonának kérdését vizsgálja, nem hajlandó nyilatkozatot adni a riportereknek. A Magyar Hírlap szerkesztője azonban kifejtette: Magyarország elég kis ország ahhoz, hogy az újságírók a szóvivők tájékoztatása nélkül is megtudják, miről folynak a zárt ajtók mögötti tárgyalások. Az új Magyarországon a tudósítók cenzúra és öncenzúra nélkül megírhatják, amit akarnak - tette hozzá Gádor Iván. +++ 1990. június 27., szerda
Vissza »