Rendszerváltás és az MTI

	Könnyező ukrán püspökök a pápánál
--------------------------------- München, 1990. június 27. (SZER, Világhíradó) - Római munkatársunk, Bojtár István vatikáni beszámolójában azokról az ukrán egyházi vezetőkről lesz szó, akik emberhez méltatlan üldöztetéseket szenvedtek. Nagyon-nagyon ritkán történik meg, ha egyáltalán megtörténik, hogy azoknak, akik sajtókonferenciát adnak, a megrendültségtől elcsuklik a hangjuk, miközben válaszolnak az újságírók kérdéseire. Ma a Szentszék sajtótermében megtörtént. Az újságírókat abból az alkalomból hívták ide, hogy véget ért az a hétfőn elkezdődött testvéri gyűlés, amelyre II. János Pál hívta meg az ukrán görög katolikus egyház négy világrészen diaszpórában élő püspökein kívül ennek az egyháznak magában Ukrajnában élő 10 püspökét. Ez a keleti szertartású katolikus egyház 1946-ban erőszakkal történt megszüntetése, illetve az ortodoxiába való beolvasztása ellenére illegalitásban - amennyire a kíméletlen elnyomás és üldözés ellenére csak tudott - tovább működött. Tíz, különféle polgári foglalkozásokat űző püspökét egytől-egyig titokban szentelték fel. Néhány évvel, de még hónapokkal ezelőtt sem gondolhattak arra, hogy - igaz, a Szentszék közbenjárása folytán - Rómába jöhetnek, két napon keresztül tanácskozhatnak a pápával, találkozhatnak a nyugati világban élő püspöktársaikkal, és nemzetközi újságíró gárda előtt tehetnek tanúságot egyházuk hihetetlen szenvedéseiről, egyszersmind azonban feltámadásukról is. (folyt.) 1990. június 27., szerda
Vissza »

	- Ukrán egyházi vezetők - 1. folyt.
Kinek ne csuklanék el a hangja ilyan óriási élmények hatása alatt? Ha ünnepi esemény is volt a Vatikánban a pápa részvételével lefolyt gyűlés, a visszatekintésen a jelenlegi helyzetet illető információk kicserélésén kívül az volt a feladata, hogy a jövő útját egyengesse, s ennek feltételeként bekapcsolja az ukrán egyházat a világegyház áramkörébe. Ezzel összefüggésben felmerült egy elég nagy nehézség. Ebben a négy és fél évtizeden keresztül üldözött egyházban nem csekély ellenérzés fejlődött ki a görögkeleti egyházzal, konkrétabban a moszkvai ortodox patriarkátussal szemben. Lélektanilag érthető módon, hiszen ez 1946-tól kezdve nem vállalt szolidarítást az ukrán görög katolikus egyházzal, ellenkezőleg, haszonélvezője lett megszüntetésének, mert megkapta templomait és egyéb egyházi javait. A világegyház életét és tevékenységét viszont a Második Vatikáni Zsinat óta nem az ortodoxiával való szembenállás, hanem az ökumenizmus, a keresztény egység keresése ihleti, és az újjászületett ukrán görög katolicizmusnak is igazodnia kellett ehhez a számára pszichológiailag nem könnyű beállítottsághoz. Erre a követelményre utalt már II. János Pál a gyűlést megnyitó beszédében, azt állítva, hogy a keleti szertartású katolikus egyházaknak, közöttük az ukránnak is, a keresztény egység hídjainak, nem pedig akadályainak kell lenniük. Az ukrán püspökök vatikáni tanácskozásának az a legfőbb eredménye, hogy elfogadták ezt a követelményt. A gyűlésről kiadott és a sajtókonferencián nyilvánosságra hozott záróközlemény szerint Ukrajna püspökei kijelentették: elfogadják az ökumenizmusnak a Második Vatikáni Zsinat tanai által tartalmazott elveit, és kifejezték azt a szándékukat, hogy a testvériség és az együttműködés szellemében éljenek együtt az ortodox egyházzal. (folyt.) 1990. június 27., szerda
Vissza »

	- Ukrán egyházi vezetők - 2. folyt.
Ugyanakkor azonban arra kérik az ortodoxiát, ismerje el az ukrán katolikus egyházat testvéregyháznak, és tartsa tiszteletben az ukrán egyház ama híveinek és papjainak katolikus hitet megvalló szabadságát, akik kénytelenek voltak a katakombákba menekülni, vagy vallásukat azokban a templomokban gyakorolni, amelyek valaha katolikusok voltak, 1946-ban azonban az ortodoxia birtokába jutottak. Közleményük szerint az ukrán katolikus püspökök szorgalmazzák egyházuk állami részről történő hivatalos elismerését is, amivel kiküszöbölődnének az egyház 1946-os jogtalan megszüntetésének következményei. A Szentszék hivatalos képviselője Moszkvában Francesco Colasuonno apostoli nuncius a sajtókértkezleten elmondta, hogy a Szovjetunió parlamentje előreláthatólag szeptember folyamán elfogadja a vallási társulásokról szóló, a hivatalos elismerés feltételét képező új törvényt, és ezt elsőrendű fontosságúnak nevezte. Joggal, mert vele hivatalosan is megkezdődhet az ukrán katolikus egyház újjáépítése. +++ 1990. június 27., szerda
Vissza »