![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Mátyás király úti óvoda felhívása
"Budapesten a XII. kerületi Mátyás
király úti óvodát a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma
kiadta bérbe a Francia Intézetnek, kizárva ezzel évente 150 magyar
gyermeket abból, hogy napjait jó levegőn, egészséges környezetben
töltse.
"
SZER, Világhíradó:
A német valutaunió és a Szovjetunió
"Július 1-jén csak a nem kereskedelmi fizetési forgalmat kell
átállítania konvertibilis valutára, ami azt jelenti, hogy az NDK-ban
állomásozó katonáknak, szovjet diplomatáknak, mérnököknek, vagy
turistáknak nyugatnémet márkával kell fizetniök mondjuk a sörért,
villamosjegyért, szállásért. Ehhez egyedül a szovjet hadseregnek a
következő félévre másfél milliárd kemény márkára van szüksége."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A romániai sajtószabadságról
|
![](../img/spacer.gif)
----------------------------
Washington, 1990. június 27. (Amerika Hangja) - Több mint fél évvel Ceausescu megbuktatása és a szabad sajtó bevezetése után a romániai újságok még mindig egész sor problémával küszködnek a papírhiánytól kezdve a szerkesztőségek vandalizálásáig. Munkatársunk bukaresti beszámolóját hallják.
- Valamennyi országos román napilap szerkesztősége Bukarest külvárosában egy sztálinista stílusú épületben található. Az épület előtt a Lenin-szobrot hónapokkal ezelőtt elszállították, de bent még minden folyosón és minden szerkesztőségi hivatal, köztük az Igazság című lap irodái előtt hemzsegnek a sarlók, a kalapácsok és a csillagok.
Az Igazság - azelőtt Szikra - a nevében változott ugyan, de a szerkesztőség berendezése és személyzete úgy maradt, ahogy Ceausescu bukása előtt volt. Az Igazság igyekszik jóval tájékoztatóbb lenni, mint elődje, miközben teljes erővel támogatja a kormányzó Nemzeti Megmentési Frontot.
Az épület egy sokkal elhanyagoltabb szárnyában található az ország másik, hagyományosan legnagyobb napilapjának, a Romania Liberának, azaz a Szabad Romániának a szerkesztősége, amely olyan mozgalmas, hogy a komputerkorszak előtti nyugati szerkesztőségekre emlékeztet. A lap a forradalom után nem változtatta meg nevét, de függetlenné vált és márciusra megháromszorozta: másfél millióra növelte példányszámát.
A kultuszminiszter utasítására azonban mindkét lapnak csökkentenie kellett a kiadott példányokat, méghozzá 700 ezerrel. A Romania Liberá tehát most 800 ezer példányban, a Nemzeti Megmentési Front lapjai pedig 3 és félmillióban jelennek meg. Az Adevarul, azaz az Igazság ebből közel másfél millió. Az egyik szerkesztője szerint erre a lapra nagyobb az igény és mindkét újság egyformán megszenvedi a papírhiányt, illetve az elosztási nehézségeket. (folyt.)
1990. június 27., szerda
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- A romániai sajtószabadságról - 1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
A Romania Liberá szerkesztői azonban felpanaszolták, hogy nem engedik terjeszteni a lapjukat. A postacsomagokban az éjszakai vonatra felrakott példányokat ismeretlen személyek út közben kidobálják, vagy ha megérkeznek rendeltetési helyükre, akkor távol tartják az árusoktól, illetve az eredeti ár ötvenszereséért teszik ki a placcra.
Az Adevarul sokak szerint a kormány hivatalos lapja. A külpolitikai szerkesztő viszont azt állítja, hogy nem a Nemzeti Megmentési Front, vagy a kormány, illetve az elnök szócsöve. Sőt, nemrég magára haragította a hadsereget és az állami televíziót azzal, hogy leközölte a legutóbbi eseményeket.
A Romania Liberá függetlenségét azonban ennél nagyobb veszélyek fenyegetik. Két héttel ezelőtt a Bukarestbe felhozott úgynevezett "bányászok" ezrei nemcsak a két ellenzéki párt központját vandalizálták. Csatlakoztak a nyomdászokhoz, akikkel együtt vonultak be a Romania Liberá szerkesztőségébe és követelték a lap bezárását. A hadsereg őröket állított az Adevarul irodái elé, de nem gondoskodott a Romania Liberá védelméről.
Miután a bányászok elmentek, a Romania Liberá munkatársai 3 napig nem voltak hajlandók dolgozni, mondván: nincs garancia arra, hogy a bányászok nem jönnek vissza és nem törik össze az irodát. A lap azonban a múlt héten végül mégis csak megjelent, de azóta észrevehetően kevésbé szókimondó és sokkal óvatosabb.
A főszerkesztő szerint a lap ma ugyanúgy, mint azelőtt független és nem ellenzéki újság. De - mint mondotta - az elmúlt hetek eseményei meggyőzték a szerkesztőket arról, hogy az újságnak tisztáznia kell a politikai életben vállalt szerepét. Corneliu Vlad hozzátette: a Romania Liberá az értelmiség számára szerkesztett analitikus lap volt, amely inkább érzelmektől fűtött politikai esszéket, sem mint információkkal teli cikkeket közölt mindaddig, amíg a bányászok és nyomdászok meg nem jelentek a szerkesztőségben. (folyt.)
1990. június 27., szerda
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- A romániai sajtószabadságról - 2. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
A Romania Liberá szerkesztői hétfőn összeültek és átalakították a vezetőséget. Mostantól - mondotta Vald - a lap fontos információkra alapozza véleményét, hogy elkerülje a további félreértéseket a szerkesztők és a bányászok között. Az érzelmektől fűtött írásokat le kell csökkenteni - tette hozzá -, nehogy politikai destabilizálás, vagy erőszak szításának vádja érhesse az újságot. Vlad - mint megjegyezte - olyan lapot képzel el, mint a New York Times, vagy más amerikai újság, amely képes a különböző álláspontok kiegyensúlyozott bemutatására. +++
1990. június 27., szerda
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|