Rendszerváltás és az MTI

	Tanácskozás az erdőgazdálkodásról
1990. június 27., szerda - A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége szerdán országos tanácskozást rendezett az erdészeti privatizálásról. A szakemberek elmondották, keresik az útját annak, hogy miként lehetne a szakmai érdekek megsértése nélkül visszahelyezni jogos tulajdonukba azokat, akiktől jogtalanul elsajátították erdőtulajdonukat. A szakemberek állást foglaltak abban is, hogy mintegy 700-800 ezer hektárra lehetne még erdőt telepíteni hazánkban; ezek jelentős része is magánerdő lehetne. A már meglévő részeken el kellene terjeszteni az erdőbérlés intézményét. Sokan a privatizálás törvényi szabályozását sürgették, az erdészek többsége ugyanis attól tart, hogy a szakma áteshet a ló másik oldalára azzal, ha túlságosan teret enged a birtokok elaprózásának, a szakmától idegen ,,egyénieskedésnek,,. (MTI) 1990. június 27., szerda 12:15
Vissza »

	Tanácskozás az erdőgazdálkodásról (1. rész)
1990. június 27., szerda - Keresni kell az útját-módját annak, hogy miként lehetne a szakmai érdekek megsértése nélkül visszahelyezni jogos tulajdonukba azokat, akiktől jogtalanul elsajátították erdőtulajdonukat - ezt hangoztatták a szakemberek a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének szerdán, Budapesten megrendezett országos tanácskozásán, amelyen az erdészeti privatizáció került terítékre. A vitában a fundamentumot - különös módon - az 1935. évi erdőtörvény jelentette, erre hivatkozott a legtöbb előadó azzal, hogy az akkori szabályozás jó néhány tételének a mai időkre is érvényesnek kell lennie, annyira időtálló ez a szakállas jogszabály. A mai tulajdon kérdéséről amúgy sincsen hivatalos álláspont, ennek megfogalmazása még a jogászokra vár, az alapelv azonban ismert: legjobb lenne, régi mintára, új vagyonközösségeken belül megszervezni az erdők közös kezelését, azaz létrehozni az erdőbirtokosság intézményét, és - ha az elnevezéssel vita is van - ismét ,,létrehozni,, a községi és a városi erdőt. Erdőmérnökök csaknem egységesen hangoztatták a szakmai osztatlan kezelés fontosságát, azaz hitet tettek amellett, hogy nem szabad magánkézbe úgy adni vissza az erdőt, hogy parttalan legyen a területeken a tulajdonosok önkénye, azt tegyék ott, amit akarnak, még akkor is, ha az összefüggő erdőségek súlyos kárt szenvednének az ilyenfajta ,,privatizáció,, nyomán. Már az 1935-ös erdőtörvény is úgy intézkedett, hogy a szakmai érdek mindenekfelett áll, tehát az erdőbirtokosság minden egyes tagjának alkalmazkodnia kell a szakmai követelményekhez, ez azonban nem jelenti azt, hogy a különböző tulajdonformáknak - az intézményen belül - nincsen öntörvénye. A szervezetben a tagok vagyonrész alapján képviselnék érdekeiket a közösségben. Ez a törvény valóban szigorú lehetett, hiszen kimondta, hogy az újonnan telepítő tulajdonos köteles az erdőrészt az erdőbirtokosságba ,,vinni,,, ahol a közös szakmai szempontok szerint kell tevékenykednie, így hát még a nagy kockázatot vállaló új telepítőknek sem engedett meg ez a szabályozás semmiféle szabadosságot. A vitában felmerült az is, hogy már jelentkeznek a termelőszövetkezetekben és az állami erdőgazdaságokban azok, akiknek régi erdőbirtokát jogtalanul kisajátították. A birtokba való visszahelyezés azonban nem lesz könnyű feladat - ezt már ez a korai vita is tükrözte. (folyt.köv.) 1990. június 27., szerda 14:25
Vissza »

	Tanácskozás az erdőgazdálkodásról (2. rész)
Nem mindegy ugyanis, hogy a tulajdonos milyen erdőrészt kap vissza, lehet, hogy egy vágásra érett, nagy értékű birtokot vesz át, vagy éppen letermelt vagy parlagon lévő ,,erdőt,,, és megeshet az is, hogy egykori erdőrésze helyén ma éppen egy kórház vagy egy autópálya van. Régi okiratok áttanulmányozása után a vizsgálódó erdészek arra a megállapításra jutottak, hogy a korábbi tulajdonviszonyok nem mindig voltak körülírtak, hiszen nagy számú bérlő dolgozott az erdőkben, és különböző rokoni és ismerősi szálak fűzték egybe az akkori gazdákat. Szerintük nehezen áttekinthetető a helyzet, úgyhogy mindenképpen sürgetik a privatizáció és a rehabilitáció jogszabályi rendezését, enélkül csak káosz lenne az amúgy is alaposan megsanyargatott hazai erdőkben. A vita egyik érdekes fejleménye: a szakemberek megtudhatták, hogy az idén, május 24-én Sopronban országos szakértői tanácskozást rendeztek, amelyen a szakma csaknem valamennyi intézménye és a pártok egy része is képviseltette magát. Ezen arra az elhatározásra jutottak - és ezt írásban is rögzítették -, hogy szektorsemlegesnek és országosnak kell lennie az úgynevezett erdőfenntartási alapnak, amely végeredményben a fa árába ,,beépített,, összegekből tevődik össze, és az új telepítéseket, az erdő gazdagítását szolgálja. Az újabb fejlemény: június 6-án jelent meg a Magyar Demokrata Fórumnak egy hivatalos állásfoglalása az üggyel kapcsolatban, eszerint külön kellene szabályozni az állami erdők és az erdőfenntartási alap kapcsolatát, és ,,máshová,, kerülnének a többi szektorhoz tartozó tulajdonosok; ily módon kettős alap jönne létre. Ezt a metódust azután átvette az erdészeti egyesület is, amely a soproni tanácskozáson még az egységes és szektorsemleges alap mellett voksolt. Az ügy érdekessége még, hogy az MDF anyagát szinte a nyomdai hibákkal együtt tükrözi az új erdészeti egyesületi állásfoglalás, amelyet ezen a tanácskozáson is sokan megkérdőjeleztek, még olyanok is, akik különben az MDF szakértői csoportjához tartoznak. A félelmük ugyanis az, hogy a termelőszövetkezeti erdők, amelyeknek minősége kétségkívül gyengébb az állami erdőkénél, újabb hátrányt szenvednének el, ami a következő évtizedek hazai erdőgazdálkodására is rányomná a bélyegét. Ezért a tanácskozáson a soproni állásfoglalás mellett voksoltak igen sokan. (MTI) 1990. június 27., szerda 14:27
Vissza »

	Javítás az mtib1033 sz. hírre
A mai mtib1033 sz. Tanácskozás az erdőgazdálkodásról (1. rész) című hírünk 2. bek. 21. sorában a szöveg helyesen: ... alapján képviselték érdekeiket ... ------------ (MTI) 1990. június 27., szerda 16:23
Vissza »