|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Mátyás király úti óvoda felhívása
"Budapesten a XII. kerületi Mátyás
király úti óvodát a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma
kiadta bérbe a Francia Intézetnek, kizárva ezzel évente 150 magyar
gyermeket abból, hogy napjait jó levegőn, egészséges környezetben
töltse.
"
SZER, Világhíradó:
A német valutaunió és a Szovjetunió
"Július 1-jén csak a nem kereskedelmi fizetési forgalmat kell
átállítania konvertibilis valutára, ami azt jelenti, hogy az NDK-ban
állomásozó katonáknak, szovjet diplomatáknak, mérnököknek, vagy
turistáknak nyugatnémet márkával kell fizetniök mondjuk a sörért,
villamosjegyért, szállásért. Ehhez egyedül a szovjet hadseregnek a
következő félévre másfél milliárd kemény márkára van szüksége."
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Koppenhágában az emberi dimenziókról (1.)
|
1990. június 27. szerda (MTI-Panoráma) - A magyar parlamenti
képviselőket gyakran vádolják azzal, hogy lassan tanulnak külföldi
kollégáiktól. Mit tesz egy képviselő, ha alkalma nyílik tapasztalait
a nemzetközi politikai fórumokon gyarapítani? - Erre is válaszolt
dr. Csapody Miklós (MDF), az Országgyűlés külügyi bizottságának
tagja, a kisebbségi albizottság elnöke az MTI-Panoráma munkatársának
Koppenhágában. A dán fővárosban zajlik az európai együttműködés
emberi dimenziójával foglalkozó tanácskozás. A képviselő a szünetben
nyilatkozott.
- Ön most először vesz részt ilyen összeurópai értekezleten. Mit visz haza a parlamentbe?
- Összeurópai konferencián valóban nem voltam még. Annyit máris leszűrhettem, hogy a mai Európa éppen az ilyen típusú találkozásoknak köszönhetően alakult ki. Egy hétig kapcsolódhattam be a magyar delegáció munkájába. Szabad György, a parlament elnöke egy bukaresti utat megelőzően bízott meg azzal, hogy jöjjek el Koppenhágába. Tapasztalataimat egy bőségesen illusztrált beszámolóban kívánom összegezni, s ezt a külügyi bizottság elé terjesztem. Négy fő témakör volt Koppenhágában: az egyéni jogok kérdése, a jogállamiság, a kisebbségi jogok ügye, továbbá a Helsinkiben és Bécsben vállaltak továbbfejlesztése. Az egyéni jogokról szóló vitát Magyarország koordinálta - azaz nem a kisebbségekkel foglalkozó vitát vezette a magyar küldöttség, nehogy itt is szembekerüljünk Romániával vagy Csehszlovákiával. Ebben a bizottságban Ausztria irányította a munkát. Érdekes volt, hogy az ENSZ-szel ellentétben itt nincs szavazás, így nem maradhat kisebbségben egyetlen küldöttség sem. Csakis a teljes konszenzus vagyis a teljes egyetértés szükséges ahhoz, hogy határozat szülessen. Ennek következtében a fő cél a konszenzus keresése.
- Ez természetesen sokkal aprólékosabb már-már sziszifuszi munkát igényel. Megbirkóztak-e ezzel a feladattal? (folyt.)
1990. június 27., szerda 12:00
|
Vissza »
|
|
Interjú Koppenhágában az emberi dimenziókról (2.rész)
|
- Ha nem is ment minden zökkenő nélkül, de úgy tűnik, péntekre, a találkozó utolsó napjára sikerül tisztázni a záródokumentumot. Örültem annak, hogy már-már elfogadott gyakorlattá vált a nyugat-európai stílusú, finom diplomácia Koppenhágában. Remélhetőleg a ,,nyugati,, jelzőt lassacskán elhagyhatjuk. Mondom ezt azért is, mert ma már a Keletről jött politikusok is kulturáltan lépnek fel, igaz néha súlyos vádakkal illetik a másik felet. (Példa erre a magyar-román vita, vagy a jugoszláv és a görög nézeteltérés Macedónia ügyében.) Ennek ellenére mindezt indulatok nélkül teszik. A legtöbb delegátus már annyira felkészült - Helsinki, Bécs vagy Belgrád állanak a háttérben -, hogy elég egy-egy jól elhelyezett utalás, egy közvetett jelzés, áttétel, és célba ér: értenek belőle a címzettek. Jó volt látni a korrekt kapcsolattartást és fellépést, bár szomorúan konstatáltam magamban, hogy odahaza a magyar parlamentben ez még csak nyomokban található meg. A közös szöveg kialakítását sajnos néhány küldöttség (francia, román, bolgár) a korábbi időkre emlékeztető tárgyalási stílusa, konoksága gátolta. Itt elsősorban a bennünket nagyon közelről érintő nemzeti kisebbségek ügyére gondolok. A többség azt akarta, hogy Bécset, az ottani határozatokat ne ismételjük meg, hanem újabb, az időközben bekövetkezett kelet-európai fejleményeket jobban figyelembe vevő alapelveket és ajánlásokat dolgozzunk ki.
Románia esetében egészen furcsa magatartásról van szó. A román diplomácia arra törekszik, hogy a nemzetközi fórumokat is kihasználja saját történelem-szemléletének és hatalmi érdekeinek érvényesítésére. Érdekes módon többen is megjegyezték, hogy mintha a tavalyi, párizsi emberi jogi tanácskozáson elhangzott román felszólalások hangneme ,,köszönne vissza,, - mintha azóta semmi sem változott volna.
- Magyarországról hogyan vélekedtek?
- Nemcsak mint országgyűlési képviselő, hanem mint küldött is dolgozhattam. Lépten-nyomon érezhettem, hogy Magyarország iránt rendkívül nagy a szimpátia - ez, valamint a magánképviseleti formák valutaértékűek. Nemcsak arról van szó, hogy Magyarország mellé felsorakoznak a nyugati országok, hanem arról is, hogy Magyarország tekintélye megnövekedett, ami egyben növeli a partnerek kompromisszumkészségét is. Szerintem ez igazi siker.+++
Mester Nándor (Koppenhága) MTI-Panoráma
1990. június 27., szerda 12:01
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|