|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Mátyás király úti óvoda felhívása
"Budapesten a XII. kerületi Mátyás
király úti óvodát a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma
kiadta bérbe a Francia Intézetnek, kizárva ezzel évente 150 magyar
gyermeket abból, hogy napjait jó levegőn, egészséges környezetben
töltse.
"
SZER, Világhíradó:
A német valutaunió és a Szovjetunió
"Július 1-jén csak a nem kereskedelmi fizetési forgalmat kell
átállítania konvertibilis valutára, ami azt jelenti, hogy az NDK-ban
állomásozó katonáknak, szovjet diplomatáknak, mérnököknek, vagy
turistáknak nyugatnémet márkával kell fizetniök mondjuk a sörért,
villamosjegyért, szállásért. Ehhez egyedül a szovjet hadseregnek a
következő félévre másfél milliárd kemény márkára van szüksége."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP KB-ről interjú
|
(Pallai Péter) London, 1989. február 21. (BBC, Panoráma) - Az ülés még folyik. Második napjáról eddig a következőket tudjuk itt Londonban: Ma reggel folytatódott a vita az agrárpolitikai tézisekről. Felszólalt többek között Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke. Beszédéből - akárcsak Iványi Pál tegnapi mondanivalójából - kiderült, hogy az eddigi sikerágazatnak tekintett mezőgazdaság is válságba került. A vita során bírálat érte az agrárpolitika számos részterületét. A Központi Bizottság egyhangúlag elfogadta az agrárpolitikai tézisékről szóló jelentést. Várható a mezőgazdasági vegyes gazdálkodás kialakulása és a nagyüzemi formák fenntartása mellett a kistermelők és főfoglalkozású magánvállalkozók körülményeinek jelentős megkönnyítése. Utolsó értesüléseim idején még hátra volt Lukács János beszámolója a helyi pártértekezletek tanulságairól, valamint a személyi változások kérdése, melynek kapcsán kizárólag az MTI, valamint a Magyar Rádió és Televízió számára ad ma tájékoztatót a párt. Szociáldemokrata részről Baranyai Tibort, a párt szervezőbizottságának tagját kérte fel munkatársunk, hogy reflektáljon az MSZMP központi bizottsági üléséről addig ismert tényekre: - A Központi Bizottság alkotmánytervezettel kapcsolatos tegnapi vitáján nem derült ki, hogy az MSZMP milyen mértékben szeretné meghatározni a jövendőbeli magyar állam berendezkedésének szocialista mivoltát, de a vita tegnapi menetéből világos, hogy a párt ragaszkodik valamiféle szocializmuskép közvetlen, vagy körülírásos bevételéhez az alkotmányba. - Az egyik kérdésem az lenne, hogy a Szociáldemokrata Párt a szocializmus milyenfajta meghatározásával tudna azonosulni? - Semmi esetre sem azzal, ami ma van Magyarországon. Ezt és általában a kelet-európai rendszereket mi nem tartjuk szocialista rendszereknek. A szocializmus demokrácia nélkül fából vaskarika. Nincs társadalmi háttere annak. Az egy államkapitalista rendszer, amiben mi élünk. Tulajdonképpen a sztálinista modell, ami most van lebontás alatt. Szerintünk nem az alkotmányban kell rögzíteni valamilyen szóhasználatot, hanem meg kell adni a népnek a népképviseleti jogot és a teljes szabadságot és akkor majd kialakítja a maga szocialista rendszerét. - Van az MSZMP részéről egy olyan szocializmuskép, amely legalábbis elméletileg, vagy szavakban elfogadható az SZDP részéről? - Szerintünk ilyen nincs. Ezen még ők is most gondolkodnak. Hiszen minden, amit gyakorlatilag itt próbáltak 40 év alatt, az nem sikerült. Tehát a nép bizalma ezért csökken az MSZMP iránt és ezért kell nekik újragondolni a saját politikájukat, és például a gazdaságpolitikában is a csőd szélén van az ország. - Még egy kérdésem lenne. Ugyebár a Szociáldemokrata Párt mindig munkáspárt volt. Az újjáalakult Szociáldemokrata Párt is munkáspártnak tekinti magát? - Mi néppárt akarunk lenni, de természetesen meg akarjuk szervezni a munkásságnak azt a részét, amelyik a demokráciát fontos princípiumnak tartja, tehát nem adja fel az emberi szabadságjogokat és az emberi méltóságot azért, mert ígérnek neki valamit, de nem teljesítenek. - Az MSZMP részéről vannak olyan elképzelések, legalábbis a párt egyes szárnya részéről, hogy a jövőben valamiféle politikai konstellációban szövetségre léphetnek a Szociáldemokrata Párttal. Ezt Baranyai úr lehetségesnek tartja? - Hát ehhez előbb bizonyítani kellene, hogy a tettek és a szavak azonosak. Tehát itten először is tettekre van szükség egy valódi parlamenti demokráciára és majd utána lehet csak az új parlamentben beszélni arról, hogy kikkel és miben működünk együtt. Munkatársunk, Pallai Péter ezek után Bába Ivánt, a Kisgazdapárt választási irodájának vezetőjét hívta fel, hogy kommentálja az MSZMP központi bizottsági ülésének bizonyos aspektusait. Sajnos a vonal olyan rossznak bizonyult, hogy az interjú rövidhullámú közvetítése lehetetlennek bizonyult. Viszont szóról szóra átírattuk az interjú szövegét, melyet most felolvasunk: - Az már elhangzott Fejti György szájából, hogy az alkotmányba nem szükséges beépíteni a szocializmus normatív meghatározását, viszont azt ő is szükségesnek látta, hogy az alkotmány biztosítsa a fejlődés úgymond szocialista jellegét. A kérdésem az, hogy a Kisgazdapárt - polgári párt lévén - mennyire képes elfogadni egy olyan alkotmányt, vagy működni olyan jogi és intézményes keretek között, amelyek ab ovo előírják a szocializmust? - A Kisgazdapárt azt az ab ovo fogalmat, hogy szocializmus, az alkotmányban nem fogadja el. Ugyanakkor elfogadja azt a helyzetet, amely előállhat ebből, vagyis hogy létezik egy alkotmány, amelynek alapján működnie kell a pártnak, ugyanakkor kijelenti, hogy amennyiben egy ilyen alkotmány alapján jegyzik be a pártot, törekedni fog az alkotmány eme kitételének megváltoztatására. - Van a szocializmusnak egyáltalán olyan meghatározása, amelyet a Kisgazda Párt magáévá tud tenni? - A Kisgazdapártnak az a véleménye erről a kérdésről, hogy a szocializmust, a szocialista szót nem kell az alkotmányba beilleszteni, mert definiálatlan. Véleményünk szerint e pillanatban jogilag is definiálhatatlan. A Kisgazdapárt viszont elfogadja azt, hogy a szociális jelző szerepeljen az alkotmányban, mint például: szociális garanciák. - A mezőgazdasági kérdésekben eddig elhangzottakról hogy vélekedik Bába úr? Helyesli például az agrárkamara felállításának elgondolását? - Az agrárkamara kérdéséről a Kisgazdapártnak véleménye nincs, tehát én csak a magánvéleményemet mondom. Úgy gondolom, hogy az agrárkamara felállítása lehet előnyös is és lehet hátrányos is a mezőgazdaság számára. Lehet előnyös olyan szempontból, hogy a magyar mezőgazdaságnak az összérdekeit érvényesíti egyes szektorokkal szemben, de fennáll annak a veszélye is, hogy amennyiben az agrárkamara a téeszek és állami gazdaságok érdekeit próbálja érvényesíteni a magángazdálkodással szemben, akkor ez hátrányosan hathat. - Iványi Pál központi bizottsági titkár felvetette annak a lehetőségét, hogy megkönnyítik a főfoglalkozású magánvállalkozást, a háztáji és a kistermelést, vagy nevezzük nevén a gyermeket: pontosan a kisgazdák visszatérését a magyar mezőgazdaságba. Elképzelhető ez kiskapus, átmeneti kompromisszumos megoldásokkal, vagy új földreform szükséges? - Hát egy valami alapvetően szükséges: a földnek vissza kell adni a piaci értékét - ez a Kisgazdapárt álláspontja. Tehát olyanfajta kiskapu, amely ezt a kérdést megpróbálja megkerülni, olyan kiskapu nem képzelhető el. Ugyanakkor átmeneti formákat kell találni, hiszen a mezőgazdaság mai helyzete és főleg az agrárnépesség mai helyzete, nagymértékben különbözik attól, amilyen például 1945-ben volt. Olyan típusú földreformot, amilyen 1945-ben volt, olyant ma nem lehet Magyarországon bevezetni. De ugyanakkor a mezőgazdaság alapértékének, a földnek alapértéke legyen. Ezt a kérdést nem lehet megkerülni. +++
1989. február 21., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|