|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Mátyás király úti óvoda felhívása
"Budapesten a XII. kerületi Mátyás
király úti óvodát a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma
kiadta bérbe a Francia Intézetnek, kizárva ezzel évente 150 magyar
gyermeket abból, hogy napjait jó levegőn, egészséges környezetben
töltse.
"
SZER, Világhíradó:
A német valutaunió és a Szovjetunió
"Július 1-jén csak a nem kereskedelmi fizetési forgalmat kell
átállítania konvertibilis valutára, ami azt jelenti, hogy az NDK-ban
állomásozó katonáknak, szovjet diplomatáknak, mérnököknek, vagy
turistáknak nyugatnémet márkával kell fizetniök mondjuk a sörért,
villamosjegyért, szállásért. Ehhez egyedül a szovjet hadseregnek a
következő félévre másfél milliárd kemény márkára van szüksége."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés keddi munkanapja (1. rész)
|
1990. június 17., kedd - Az Országgyűlés kedden a Magyar
Köztársaság 1989. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló
törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját. A témához
kapcsolódóan a kormány egy országgyűlési határozati javaslatot is
beterjesztett a tervezettet lényegesen meghaladó költségvetési hiány
finanszírozására.
Rabár Ferenc pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a múlt évi nagy mértékű hiány fedezetéhez nem lehet előteremteni a szükséges pénzt újabb kincstárjegyek és államkötvények kibocsátásával, így egyetlen megoldás mutatkozik: az államháztartás hosszú lejáratú magyar nemzeti banki hiteleket vesz fel erre a célra. Erről is határoznia kell az Országgyűlésnek. A múlt évi költségvetéssel kapcsolatban a pénzügyminiszter hangsúlyozta: az magán viseli a túlközpontosított gazdaság nyomait. Tanulságai idén is megfontolandók, ám a helyzet jelentős mértékben megváltozott. Folyamatban van ugyanis az államháztartási reform, amely nagy mértékben átalakítja a költségvetés szerepét, és remélhetően megszűnnek azok a gondok, amelyek az elmúlt években egyre inkább lehetetlenné tették az államháztartás finanszírozását.
Szót kért Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke is. Kifejtette: a számvevőszék a múlt évi költségvetés összeállítását megfelelőnek tartja, felülvizsgálata során azonban több megállapítást is tett. Többek között indokolt lenne a vállalatok nyereségadó-kedvezményeinek szűkítése. A tapasztalatok szerint felesleges a jelenlegi, kiterjedt kedvezményrendszer fenntartása a vegyesvállalatok számára, mivel ez nem járult hozzá a jelentős nagyságú külföldi tőke beáramláshoz. Elsősorban kis tőkével alakulnak az ilyen vállalkozások, amelyek esetében indokolatlan a nagymértékű kedvezmény. A számvevőszék arra is felhívja a figyelmet, hogy számos megyei tanács likviditása terén alapvető gondok tapasztalhatók. Ez a helyzet várhatóan a jövőben sem változik, így félő, hogy a tanácsok helyébe lépő önkormányzatok egy része működésképtelen lesz.
A költségvetési mérleghiány finanszírozásával kapcsolatban a számvevőszék elnöke alapvetően egyetértett a pénzügyminiszter javaslatával, ám azt is hangsúlyozta: az államháztartás nagymértékű hiteligénye a gazdaság, a vállalkozók kölcsönforrásait szűkíti. (folyt. köv.)
1990. július 17., kedd 11:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés keddi munkanapja (2. rész)
|
Hagelmayer István egy figyelemre méltó javaslatot is megfogalmazott. Az államháztartás hiánya szerinte már eléri az 1300 milliárd forintot. Elképzelhető egy olyan lehetőség, hogy a kormány a deficit egy részét az állami vállalatokhoz telepítené. Amennyiben ezeket a cégeket privatizálják, úgy az eladás során sor kerülhet a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott kölcsönök törlesztésére is. Ez hosszú távon elősegítené a nagymértékű államadósság leépítését.
Matyi László, a Parlament Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságának előadója szintén arról számolhatott be, hogy a benyújtott jelentést elfogadhatónak tartják. A bizottság is szükségesnek ítéli meg a kiterjedt vállalati nyereségadó-kedvezmények szűkítését. Támogatják a kormány javaslatát a vártnál nagyobb költségvetési hiány finanszírozásának megoldására is. Mint mondotta: a múlt esztendőben a költségvetés deficitje az eredetileg tervezett 21 milliárd forint helyett végül is 54 milliárd forint lett. A nagyobb deficit alapvetően két tényezővel magyarázható. A lakosság a tervezettnél sokkal több kedvezményes lakáshitelt fizetett vissza idő előtt. Az így igénybe vett 45 százalékos törlesztési kedvezményt a költségvetésnek kellett állnia, ami 11 milliárd forintba került. A múlt esztendőben került először sor az áthúzódó pénzügyi elszámolások rendszerének megszüntetésére, ami újabb 22 milliárd forintot jelentett. Így alakult ki a tervezettnél nagyobb, 33 milliárd forintos hiány, aminek finanszírozása most már csak MNB hitelből lehetséges. A bizottság szerint elkerülhetetlen, hogy a kormány foglalkozzon azzal, hogyan csökkenthetné nagymértékben a korábbi kedvezményes lakáshitelek ma még meglévő jelentős állományát. Ez olyan költségvetési teher, amelyet a jelenlegi államháztartás egyre kevésbé bír ki. (folyt.köv.)
1990. július 17., kedd 11:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés keddi munkanapja (3. rész)
|
A kormány ismét elszalasztott egy lehetőséget a valódi rendszerváltozásra, amikor nem tárja nyíltan az ország elé a súlyos problémákat, és nem teszi lehetővé a gondok mélyebb összefüggéseinek elemzését. Néhány héttel az Antall-kormány hivatalba lépés után elszalasztott lehetőségekről beszélni túlzás. Szakmai ,,csúsztatás,, mély elemzést várni a kormánytól egy olyan költségvetésről, amelyet a rendszerváltozás nyomán elődjétől örökölt, s amelyért ilyen formán nem is vállalhatja a felelősséget. A tavalyi költségvetésről szóló törvénytervezet vitáját - a törvényhozás Szabad György javaslatára az általános és a részletes tárgyalást összevonva vette górcső alá a zárszámadást - ez a kettős megközelítés jellemezte. Míg az ellenzéki pártok képviselői főként szakmai szempontok alapján, az átfogó elemzést lehetővé tevő részletező adatok hiányát felpanaszolva közelítettek az 1989. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz, addig a kormánykoalíció pártjai mindenekelőtt a bizalomra helyezték a hangsúlyt, rámutatván a kormány ,,megörökölt,, gazdasági kényszerpályáira.
A vitában Matyi László, a Szabad Demokraták Szövetségének véleményét tolmácsolva közölte: pártja tisztában van azzal, hogy a gondokat a kormánykoalíció az előző kormányzattól örökölte, ezért nem gördít akadályokat a törvényjavaslat elfogadása elé, ugyanakkor az előterjesztés súlyos hiányosságai miatt a szabad demokraták támogatni sem tudják az előterjesztést. Lényegében hasonló álláspontot fogalmazott meg a Fiatal Demokraták Szövetsége nevében Kósa Lajos is, aki szerint a törvényjavaslat jelen formájában nem fogadható el. A szabad demokraták fenntartásait sorolva Matyi László a többi között kifogásolta, hogy a jelen tervezet folytatja azt a ,,hagyományt,, , hogy bizonyos problémákat egyszerűen továbbgörget, s nem világítja meg azok várható következményeit. Az sem hallgatható el, hogy a zárszámadás több olyan tételt is tartalmaz, amely a valóságnak nem felel meg. Így például mintegy 3,7 milliárd forint többlethiányt okozott az 1989-es pénzügyi évben, hogy a költségvetés mintegy előre tehermentesítette magát, amikor a jamburgi gázvezeték refinanszírozási hiteleinek kamatát már a tavalyi pénzügyi évben elszámolta. Általánosságban az a baj, hogy a költségvetési beszámolóban a nagyberuházásokról, így például a bős-nagymarosi építkezésről, illetve a tengiz-jamburgi munkálatokról nincs számszaki elemzés, holott az SZDSZ véleménye szerint éppen ideje lenne, hogy az országot politikailag, gazdaságilag és ökonómiai vonatkozásában egyaránt érintő nagyberuházásokról tiszta képet kapjon a közvélemény. (folyt.köv)
1990. július 17., kedd 13:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés keddi munkanapja (4. rész)
|
A költségvetési hiány finanszírozásával kapcsolatban az SZDSZ képviselője elfogadhatónak tartotta a pénzügyminiszternek azt az indítványát, hogy a rövid lejáratú refinanszírozási hitelt hosszú lejáratúvá alakítsák át. Ugyanakkor hiányolta, hogy a költségvetési beszámolóban nem elemzik ennek várható következményeit, illetve nem tér ki a hiány pótlásának egyéb módjára, például államkötvények, kincstárjegyek kibocsátásának lehetőségére.
Schamschula György a Magyar Demokrata Fórum nevében válaszolt Matyi László felszólalására. Hangoztatta, hogy az újonnan hivatalba lépett koalíciós kormány legfeljebb csak arról tud számot adni, hogy az előző kormányzatok milyen gigantomániás beruházásokra költötték el a pénzt, ám képtelenség, hogy ezért a mostani kormány viselje a felelősséget. Nincs ok kételkedni abban, hogy a zárszámadásban leírt számok megfelelnek a valóságnak. Ezeket a pénzeket valóban kifizették a nagyberuházásokra, és sajnálatos módon az ország emellett még nagyobb csődtömeget is örökölt. Schamschula György szerint ennek részletes taglalása senkinek nem áll érdekében. A költségvetési hiány finanszírozása kapcsán az MDF képviselője elvetette Matyi Lászlónak azt a felvetését, hogy esetleg államkötvények, kincstárjegyek kibocsátásával pótolják a deficit egy részét. Egy ilyen megoldás tovább fokozná a jelenleg is magas inflációt. Egy ilyen jellegű kényszer - kötvénykibocsátásnak csak akkor lenne értelme, ha megemelnék annak kamatait, ami viszont elvonná az egyéb alacsonyabb kamatozású befektetéseket.
Lotz Károly (SZDSZ) Hagelmayer Istvánnak ahhoz a javaslatához kapcsolódott, miszerint az óriási állami deficitet esetleg osszák szét az állami vállalatok között, és a privatizálásukból finanszírozzák a hiányt. A képviselő ezt rendkívül veszélyes ötletnek tartotta. Indoklásként rámutatott, hogy már az állami tulajdon utáni osztalék felemelése is nagymértékben elszegényíti az amúgy is gondokkal küszködő vállalatokat. Ha a deficit ,,szétosztásával,, fokozzák a vállalatok elszegényedését, akkor ez a privatizációs folyamatot is veszélyeztetheti, ezért Lotz Károly azt javasolta, hogy ezt a megoldást kerüljék el a deficit lefaragása során. (folyt.köv.)
1990. július 17., kedd 13:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés keddi munkanapja (5. rész)
|
A vitában elhangzottakra Rabár Ferenc és Hagelmayer István válaszolt. A pénzügyminiszter úgy védekezett az őt ért vádakkal kapcsolatban, hogy a terveknek megfelelően állította össze a beszámolási rendszert, s ezért nem érzékelhetők azon változások. Pénzügypolitikai vitába nem kíván belebocsátkozni, mivel azt a Parlament később fogja napirendre tűzni. Úgy vélekedett: a költségvetési hiányt finanszírozó hosszú lejáratú hitelek feltételeiben csak a pénzügyminiszter, illetve az MNB elnöke állapodhat meg, ebben a kérdésben ők a megfelelő emberek.
Ez utóbbi állítását Hagelmayer István úgy módosította, hogy a pénzügyminiszternek és az MNB elnökének együttesen kell a Parlament elé javaslatot terjeszteni a hosszú lejáratú hitelek feltételeiről, a döntés azonban a Parlament dolga. Az Állami Számvevőszék elnöke elmondta azt is: ha nem ilyen rövid idő áll rendelkezésre a múlt évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos elemzés elkészítésére, akkor lényegesen alaposabb munkát tudtak volna végezni. Ám ez nem jelenti azt, hogy az Állami Számvevőszék nem tudja elvégezni feladatát. Valóban igaz, hogy a jelenlegi költségvetésből sok lényeges dolgot nem lehet megállapítani, így például nem derül ki, mennyi a mezőgazdaság támogatása stb. Éppen ezért rövid időn belül foglalkozni kíván a Központi Statisztikai Hivatal munkájával, az állami információs rendszer helyzetével. Napokon belül befejezik a privatizációról készült elemzéseket, s azt is a képviselők elé terjesztik.
Ezután határozathozatal következett. Az Országgyűlés elfogadta a Magyar Köztársaság 1989. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, valamint az Állami Számvevőszék jelentését.
A Parlament ezt követően az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről, hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosításának részletes vitájával folytatta munkáját. Az általános vita során számos törvénymódosító javaslat hangzott el, s ezeket az Országgyűlés bizottságai részletesen megvitatták. A bizottságok előadói - Katona Kálmán (Gazdasági Bizottság), Remport Katalin (Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság), Illésy István (Önkormányzati Bizottság) - ismertették a testületek határozatait. A képviselők egy része olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek fenn kívánják tartani az Országgyűlésnek az Állami Vagyonügynökség feletti ellenőrző szerepét. Ezeknek a javaslatoknak a többségét a bizottságok elutasították, s csak azokat fogadták el, amelyek biztosítják, hogy a kormány önállóan, teljes felelősséggel végezhesse a Vagyonügynökség révén a privatizációt. (folyt.köv.)
1990. július 17., kedd 13:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás mtib2004 sz. hírre
|
Mai mtib2004 számú, Az Országgyűlés keddi munkanapja (3. rész) című hírünk második bekezdésének utolsó előtti sorában a szöveg helyesen:
... gazdaságilag és ökológiai vonatkozásában ... --------- (MTI)
1990. július 17., kedd 14:30
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés keddi munkanapja (6. rész)
|
Az Állami Vagyonügynökségről szóló törvény módosításával kapcsolatos vitát a délutáni órákban megszakították: a tárgysorozatban előre jelzett interpellációkat és kérdéseket tárgyalták meg a képviselők.
Monostori Endre (SZDSZ) a miniszterelnökhöz intézett interpellációjában azt indítványozta, hogy az egykori munkásőrség szombathelyi székházát a helyi mentőállomás kapja meg. A képviselő kérését mintegy 27 ezer támogató aláírással tette nyomatékosabbá, hangsúlyozva: mind a megyei betegszállítás, mind a rohammentő-szolgálat a jelenleg igen mostoha körülmények között működő megyeszékhelyi mentőállomásról történik.
Az interpellációra válaszoló Botos Katalin, pénzügyminisztériumi államtitkár - elismerve a képviselői indítványban foglaltak jogosságát - kifejtette: a kormány álláspontja szerint a munkásőr-vagyon hasznosítása költségvetési bevételt kell hogy eredményezzen, így nem adható át az ingatlan térítésmentesen. Az államtitkár mindehhez hozzáfűzte, hogy Szombathely a közelmúltban egyebek közt a távozó szovjet alakulatok lakóépületeihez, illetve több MSZMP-ingatlanthoz ingyen jutott.
Monostori Endre az államtitkári válasszal nem értett egyet, ám azt az Országgyűlés elfogadta.
Fáklya Csaba (SZDSZ) a megüresedett honvédségi szolgálati lakások tárgyában interpellált a honvédelmi miniszterhez, s a fentihez hasonló válasszal kellett beérnie. A tárca nevében válaszoló Raffay Ernő államtitkár ugyanis rámutatott, hogy a megüresedett ingatlanok hasznosításából kell a honvédelmi tárca költségvetésének forráshiányát pótolni. Mint mondotta: az üres lakásokat forgalmi értékén kívánják értékesíteni az önkormányzatoknak, mégpedig részletfizetési kedvezménnyel. Az interpelláló képviselő a választ nem fogadta el, a Parlament azonban ezúttal is egyetértett az államtitkári válaszban foglaltakkal.
Szili Sándor (MSZP) az M0 körgyűrű megépítése körüli kérdéseket feszegette interpellációjában, kifogásolva, hogy a tervezett körgyűrű voltaképpen ,,belgyűrű,, , s mint ilyen, a kertvárosi övezetek lakóit hátrányosan érinti. Siklós Csaba közlekedési és hírközlési miniszter azonban világossá tette, hogy a körgyűrű nem az eredetileg tervezett, s már korábban nyilvánosságra hozott nyomvonalon épül, hanem annál kijjebb, a főváros határánál. Mint mondotta: a pontos terv ez év végére készül el, s várhatóan 1994-96. között épül meg az M0 körgyűrű. Szili Sándor csak fenntartással értett egyet a miniszteri válasszal, a Parlament viszont elfogadta azt. (folyt. köv.)
1990. július 17., kedd 16:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés keddi munkanapja (7. rész)
|
Wachsler Tamás (Fidesz) honvédelmi miniszterhez intézett kérdését - távolléte miatt - Kövér László tolmácsolta a plénum előtt. A kérdés a honvédelmi tárca távlati koncepciója mellett konkrétan arra is vonatkozott: érvényben lesz-e az előző honvédelmi miniszter által a sorállomány számára megígért hétnapos rendkívüli szabadság? Raffay Ernő államtitkár válaszában megerősítette a rendkívüli szabadság érvényét. Ugyanakkor utalt arra is, hogy a kormány már megvitatta a honvédelmi törvény módosítását, s ezt rövidesen a Parlament elé is beterjeszti.
Rajk László (SZDSZ) kérdése a művelődési miniszterhez szólt, és a Hungaroton, valamint az Országos Filmharmonia vezetőinek - véleménye szerint - puccs-szerű kinevezését tette szóvá. A képviselő hangsúlyozta, hogy a kinevezés módszere emlékeztet az Aczél-korszak gyakorlatára. Andrásfalvy Bertalan miniszter viszont azzal érvelt, hogy e területen nincsen pályázati rendszer, s az intézmények élére történő kinevezés miniszteri jogkör. (folyt. köv.)
1990. július 17., kedd 16:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés keddi munkanapja (8. rész)
|
Az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvénymódosítással kapcsolatos vitában alapvetően két ellentétes vélemény rajzolódott ki. Az ellenzéki pártok képviselői kifogásolták azt, hogy a kormányzat erős centralizációs törekvése érvényesül, s teljesen felügyelete alá kívánja vonni a vagyonügynökséget, semmiféle személyi garanciát nem biztosítva az ellenzéknek. Többek között azt szorgalmazták, hogy a vagyonügynökség igazgatótanácsát vagy az Országgyűlés, vagy a köztársasági elnök nevezhesse ki. Kifogásolták azt is, hogy a vagyonügynökség - a beterjesztett törvényjavaslat szerint - saját hatáskörében privatizálhatja a jelenlegi tanácsi irányítású vállalatokat is, s az itt befolyó pénz a költségvetésé lesz. Úgy érveltek, hogy ezzel a kialakuló önkormányzatokat megfosztják gazdasági alapjuktól.
Ezzel szemben a kormánypárti képviselők azt állították, hogy az általuk javasolt megoldás éppen a vidék érdekeit tartja szem előtt, mivel a legjelentősebb tanácsi vállalatok a fővárosban és a megyei nagyvárosokban találhatók. Ebből a vagyonból a vidék csak a költségvetési újraelosztás révén részesülhet.
Székelyhidi László (MDF) azért sürgette a vagyonügynökséggel kapcsolatos törvényt módosító javaslat minél előbbi elfogadását, mert szerinte csak így lehet megakadályozni a hatalomátmentést, a spontán privatizációt, ami a dolgozókat hátrányosan érinti. Példaként megemlítette, hogy a mosonmagyaróvári Khüne gyár munkástanácsa korábban a Győri Vagon- és Gépgyár vezérigazgatójával, Horváth Edével hadakozott önállósága érdekében, most pedig azért küzd, hogy apportként ne vigyék be egy alapítandó magyar-osztrák kft-be.
Végül is az elnöklő Vörös Vince lezárta a vitát, ám döntéshozatalra nem került sor, mivel egyetlen képviselői módosító indítványt az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi bizottság még nem tudott megvitatni. A bizottság szerdán foglal állást a kérdésben, s így a Parlament is csak szerdán hozhat határozatot. (folyt. köv.)
1990. július 17., kedd 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás mtib2014 sz. hírre
|
Mai mtib2014 számú, Az Országgyűlés keddi munkanapja (8. rész) című hírünk 3. bekezdésének 5. sorában sorában a név helyesen:
... mosonmagyaróvári Kühne Mezőgazdasági Gépgyár munkástanácsa ... ---------------------------
(MTI)
1990. július 17., kedd 17:57
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés keddi munkanapja (9. rész)
|
A képviselők ezt követően vita nélkül elfogadták a július 29-i népszavazás előkészítésének és lebonyolításának pénzügyi szükségleteiről, valamint a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló határozati javaslatot.
Ezek után tértek rá annak a törvényjavaslatnak a tárgyalására, amely a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának felállításáról, valamint a közszolgálati eszközök (Magyar Televízió, Magyar Rádió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről szól. A napirendi pont előadójaként Haraszti Miklós (SZDSZ) emlékeztetett arra, hogy a három közszolgálati tömegkommunikációs intézmény az elmúlt évtizedekben partikuláris politikai érdekek szolgálatában állt, s ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra: egy demokratikus társadalomban ezeknek a médiumnak valójában a közt kell szolgálniuk. A pártatlan tájékoztatás érdekében létrehívandó bizottságról Haraszti Miklós elmondta, hogy azt nem lehet besorolni az államigazgatási intézménytípusok közé, s valahol a három hatalmi ág között lehet csak kijelölni helyét. A bizottsággal kapcsolatos egyik legfontosabb elvként említette, hogy egyszerre garantálja a tájékoztatás pártatlanságát és az újságírói véleményszabadságot. Ugyancsak kiemelte, hogy a teljesen nyilvánosan működő Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága nem irányíthatja a közszolgálati média tevékenységét, operatívan nem avatkozhat bele munkájába. Mint összegzésként megjegyezte: a bizottságnak voltaképpen azt kell szimbolizálnia, hogy a nemzeti médiumnak mentesek a pártérdekektől.
Ugyancsak a sajtószabadság és a pártatlanság elvének összehangolását emelte ki a bizottság létrehívásával kapcsolatosan Kulin Ferenc, a Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport, Televízió- és Sajtóbizottság elnöke. Emellett ő is hangsúlyozta, hogy a bizottság - kerülve a beavatkozást vagy a politikai befolyásolást - véleménynyilvánítással, állásfoglalásokkal orientálhatja az egyes szerkesztőségi műhelyek vezetőit.
A beterjesztett törvényjavaslathoz több módosítást is javasolt Kulin Ferenc. Így egyebek közt felvetette, hogy a bizottságba a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Újságírók Szövetsége, a Magyar Írók Szövetsége, valamint a Film- és Televízió Művészek Szövetsége által delegált küldöttek ne legyenek párttagok, ezzel is erősítendő a bizottság pártatlanságát. Felvetette továbbá azt is, hogy az egyes médiumnak küldöttei ne az intézmény dolgozói legyenek, s feleslegesnek tartotta, hogy a bizottság tagjait a köztársasági elnök nevezze ki. (folyt. köv.)
1990. július 17., kedd 18:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés keddi munkanapja (10. rész)
|
Mivel több törvénymódositó javaslatot a Parlament bizottságainak még meg kell tárgyalniuk, ezért az általános vitát az elnöklő Vörös Vince szerdára halasztotta. Az ülésnap bezárása előtt a képviselőkre még egy döntés várt: az előterjesztést követően elfogadták az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar nemzeti csoportjának megalakítására tett javaslatot. Az ülést követően megtartotta alakuló közgyűlését az IPU nemzeti csoportja.
A törvényhozók szerdán 14 órakor ismét találkoznak, s folytatják a megkezdett napirendi pontok tárgyalását.
x x x
Az Országgyűlés díszpáholyában a délutáni ülés alatt megjelent Wolfgang Bötsch, az NSZK Szövetségi Parlamentje CDU-CSU frakciójának helyettes elnöke, aki delegáció élén érkezett Budapestre. Őt és a küldöttség tagjait az elnöklő Vörös Vince köszöntötte .
x x x
Az Országgyűlés hétfői ülésnapján is kitünt: az önkormányzati törvényjavaslat vitájában kialakult álláspontját sem a kormány, sem az SZDSZ nem hajlandó módosítani. Az általános vita lezárását elhalasztották, ami az ügyrend szerint azt jelenti, hogy a feleknek egy hetük marad a kompromisszum megtalálására. Várhatóan ezt segíti elő a szabad demokraták kedd délutáni bejelentése, amely szerint az önkormányzati törvénnyel kapcsolatos álláspontok közelítése érdekében hatpárti egyeztető tárgyalást kezdeményez. Az SZDSZ csütörtök este 18.3O-ra invitálja a Parlament egyik munkaszobájába a képviselőcsoportokat. (MTI)
1990. július 17., kedd 18:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|