|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Állásfoglalás a Duna ügyében
"Az új kormány programja kimondja, hogy a dunai vízlépcsőrendszer
építése elhibázott döntésen alapul, nem szabad befejezni. Nos, itt
az ideje, hogy végre határozatok szülessenek, amelyek kötelező
érvénnyel megtiltják az építkezést, megteremtik a sok külföldi
érdekelt partnerrel szükséges tárgyalások koncepcióját, hiszen
szerencsére a Duna még mindig a saját medrében folyik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Kelet-európai titkosrendőrség
"Richard Sacher új belügyminiszter, az egyház híve, többször
ismételten bejelentette: feloszlatta a titkosrendőrséget és zárolta
az aktákat. Mégis minden nyilatkozata alkalmával kiderült, hogy az
előző túl korai volt. Az ellenzék Sachert hibáztatja a több mint
tízezer titkosrendőrségi akta eltűnéséért, és az állambiztonsági
szervek feloszlatásának késleltetéséért. Sokan állítják, hogy a
titkosrendőrség vezetőinek hatalmában állt olyan hamis
bizonyítékokat becsempészni az aktákba, amelyek neves politikusokat
kompromittáltak, úgy tűntették fel, mintha együttműködtek volna a
titkosrendőrséggel."
|
|
|
|
|
|
|
Reggeli hírek
|
London, 1990. június 26. (BBC, kora reggeli híradás) London belterületén bombamerénylet történt egy klubban, ahová a kormányon lévő Konzervatív Párt vezető tagjai is járnak. Az épületből több mint 20 embert szállítottak el, de súlyosan csak egy személy, a klub egyik alkalmazottja sebesült meg. Három utcai járókelő is megsérüt. A zártkörű klub földszinti és első emeleti helyiségei nagy mértékben megrongálódtak. Úgy tudni, hogy a körülbelül nyolc kilós nagy erjű robbanószerkezet az épület bejárati kapuján belül robbant fel.
Eddig semmilyen csoport nem jelezte, hogy felelős lenne a merényletért, de a rendőrség jelezte, hogy IRA tagjaira gyanakszanak. Thatchere, aki Dublinban az Európai Közösség csúcstalálkzóján vesz részt, riportereknek azt mondta, hogy a merénylet újabb felháborító incidens az embertelen terrorista cselekedetek hosszú sorában. A Munkáspárt vezére, Kinnock, kijelentette, hogy a merénylők barbársága és gyávasága odáig viszi őket, hogy nem bánják kinek ártanak.
Az Európai Közösség vezetőii elhalasztották azt a döntést azzal a segélyocsmagtervvel kapcsolatban, amelyet a Szovjetuniónak szánnak, hogy lekűzdhesse gazdasági problémáit. Az Európai Bizottságot kérték fel, hogy tanulmányozza a nyugatnémet és a francia javaslatot, amelynek értelmében közvetlen és hosszútávú segélyként mintegy 15 milliárd dollárt ajánlanának fel. A nyugatnémet Kohl kancellár kijelentette, hogy a segélyt most kellene adni, amikor szükség van rá. Thatcher azonban közölte, hogy kétségei vannak affelől, hogy kell-e segítséget nyújtani mielött a szovjet gazdasági reformokat bevezették volna.
A közösség 12 tagországának vezetője a jelentések szerint megállapodtak abban, hogy fontolóra veszik a Dél-Afrikai Köztársasággal szembeni szankciók enyhítésének lehetőségét, amennyiben bizonyítékot látnak arra, hogy az elnök által megkezdett reformtörekvéseket folytatják. A csúcstalálkozó résztvevői előzőleg megnyitották az utat a nagyobb gazdasági és politikai integráció felé, amikor megállapodtak abban, hogy decembrben két konferenciát tartanak, amelyek során a római megállapodás, tehát a közösség alkotmánya egyes részeit átírják. (folyt)
1990. június 26., kedd
|
Vissza »
|
|
- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
|
Az Orosz Köztársaság új elnöke, Borisz Jelcin a moszkvai televíziónak adott interjújában beszámolt ezekről a terveiről, amelyekkel a köztársaság gazdaságát szeretné rendbehozni, és azt függetlenebbé és hatékonyabbá tenni. Mint mondotta, reméli, hogy a szövetségi költségvetéshez való orosz hozzájárulást több mint kétharmadával csökkenteni tudja, az új központi bank szigorúbb rellenőrzése révén. Jelcin azt is mondta, hogy felére fogja csökkenteni a kormánytisztviselői állások számát és nagyobb függetlenséget akar nyújtani a vállalkozásoknak és a helyi hatóságoknak.
Jelcin a szovjet elnök Gorbacsov peresztrojka programjának az elmúlt öt évben elért eredményeit félintézkedéseknek nevezte, s olyan hídhoz hasonlította azt, amely a folyó fölött félúton megszakad. A BBC moszkvai tudósítója szerint Jelcin terve újabb lépés a Szovjetunió vélhetően elkerülhetetlen széttöréséhez.
A Litván Köztársaság parlamentje a mai nap folyamán tart ülést, amelynek során azt vitatják meg, hogy egy időre felfüggesszék-e a köztársaság függetlenségi nyilatkozatát. Gorbacsov elnök ehhez a feltételhez kötötte, hogy tárgyalásokat kezdjen Litvánia jövőbeni státusáról.
Irán további egészségügyi segítséget kíván, hogy azt a sok-sok embert kezelni tudják akik megsebesültek a múlt heti földrengés során, amley legalább 48 ezer halálos áldozattal járt Irán északnyugati területén. Iráni hivatalos személyek az Európai Közösség diplomtánainak tartott rendkívüli tájékoztóan elmondták, hogy Teherán hálás a már megérkezett segélyszállítmányokért, de további egészségügyi felszerelésre, ruházatra és mentőberendezésre van szükséggük. Az Ir Köztársaság ügyvívője azt mndta, hogy véleménye szerint az irániak jól megbirkóztak a helyzettel és a segélyszállítmányokat a lehető leggyorsabban orsztották szét. A mentőcsoportok még most is a távol fekvő helyekre próbálnak eljutni, de a folytatódó utórengések következtében számos út eltorlaszolódott. Emberek tízezrei váltak hajléktalanná és a szabad ég alatt töltik az éjszakát. Több, az iráni politikát hevesen ellenző arab ország küldött nagy segélyszállítmányokat. (folyt.)
1990. június 26., kedd
|
Vissza »
|
|
- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
|
Az egyik legismertebb kínai ellenzéki, a tudós Fang Li-csi és felesége megérkezett az amerikai légierők egyik dél-Anggliában fekvő támaszpontjára, mituán a hatóságok engedélyt adtak, hogy - úgymond - egészségügyi okokból elhagyja Pekinget. Ismeretes, hogy a professzornak - aki ígéretet tett arra, hogy külföldön nem vesz részt a kínai kormány elleni tevékenységben - egy tanszéki állást ajánlanak fel a candbridgei egyetemen. A tudós és felesége Pekingben az amerikai nagykövetség épületében talált menedéket, amiután tavaly júniusban elfojtották a demokráciát sürgető tömegmegmozdulást és letartóztatási parancsot adtak ki a házaspár ellen. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok egyaránt örömmel fogadta Kína határozatát.
Jugoszláviában, a Szlovén Köztársaság elnöksége jóváhagyta a terveket az új alkotmány létrehozásával kapcsolatban, amely a tudósítók szerint, lényegében lehetővé teszi a köztársaságnak, hogy kinyilvánítja függetlenségét. Szlovénia elnöke közölte, hogy a öztársasági parlamentben a jövő hónapban megvitatásra kerülő új alkotmány egy szuverén állam és nem egy föderális egység alkotmánya lesz, amely révén Szlovénia átveszi saját védelmének és külügyeinek irányítását. Miközben a szlovének ezt a határozatot hozták, a legnagyobb jugoszláv köztársaság, Szerbia, elnöke bejelentette, hogy szerbia a jelenlegi határait csupán egy föderációs állam keretein belül fogadja el. Ezt nyilvánvaló fenyegetésnek szánta, hogy Szerbia terjeszkedni fog, hogy a más köztársaságokban nagy számban élő szerb lakosságot szerb területre gyűjtse.
Magyarország öt országban zárja be katonai attaséi irodáit. Etiópiában, Észak-Koreában, Kubában, Mozambikban és Vietnámban. Az MTI jelentette, hogy az intézkedés célja a kiadások csökkentése és Magyarország új kül- és védelmi politikáját is tükrözi. +++
1990. június 26., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|