|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Állásfoglalás a Duna ügyében
"Az új kormány programja kimondja, hogy a dunai vízlépcsőrendszer
építése elhibázott döntésen alapul, nem szabad befejezni. Nos, itt
az ideje, hogy végre határozatok szülessenek, amelyek kötelező
érvénnyel megtiltják az építkezést, megteremtik a sok külföldi
érdekelt partnerrel szükséges tárgyalások koncepcióját, hiszen
szerencsére a Duna még mindig a saját medrében folyik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Kelet-európai titkosrendőrség
"Richard Sacher új belügyminiszter, az egyház híve, többször
ismételten bejelentette: feloszlatta a titkosrendőrséget és zárolta
az aktákat. Mégis minden nyilatkozata alkalmával kiderült, hogy az
előző túl korai volt. Az ellenzék Sachert hibáztatja a több mint
tízezer titkosrendőrségi akta eltűnéséért, és az állambiztonsági
szervek feloszlatásának késleltetéséért. Sokan állítják, hogy a
titkosrendőrség vezetőinek hatalmában állt olyan hamis
bizonyítékokat becsempészni az aktákba, amelyek neves politikusokat
kompromittáltak, úgy tűntették fel, mintha együttműködtek volna a
titkosrendőrséggel."
|
|
|
|
|
|
|
Alapítvány a magyar-román megbékélésért
|
1990. április 4. - A magyar és a román nép megértését
elősegítő, március 19-én és 20-án Budapesten tartott értelmiségi
találkozó több magyar résztvevője egyeztette álláspontját szerdán a
magyar külügyminisztériumban az "Alapítvány a magyar-román
megbékélésért" alapító iratával kapcsolatosan. Romániából csak egy
meghívott jött el: Lányi Szabolcs, a Független Magyar Párt elnöke. A
többiek a román belpolitikai életben való aktív részvételük miatt
nem tudtak részt venni a tárgyaláson, ahol az eredeti tervek szerint
az alapító irat aláírására is sor került volna.
Az Alapítvány - amelynek induló tőkéje a magyar kormány által adományozott 15 millió forint - célul tűzi a két nép közti párbeszéd intézményesítését, egymás megismerésének elősegítését. Közös könyvkiadói tevékenységet irányoz elő, valamint egy-egy - magyar illetve román nyelvű, azonos tartalmú - újság kiadását és mind a két országban való terjesztését. Horn Gyula külügyminiszter, aki a március 19-2O-i találkozó fővédnöke volt, s - a magyar résztvevők szándéka szerint - az alapítványi kuratórium elnöke lesz, úgy fogalmazott, hogy az alapítvány célja az értelmiség szavát eljuttatni a román közvéleményhez. Utalt arra, hogy az említett értelmiségi találkozón elfogadott alapítványi terv kedvező visszhangra talált külföldön. A kezdeményezők arra törekszenek, hogy az alapítvány az Európa Tanács kereteibe illeszkedjen, s felkérték a szervezetet, hogy hozzon létre külön szekciót a kisebbségi jogok védelmére. Catherine Lalumiére asszony, az Európa Tanács főtitkára felkarolta ezt az ügyet - mondta Horn Gyula, aki egyébként a kuratórium elnökének tisztét magánemberként, s nem külügyminiszterként töltené be. Az alapítvány székhelye Budapesten lesz, de a magyar résztvevők felkérik a román fél képviselőit, hogy Bukarestben is jelöljenek ki egy székhelyet.
A kuratóriumban magyarországi magyarok és románok, romániai magyarok és románok, emigrációban élő románok és magyarok, valamint egyes külföldi személyiségek kapnának helyet. A résztvevők javaslatot tettek többek közt Konrád György, Kosáry Domokos, Raffay Ernő, Domokos Géza, Sütő András, Mircea Dinescu, Dan Petrescu, Gabriel Liiceanu, az ételmiségi találkozót kezdeményező Josef von Ferenczy, Gianni de Michelis olasz külügyminiszter és Fejtő Ferenc kuratóriumi tagságára.
A tanácskozás résztvevői felkérik a román felet, hogy nyilvánítsanak véleményt a kuratórium magyar kezdeményezőinek egyeztetett álláspontjáról, javaslatairól. (MTI)
1990. április 4., szerda 17:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|