|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Állásfoglalás a Duna ügyében
"Az új kormány programja kimondja, hogy a dunai vízlépcsőrendszer
építése elhibázott döntésen alapul, nem szabad befejezni. Nos, itt
az ideje, hogy végre határozatok szülessenek, amelyek kötelező
érvénnyel megtiltják az építkezést, megteremtik a sok külföldi
érdekelt partnerrel szükséges tárgyalások koncepcióját, hiszen
szerencsére a Duna még mindig a saját medrében folyik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Kelet-európai titkosrendőrség
"Richard Sacher új belügyminiszter, az egyház híve, többször
ismételten bejelentette: feloszlatta a titkosrendőrséget és zárolta
az aktákat. Mégis minden nyilatkozata alkalmával kiderült, hogy az
előző túl korai volt. Az ellenzék Sachert hibáztatja a több mint
tízezer titkosrendőrségi akta eltűnéséért, és az állambiztonsági
szervek feloszlatásának késleltetéséért. Sokan állítják, hogy a
titkosrendőrség vezetőinek hatalmában állt olyan hamis
bizonyítékokat becsempészni az aktákba, amelyek neves politikusokat
kompromittáltak, úgy tűntették fel, mintha együttműködtek volna a
titkosrendőrséggel."
|
|
|
|
|
|
|
Marosvásárhely - nyugatnémet sajtóvisszhang (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. március 22. csütörtök (MTI-tud) - Az NSZK
sajtóje zömmel első oldalas jelentésekben írja le román
nacionalisták Marosvásárhelyen rendezett kilengéseit. A Süddeutsche
Zeitung című napilap ,,Helyi polgárháború,, című, belgrádi keltezésű
tudósításában megállapítja: egyértelmű, hogy a viszály csóváját a
román fél gyújtotta meg, százával, teherautókon küldték a városba a
Romániai Magyar Demokrata Szövetség székházának feldúlására az
ultranacionalista Vatra Romaneasca embereit. A következmény:
egyfajta helyi polgárháború.
Az újság kiváltképp tragikusnak tartja Sütő András személyében egy olyan írónak a súlyos bántalmazását, aki mindig is a megbékélésért állt ki. Ő volt az, aki már a Ceausescu-önkényuralom bukásának másnapján Marosvásárhely piacterén román értelmiségiekkel együtt az új demokrácia szellemében szállt síkra a román-magyar barátságért. A liberális müncheni újság kidomborítja: nemcsak a Budapesthez fűződő kapcsolatok szempontjából lesz döntő fontosságú Románia forradalom utáni vezetése számára, hogy beváltja-e ígéretét a magyarok egyenjogúságának szavatolására vonatkozóan. Követendő kisebbségi politikája lesz majd annak is a fokmérője, hogy külföldön mindenütt miképpen értékelik is az ,,új demokratikus rendet,, Romániában.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung emlékeztet: annak idején Kádár János magyar pártvezető csak ritkán tette szóvá a román pártvezetéssel folytatott megbeszélései során a magyarokkal való bánásmódot. A magyarországi demokratikus áttörés ezen gyorsan változtatott. A magyarok most már egyre hangosabban panaszolták fel sérelmeiket, s Budapestről mind erőteljesebb támogatásban részesültek. Miután Ceausescut elsöpörték, az ellentétek lángja óhatatlanul magasba csapott: az, hogy Marosvásárhelyen a kölcsönös harag viharában ütőszerszámoktól hatan vesztették életüket, valószínűleg csak a kezdet. A Lengyelország és a Balkán között elterülő területen nagy a felhalmozódott nemzeti kisebbségi gyújtóanyag és kevés a megértés a kisebbségi jogok iránt. Még senki nem tudta megmondani, hogy e rossz arány láttán miként alakítható ki majd az üdvös együttműködés az oly sokat emlegetett közös európai házban. Ehelyett a tervezők inkább a hamis ágyak alatt keresgélik a tolvajokat - rendszerint német ágyak alatt... - így a tekintélyes frankfurti lap. (folyt.)
1990. március 22., csütörtök 15:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|