|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Állásfoglalás a Duna ügyében
"Az új kormány programja kimondja, hogy a dunai vízlépcsőrendszer
építése elhibázott döntésen alapul, nem szabad befejezni. Nos, itt
az ideje, hogy végre határozatok szülessenek, amelyek kötelező
érvénnyel megtiltják az építkezést, megteremtik a sok külföldi
érdekelt partnerrel szükséges tárgyalások koncepcióját, hiszen
szerencsére a Duna még mindig a saját medrében folyik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Kelet-európai titkosrendőrség
"Richard Sacher új belügyminiszter, az egyház híve, többször
ismételten bejelentette: feloszlatta a titkosrendőrséget és zárolta
az aktákat. Mégis minden nyilatkozata alkalmával kiderült, hogy az
előző túl korai volt. Az ellenzék Sachert hibáztatja a több mint
tízezer titkosrendőrségi akta eltűnéséért, és az állambiztonsági
szervek feloszlatásának késleltetéséért. Sokan állítják, hogy a
titkosrendőrség vezetőinek hatalmában állt olyan hamis
bizonyítékokat becsempészni az aktákba, amelyek neves politikusokat
kompromittáltak, úgy tűntették fel, mintha együttműködtek volna a
titkosrendőrséggel."
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: Marosvásárhely - visszhang (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. március 21. szerda (MTI-TUD) - A Deutschlandfunk
és a Westdeutscher Rundfunk nevű nyugatnémet rádióállomások szerdán
hiradásaik élén jelentették a Marosvásárhelyen kirobbant
magyarellenes kilengések hat halottról és több mint háromszáz
sebesültről beszámoló hivatalos mérlegét, az utcai összecsapások
nyomán meghirdetett kijárási tilalmat. Az NSZK sajtója a nemzeti
gyűlölködésről első oldalas jelentéseket tett közzé.
A Die Welt, amely hagyományosan sokat foglalkozik az erdélyi magyarság sorsával, ,,Vér folyik Erdélyben,, című hírmagyarázatában emlékeztet: Sütő Andrást, a Német Szövetségi Köztársaság Herder-díjának kitüntetettjét sebesülten helikopteren szállították budapestii kórházba. Szörnyű módon folytatódik Erdély évtizedek óta tartó tragédiája. A Ceausescu-féle önkényuralmat súlyos felelősség terheli, mindamellett mélyebbre nyúlnak a baj gyökerei. Románok és magyarok között nincsenek ,,igazságos,, határok: bármikor húzták is meg ezeket, mindig leválasztottak egy részt vagy az egyik vagy a másik népből.
Magyarok és románok idegenül állnak szemben egymással, s még a legjobb szándékú véleménycserék is süketek párbeszédéhez hasonlatosak. Az erdélyi magyarság azonban az elnyomás évtizedei után ismét szabadon akar magyarként élni. Sok román viszont olyan veszélyt orront, hogy a csak csomagjaikkal kivándorló romániai németekkel ellentétben a magyarok,, talán még a területüket,, is vinni akarnák. Erdély példája azt mutatja, hogy a kommunizmus utáni Kelet-Európában hosszan tartó nemzeti konfliktusokra kell felkészülni.
A Süddeutsche Zeitung rámutat, hogy a több mint kétmilliós magyarság változatlan fő óhaja a nemzeti művelődés szavatolása, iskolák és egyetemek megnyitása. A magyar külügyminiszter hiába hangsúlyozza minden lehetséges alkalommal, hogy országa nem támaszt igényt Erdélyre, nem kíván határfelülvizsgálatot, hanem éppen ellenkezőleg, a határok meghaladását szeretné, Bukarest már a szovjet fegyveres erők Magyarországról való kivonását, a Horn Gyula által jelzett NATO-belépési óhajt is olyan fenyegetésnek vette, amely miatt Románia tanácsosnak tarthatja, hogy a jövőben is rábízza magát a szovjet védelemre. (folyt.)
1990. március 21., szerda 12:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|