|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Állásfoglalás a Duna ügyében
"Az új kormány programja kimondja, hogy a dunai vízlépcsőrendszer
építése elhibázott döntésen alapul, nem szabad befejezni. Nos, itt
az ideje, hogy végre határozatok szülessenek, amelyek kötelező
érvénnyel megtiltják az építkezést, megteremtik a sok külföldi
érdekelt partnerrel szükséges tárgyalások koncepcióját, hiszen
szerencsére a Duna még mindig a saját medrében folyik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Kelet-európai titkosrendőrség
"Richard Sacher új belügyminiszter, az egyház híve, többször
ismételten bejelentette: feloszlatta a titkosrendőrséget és zárolta
az aktákat. Mégis minden nyilatkozata alkalmával kiderült, hogy az
előző túl korai volt. Az ellenzék Sachert hibáztatja a több mint
tízezer titkosrendőrségi akta eltűnéséért, és az állambiztonsági
szervek feloszlatásának késleltetéséért. Sokan állítják, hogy a
titkosrendőrség vezetőinek hatalmában állt olyan hamis
bizonyítékokat becsempészni az aktákba, amelyek neves politikusokat
kompromittáltak, úgy tűntették fel, mintha együttműködtek volna a
titkosrendőrséggel."
|
|
|
|
|
|
|
Romániai magyarokért - demonstrációk országszerte (1. rész)
|
1990. március 20., kedd - Az MDF és az SZDSZ
kezdeményezéséhez csatlakozva több párt szervezésében demonstrációt
tartottak kedden este a Hősök terén. A téren sokezren gyűltek össze,
hogy kifejezzék szolidaritásukat az erdélyi magyarokkal, és
tiltakozzanak a romániai, marosvásárhelyi véres események ellen. A
Himnusz elhangzása után Sinkovits Imre olvasta fel Sütő András
március 17-én írt levelét, melyben a román kormányzattól követeli,
hogy azonnal lépjen közbe a magyarságot ért atrocitások
megszüntetése érdekében.
Kányádi Sándor romániai magyar költő élesen elhatárolta magát a Marosvásárhelyen történtektől. Hangsúlyozta, hogy a fasiszta csoportosulások nem dúlhatják fel a forradalom eddig elért eredményeit. Románia nevében bocsánatot kért a történtekért, és kérte az egybegyűlt tömeget, ne vonuljanak a román nagykövetség elé, mert az nem használna az ügynek.
Göncz Árpád a Magyar Írók Szövetsége nevében szólt a nagygyűlés résztvevőihez. Mint mondotta: a Magyar Írók Szövetségének választmánya mélységes megdöbbenéssel értesült a történtekről, Sütő András és környezete bántalmazásáról. Leszögezte: a kulturális autonómiát a magyarságtól senki meg nem tagadhatja. Felelőssé tette a helyi hatóságokat, amiért tétlenül szemlélték, hogy a magyarok elleni gyűlölet idáig fajult. Felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy a gyűlölet és a harag rossz tanácsadó, s csak rendíthetetlen, nyugodt méltósággal szabad rá válaszolni.
Csurka István arról szólt, hogy reményeink ellenére Romániában sajnos nem szűnt meg teljesen a diktatúra. Pedig a demokrácia mindenütt azt kell hogy jelentse, hogy a szabadsághoz, az egyenlőséghez mindenkinek, a kisebbségnek is joga van. Úgy tűnik azonban, Romániában egyesek megijedtek a demokráciától. Hangoztatta, hogy Európa ma új egység felé halad, és kérte a jelenlévőket is, ne engedjék, hogy ezt egyes erők megváltoztassák. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy az Európához való tartozás csak a demokrácia és a szabadság elvei alapján valósítható meg. Bejelentette, hogy az MDF az ENSZ-hez fordul, és ha nem szűnik meg a magyarok üldözése Romániában, a Biztonsági Tanács összehívását is követelni fogják. Felolvasta azt a tiltakozó levelet is, amely a magyarellenes pogrom azonnali beszüntetéséért és a felerősödő sovinizmus ellen emel szót. (folyt. köv.)
1990. március 20., kedd 20:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Romániai magyarokért - demonstrációk országszerte (2. rész)
|
Felszólította a magyar kormányt, tegyen meg mindent az ott élők biztonsága érdekében, és az ENSZ-et, hogy követelje ugyanezt a román kormánytól.
Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ ügyvívője arról szólt, hogy hazánk végtelen türelemmel szemlélte, ami az erdélyi magyarsággal történik, ám ez a türelem fogytán van. Követelte Ion Iliescu és Petre Roman romániai vezetőktől, hogy azonnal tegyenek intézkedéseket a magyarságot ért sérelmek orvoslására, és hassanak oda, hogy soha többé ilyen ne fordulhasson elő. Mint mondotta: mi nem vonjuk kétségbe a határokat, de követeljük, hogy az erdélyi magyarság legyen szabad. Aki ezt nem veszi figyelembe, a magyar demokrácia teljes erejével találja szemben magát. Hazánk nem tűrheti többé tétlenül erdélyi magyar testvéreink bántalmazását.
Keresztes Sándor, a KDNP elnöke azt emelte ki beszédében, hogy az átalakulás hosszú folyamat, s az elmúlt évtizedekben a román népbe táplált nacionalizmust nagyon nehéz megváltoztatni. Segíthet azonban a keresztény értékek elterjesztése, ami egyébként egész Nyugat-Európában előnyösen alakította a demokráciát.
Sebestyén László, a Magyar Néppárt nevében a tiltakozó nagygyűléshez szólva kiemelte: mindenkinek tudomásul kell vennie Európában, hogy a magyarokat immár nem lehet titokban bántalmazni. Felhívta az ENSZ vezetőit, foglakozzanak komolyan a magyarság ügyével. Kérte a román demokratákat, fogjanak össze magyar testvéreikkel, mert csak ez vezethet a megbékéléshez.
Németh Zsolt, a Fidesz választmányi tagja azt emelte ki: nemzeti érdekünk, hogy Erdélyben a magyarok magyarok maradhassanak. Ugyancsak nemzeti érdekünk fűződik ahhoz, hogy az erőszakot ne hagyják büntetlenül, s hibbant, részeg csőcselék ne okozhasson beláthatatlan következményekkel járó felfordulást, hiszen ez újból lángba boríthatja Romániát.
Prepeliczay István, a Független Kisgazdapárt főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hog y mintegy 5 millió azoknak a száma, akik bár szülőföldjükön élnek, távol vannak hazájuktól. Sorsuk nem lehet közömbös, s az egész világnak ki kell állnia az elnyomott magyar nemzetiség érdekében. Ezért hazánknak is kötelessége, hogy segítsen felrázni a világ népeit, s tudatosítsa, mi történt a magyarsággal.
Csepella Imre az Erdélyi Szövetség képviseletében szólalt fel, s arra kérte az egybegyűlteket: értsék meg, nem az egész román nemzet tette azt, ami az elmúlt 24 órában történt. Az atrocitás senkinek sem jó, s nem lehet vezérelv a jövőben sem. Az önrendelkezéshez minden népnek, így az erdélyi magyaroknak is joga van. (folyt. köv.)
1990. március 20., kedd 20:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Romániai magyarokért - demonstrációk országszerte (3.)
|
Kónya Imre, a Független Jogászfórum képviselője arról szólt, hogy a világban mindenütt, így Romániában is igaz: a csőcselék csak azokat bántja, akik mögött nem áll senki. Ezért is fontos, hogy a magyar nemzet teljes szívével az erdélyi kisebbség ügye mellé álljon. Ehhez azonban szükséges erőink egyesítése, ami egyáltalán nem könnyű feladat. Nehéz elfelejteni sérelmeinket, legyőzni át nem gondolt előítéleteinket. Azonban tudomásul kell venni, ha csatlakozni kívánunk Európához, ez elengedhetetlen követelmény. Ezután felolvasták a jogászfórum üzenetét a román néphez, s hangoztatta: bízunk abban, hogy képesek lesznek eltakarítani a forradalmi események szennyes hordalékát.
A tiltakozó nagygyűlés befejező aktusaként Debreczeni Károly református lelkész közös imára hívta fel a jelenlévőket, majd az egybegyűltek elénekelték a Székely Himnuszt. (folyt.köv.) őz/ka-rj
1990. március 20., kedd 20:55
|
Vissza »
|
|
Romániai magyarokért - demonstrációk országszerte (4. rész)
|
Csaknem kétezren tiltakoztak a debreceni Kossuth-szobor előtti téren a marosvásárhelyi magyarellenes megmozdulások miatt. A gyertyás tiltakozást az ellenzéki pártok szervezték, de a közelben lévő Aranybika Szálló Bartók-terméből oda vonultak az ugyanebben az időben rendezett szocialista párti választási nagygyűlés résztvevői is. Így esett meg, hogy az ellenzéki pártok szervezte megmozdulás első szónoka Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök volt.
Bevezetőjében leszögezte: karácsonykor Romániában nem forradalom, hanem a Ceausescu-család elleni népfelkelés volt. Emlékeztetett arra, hogy a múlt év decemberében a magyar nép őszinte szolidaritásától vezérelve önzetlenül segítette Románia népeit.
- A magyar nemzet segítségére szégyenletes a mostani válasz. Emeljük fel szavunkat, és tettekkel is segítsük az erdélyi magyarságot - mondotta. - Pogrom történt Erdélyben, aminek egyik legnagyobb áldozata Sütő András.
A drámaírót és a temesvári hőst, Tőkés Lászlót a Romániában élő legnagyobb magyaroknak nevezte a szónok, majd így folytatta:
- A Magyar Köztársaság felelősséget érez az országhatárokon kívül élő magyarságért, s mindent megtesz sorsuk javítása érdekében. Ezt azonban csak összefogással tehetjük, nem pártokra tagozódva. Kérte a jelenlévő pártokat és az egybegyűlteket, hogy egységesen lépjenek fel a világban élő 15-16 millió magyar érdekeiért, mert a magyar kisebbség létét nemcsak Romániában fenyegeti veszély.
Szűrös Mátyás elmondta, hogy a magyar-román viszony új alapokra helyezése érdekében jószomszédi deklaráció kidolgozását és aláírását kezdeményezte Ion Iliescu román államfőnél, azonban erre mindeddig nem kapott választ. (folyt.köv.)
1990. március 20., kedd 20:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Romániai magyarokért - demonstráció országszerte (5. rész)
|
Miskolcon a Kossuth Lajos-szobornál több száz ember gyújtott gyertyát az alkonyi órákban tartott demonstráción, tiltakozásul az erdélyi magyarokat ért atrocitások ellen. Egy volt marosvásárhelyi néptanító olvasta fel azt a tiltakozó táviratot, melyet a város polgárai nevében a román nagykövetnek címzett a Fidesz, az FKgP, a KDNP, az MDF, az SZDP, az SZDSZ és a Zöld Párt. Ebben egyebek között kijelentik: ,,Tiltakozunk a vasgárda módszereit idéző terrorisztikus hecckampány és pogrom ellen, követeljük a felelős személyek és szervezetek felelősségre vonását és az erdélyi magyarság egyéni és kollektív szavatolását.,,
Az ország más nagyvárosaiban is azonnali intézkedéseket sürgettek a felvonulók a magyarellenes román akciók megfékezésére. A nyíregyházi tiltakozók - több százan - azt követelték, hogy Románia kormánya haladéktalanul akadályozza meg a vérengzéseket, és a bűnösöket állítsa bíróság elé. A résztvevők egyben Európa és a világ közös, határozott fellépését szorgalmazták a soviniszta megnyilvánulásokkal szemben.
Kaposvárott a szabaddemokraták, a szocialisták és a független kisgazdák egyaránt elítélően szóltak a Marosvásárhelyen történtekről, és a közös demonstráció résztvevői egyöntetűen támogatták azt az indítványt, hogy a város lakossága nevében tiltakozó táviratot küldjenek Románia budapesti nagykövetségére.
Az MDF szegedi szervezetének hívására az Aradi vértanúk terén lévő kopjafánál több százan gyűltek össze. A helyi Erdély Körrel együtt szervezett demonstráción a szónokok aggodalmuknak adtak hangot, és imára hívták az embereket Sütő András életéért. Emlékeztettek arra, hogy az erdélyi magyarság sorsa nem pártpolitikai ügy, hanem az általános emberi jogok ügye.
Tolna megye településein a gyertyagyújtás mellett harangszóval tiltakoztak a romániai nacionalista pogromok, az erdélyi magyarság bántalmazása ellen. Győrött néma tüntetés volt. (MTI)
1990. március 20., kedd 20:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib1087 sz. hírre
|
A mai mtib1087 sz. Romániai magyarokért - demonstrációk országszerte (1. rész) című hírünk 3. bek. 1. és 2. sorában a név helyesen:
Magyar Írószövetség
ua. hír 4. bek. 1. sora helyesen: Csurka István, az MDF elnökségének tagja arról szólt... ----------------------- (MTI)
1990. március 20., kedd 21:01
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|