|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Állásfoglalás a Duna ügyében
"Az új kormány programja kimondja, hogy a dunai vízlépcsőrendszer
építése elhibázott döntésen alapul, nem szabad befejezni. Nos, itt
az ideje, hogy végre határozatok szülessenek, amelyek kötelező
érvénnyel megtiltják az építkezést, megteremtik a sok külföldi
érdekelt partnerrel szükséges tárgyalások koncepcióját, hiszen
szerencsére a Duna még mindig a saját medrében folyik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Kelet-európai titkosrendőrség
"Richard Sacher új belügyminiszter, az egyház híve, többször
ismételten bejelentette: feloszlatta a titkosrendőrséget és zárolta
az aktákat. Mégis minden nyilatkozata alkalmával kiderült, hogy az
előző túl korai volt. Az ellenzék Sachert hibáztatja a több mint
tízezer titkosrendőrségi akta eltűnéséért, és az állambiztonsági
szervek feloszlatásának késleltetéséért. Sokan állítják, hogy a
titkosrendőrség vezetőinek hatalmában állt olyan hamis
bizonyítékokat becsempészni az aktákba, amelyek neves politikusokat
kompromittáltak, úgy tűntették fel, mintha együttműködtek volna a
titkosrendőrséggel."
|
|
|
|
|
|
|
- Interjú Sütő Andrással - 7. folyt.
|
Hogy úgy mondjam, valamifajta apróbb győzelmi öröm töltötte el a város lakosságát annak hallatán, hogy a múlt hetekben létrehozott városi vezetést, amelyben a nemzetiségi jelenlét igen csekély volt, öt a kettőhöz - ezt is kiszámolta a sajtó -, hogy ezt a vezetést a Magyar Demokrata Szövetség tiltakozása nyomán, majd aztán félnapos kemény vita után sikerült újjászerveznünk olyan formán, hogy a városbeli üzemek, intézmények elküldték a maguk újjáválasztott képviseletét, ez a képviselet pedig újjáválasztotta a városi nemzetmentő frontot. Az újjáalakított front segítségével pedig sikerült kivívnunk az új városi vezetőséget, melynek keretén belül például egy magyar polgár került a város élére polgármesterként, arra való tekintettel, hogy a megye élén viszont egy román generális áll és ugyanakkor a városnak ezt a szűkebb vezetőségét is arányosan a lakosság arányainak megfelelően alakítottuk újjá.
- Az már nyilvánvaló, hogy a magyar-román államközi kapcsolatok jövője attól függ, hogy milyen jogokkal fog bírni az erdélyi magyarság, de gyaníthatom, hogy ez így lesz a nagyobb nemzetközi kapcsolatok terén is - itt elsősorban a román-amerikai kapcsolatokra gondolok. Annál is inkkább, mert a legnagyobb kedvezmény megvonásában nagyon sok tekintetben épp a magyarság helyzetét vették annak idején figyelembe. Hogyan látod ezt a kérdést, és milyen garanciákat látsz arra, hogy a jelenlegi román vezetés, vagy annak későbbi örökösei szintén ilyen józanúl ítélik majd meg a kérdést, mint ahogy egyes jelekből máris tapasztalható volt Iliescu körét tekintve? (folyt.)
1990. február 3., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|