Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - Hétfői ülésnap (9. rész)
A kormányzó többség és az ellenzék képviselőinek szenvedélyes szócsatája jellemezte az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet módosításának általános vitáját. A válaszokban és viszontválaszokban sem szűkölködő polémiában egyes felszólalók többször súrolták a személyeskedés határát is. Miután a törvényjavaslathoz az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága módosító javaslatot nyújtott be, amit szükséges az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottságnak, valamint az Önkormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottságnak szerdán megtárgyalni, dr. Isépy Tamás igazságügyi minisztériumi államtitkár kérte, hogy a törvényjavaslat előterjesztését a módosítással együtt a bizottsági megtárgyalás után tehesse meg. Ezt figyelembe véve az elnöklő Szűrös Mátyás általános vitára bocsátotta a kérdést, különös tekintettel az esetleg még felmerülő módosító indítványokra. A vitában az ellenzéki képviselők többsége hangot adott azon kételyének, hogy időszerű-e egyáltalán a témában átmeneti törvényjavaslatot elfogadni. Fodor Gábor (Fidesz) kifejtette: mivel a törvényjavaslat mögött nem érez kiérlelt elképzelést, nem lenne szerencsés napirendre tűzni mindaddig, amíg ki nem alakul a nemzetbiztonsági törvény koncepciója. Ebbéli aggályuknak általában hangot adtak a szabaddemokrata képviselők is. A Magyar Demokrata Fórum részéről felszólalók viszont az átmeneti törvényi rendezés mellett érveltek. Demszky Gábor (SZDSZ), a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke a bizottságban kisebbségben maradt véleményt ismertetve közölte: a bizottság négy tagja nem támogatja sem a kormány által benyújtott törvényjavaslatot, sem pedig a többi nyolc tag által benyújtott módosító indítványt, amelynek lényege, hogy az átmeneti időszakban tárca nélküli miniszterre bíznák a biztonsági szolgálatok felügyeletét. Demszky - miként számos szabaddemokrata képviselőtársa is - úgy vélekedett, hogy kívánatos a felelősség közvetlen miniszterelnöki szinten való megtartása. Egyúttal sürgette a nemzetbiztonsági törvény kidolgozásának felgyorsítását, amelyben szükségesnek tartja megfelelőképpen elválasztani a nemzetbiztonsági szolgálatok, illetőleg a katonai hírszerzés és elhárítás feladatkörét; meghatározni az Országgyűlés illetékes bizottságának felügyeleti kompetenciáját; tisztázni a titkosszolgálati eszközök alkalmazásának garanciális szabályait, illetőleg a jogorvoslati jogköröket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Antall-kormány még nem tekintheti lezártnak a Duna-gate ügyet. (folyt.köv.) 1990. június 25., hétfő 18:24
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »