|
|
|
|
Moldova és a függetlenség (1.)
|
Albita, 1990. június 25. (AFP/Reuter-MTI/Panoráma) -
,,Testvérek, egyesüljetek
,, - ez volt a jelszó: vasárnap a
szovjet-román határ voltaképpen megszűnt létezni. Több tízezer ember
özönlött át a román-szovjet átkelőposzton ,,szovjet-Moldovába,, -
vagyis oda, amelyet fél évszázada Hitler és Sztálin paktuma csatolt
a Szovjetunióhoz. Az már a közelmúlt történelmének iróniája, hogy
1990 derekán Romániához akar csatlakozni bármely nép - mégoly román
is: Ceausecu hatalma idején nem dühöngött így a nemzeti érzelem és
összetartás.
A moldovai parlament éppen a hét végén, szombaton hozott olyan döntést, hogy a köztársaság szuverén; ugyanakkor azt már nem mondta ki, hogy a román többségű, román nyelvet beszélő köztársaság ki akarna lépni a Szovjetunióból.
A szuverenitási nyilatkozat azonban szikra volt, amely lángra lobbantotta a tüzet. Románok ezrei léptek át vasárnap ,,szovjet,, területre . Nemzeti lobogókat lengettek, és arra szólították fel a Szovjetunió területén élő románokat, hogy csatlakozzanak az anyaországhoz. A szovjet határőrök csak félénk kísérleteket tettek az emberözön feltartóztatására; ez a mérséklet egy ideig nem volt rájuk jellemző. Útlevélről, vízumról, meg efféle apróságokról nem is eshetett szó. Szovjet Moldáviából ugyancsak kisebb csportok keltek át a határon, hogy meglátogasság a rokonaikat ,,odaát,,.
Incidensek nem voltak - de az ügy roppant kellemetlen Moszkva és Bukarest számára egyaránt. Annexió - történelmi héttérrel: Románia és a Szovjetunió nem szűkölködik az iylen történelmi hátterű területgyarapodással-, vesztéssel. A dolog azért is rendkívül kényes, mert a Szovjetunió 1940. június 28-ikán foglalta el Besszarábiát - a mai szovjet Moldáviát. Még három nap van az 50. évfordulóig...
Amióta csak lendületet vett a peresztrojka - és a balti köztársaságok lassanként kezdték kétségbe vonni a mai Szovjetunió egységének legitimitását - szakértők is csak az idő kérdésének tartották, hogy mikor jutnak a felszínre az eddig mélyen lappangó nemzeti érzelmek a soknemzetiségű országban. Az elfoglalt Besszarábiára a sztálinista Szovjetunió rákényszerítette saját nyelvét, a románul beszélő népesség egyik napról a másikra kénytelen volt cirill betűkkel írni, és eltűrni, hogy az elcsatolt országrészt Moszkva emberei irányítsák. (folyt.)
1990. június 25., hétfő 13:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|