|
|
|
|
Sevardnadze - Novoje Vremja (1. rész)
|
Tóth Júlia, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. június 25. hétfő (MTI-tud) - Az európai
biztonság szavatolásának egyes aspektusairól, a Szovjetuniónak a
kialakítandó új európai rendszerben elfogalt helyéről, a
katonai-politikai tömbök jövőjéről beszélt Eduard Sevardnadze
szovjet külügyminiszter a Novoje Vremja című szovjet hetilap
legújabb számában megjelent interjújában.
Az európai országok közötti politikai párbeszéd rendszeressé válásával párhuzamosan ki kell alakítani egy olyan rugalmasan működő összeurópai konzultációs központot is, amely lehetővé teszi a dinamikusan változó katonai helyzet folyamatos ellenőrzését, az esetleg váratlanul előadódó konfliktushelyzetek megfelelő kezelését - mondotta. Sevardnadze szerint e feladatot az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő 35 - Albánia esetleges részvételevel 36 - ország bármelyikének fővárosában akkreditált nagykövetek konzultatív tanácsa láthatná el. Az európai országok konzultációs központja nem csak az európai biztonságra gyakorolna jó hatást, de lehetővé tenné azt is, hogy az európai országok az ENSZ alapokmányában rögzített kollektív védelemhez való jog értelmében közösen léphessenek fel az esetleges külső veszéllyel szemben.
Az európai együttműködés kérdéseit taglalva természetesen nem szabad leragadni a katonai kérdéseknél, hiszen ma a világ számára a gazdasági és a környezetvédelmi problémák legalább akkora fenyegetést jelentenek. A külügyminiszter szerint a jövendő ,,Európai Ház,, nem képzelhető el a kontinens országainak gazdasági integrációja, a közös információs és kommunikációs hálózat nélkül. Sevardnadze utalt rá: nincs kizárva, hogy a Szovjetunió maga is kénytelen lesz igénybe venni az európai együttműködési mechanizmusok valamelyikét gazdasági vagy éppen etnikai problémáinak megoldására. Sevardnadze szerint az új európai együttműködési formák iránt nyilván érdeklődést mutatnak a kontinens gazdasági vagy etnikai konfliktusokkal küszködő más államai is. (folyt.)
1990. június 25., hétfő 12:22
|
Vissza »
|
|
Sevardnadze - Novoje Vremja 2.
|
A szovjet külügyminiszter kitért a német egyesítéssel kapcsolatos szovjet álláspontra, illetve a kelet-európai országokban végbement változásokra is.
Sevardnadze lényegében megerősítette: a szovjet vezetésnek nincsenek eszközei arra, hogy megakadályozza az egyesített Németország NATO-tagságát. Elismerte: van bizonyos alapja annak a feltételezésnek, hogy Moszkva ezzel kapcsolatban egyfajta időhúzó taktikát folytat. A rendelkezésre álló kétségtelenül rövid idő alatt meg akarjuk kapni a szovjet nemzetbiztonsághoz szükséges garanciákat - mondta. Nem tagadta ugyanakkor, hogy a német egyesítéssel kapcsolatos aggályok egy része inkább a keserű történelmi tapasztalatokat felidéző szubjektív tényezőkön alapul, hiszen az elmúlt években az NSZK a NATO egyik legkonstruktívabb tagjává vált, amellyel Moszkva jó együttműködést alakított ki. Nem hagyhatók figyelmen kívül a NATO-n belül már végbement, illetve tervezett változások sem - utalt rá a szovjet külügyminiszter.
Eduard Sevardnadze cáfolta a Novoje Vremja munkatársának azt a véleményét, hogy a Varsói Szerződés tagállamai között nagyobb nézeteltérések volnának, mint a két tömb, VSZ és a NATO között. Természetesnek nevezte, hogy a Kelet-Európában hatalomra került új politikai erők újragondolják külpolitikájukat és a Varsói Szerződéshez való viszonyukat is. Az is normális dolog, hogy a szövetség országai e kérdésről nem egyformán vélekednek. Sevardnadze ugyanakkor nem értett egyet azzal, hogy a Varsói Szerződés lényegében a széthullás határán van. Utalt rá, hogy a legutóbbi csúcsértekezleten bizottságot hoztak létre azzal a feladattal, hogy kidolgozza a szervezet új elképzelések szerinti teljes reformját. A szovjet külügyminiszter szerint a szervezet nem tűnik el a politikai porondról, sőt pozitív szerepet kap az új európai struktúrákban is. +++
1990. június 25., hétfő 12:25
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|