|
|
 |
|
 |
Miért nincs a magyar kormánynak földpolitikája?
|
-----------------------------------------------
München, 1990. június 24. (SZER, Földközelben) - Szép Zoltán
telefoninterjúja következik:
- Rácz Sándorral, ismert magyar politikussal beszélgetek, akinek
az a sajátos sors adatott meg, hogy munkás mivolta és munkás múltja
ellenére kitűnően ismeri a falut. Jelenleg is falun él, Izsákon és
ott végzi mindennapi munkáját.
A magyar kormány földpolitikájával kapcsolatban jelenleg mi a
tapasztalatod?
- A kormánynak nincs földpolitikája, ugyanis vergődik a magyar
földpolitikai kérdés. A meglévő állami szektor - az állami
gazdaságok és a termelőszövetkezetek -, a politikai célokból
kialakított gazdasági szerkezet vergődik a megújúlás fogalmával.
Nekünk az az igényünk, hogy mivel erőszakkal hozták létre a
termelőszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak egy részét, ezért
amit erőszakkal hoztak létre Magyarországon azt meg kell szüntetni,
hogy a sebeket be tudjuk gyógyítani. Mi nem azon vitatkozunk ma,
hogy jól működik-e egy termelőszövetkezet vagy sem, hanem azon, hogy
erőszakkal hozták létre.
Ha jól működik egy termelőszövetkezet azon a bizonyos területen,
akkor majd az ott élő paraszti réteg a saját tulajdonával belép a
termelőszövetkezetbe, ha pedig úgy érzi, hogy nem támogatják a
termelőszövetkezetet, akkor kívül maradnak és önálló gazdálkodásba
kezdenek.
- Ez a gyakorlatban annyit is jelente, hogy egy jól működő
termelőszövetkezet további sorsát a tagság döntse el, ne pedig a
vezetés? Ugye erre gondolt?
- A jól működő termelőszövetkezetekre is vonatkozik az, hogy meg
kell újítani, hogy valóban szövetkezetté váljon, mert ezek
terrorszervezetek voltak akkor is, ha jól működtek. Az egyszerű
munkátvégző embernek nem volt becsülete ezekben a
terrmelőszövetkezetekben sem. Olyanok voltunk a
termelőszövetkezetben, mint a napszámos vagy a cseléd, valamikor az
úri birtokon. (folyt.)
1990. június 24., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Miért nincs a magyar... - 1. folyt.
|
- Az egyik riportalanyunk azt mondotta múltkor, hogy a jól
működő termelőszövetkezeteknek legalább a fele csak látszólag
működött jól. Attól működtek jól, hogy komoly állami dotációkat
kaptak.
- Így van. 40 milliárd évi dotációt kapott a mezőgazdaság,
illetve a rosszul működő termelőszövetkezetek. Ezt az összeget, ha
most ráfordítjuk a mezőgazdaságra, akkor máris óriási lépést
tettünk. De engedjünk a 40 milliárdos anyagi támogatáshoz legalább
ekkora mértékű szabadságot is, jót is, hogy a magyar paraszt
visszanyerje a saját tulajdonát és a saját elképzelései szerint
tudja megvalósítani a legjobb termelési rendszert, ami azon a
területen, abban a klímában, azon a környéken alkalmazható.
- A parasztság önszerveződését hogyan érzékeled Izsákon?
- Az érdeklődés nagy - de mégis nagyon visszafogottan lépnek be
a pártokba. Főként a Kisgazdapártba, mert a termelőszövetkezet
tartja birtokában az egész községet nálunk. Ezt akarjuk
megszüntetni, hogy ez a monolítikus uralma megszűnjön a
TSZ-elnöknek. Sajnos mostmár az új hatalom érdemrendet adományozott
neki, pedig a falu határa tönkre van téve és parlagon fut.
A lényeg az, hogy még további nagyon sok segítőmunkára van
szükségünk ahhoz, hogy az egyszerű TSZ-dolgozó, aki nem visz be
földet a termelőszövetkezetbe, ne féljen attól, hogyha visszaadják a
földeket és fölszámolják a termelőszövetkezeteket, ő ugyanúgy
földhöz fog jutni.
Nagyon sok gazdátlan szabad terület van, amit az
önkormányzatoknak kötelességük, hogy odaadjanak olyan embereknek,
akik képesek önálló gazdaságban vállalkozni. Akik nem képesek erre,
sosem féljenek, mert az önkormányzat rendszerén belül az ő
foglalkoztatásuk az elsődleges kérdés. Nem azt akarjuk elérni, hogy
a nagy vagyonú embereket támogassuk, hanem azt, hogy a legszegényebb
réteget biztosítsuk emberi élethez méltó megélhetéssel. (folyt.)
1990. június 24., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Miért nincs a magyar... - 2. folyt.
|
- Ne, ez ellen küzdünk.
- Tehát amit most elmondtál, ez nem csupán a magad véleménye,
hanem azoknak a munkástanács-tagoknak is, akik veled
együttműködve... - Ma Magyarországon a paraszti munkát végző emberek
körében is szerveződnek munkástanácsok. Hála Istennek. Csak azt
javaslom, hogy minél több szerveződjön, hogy minél egységesebb
legyen az álláspontunk.
A mezőgazdaságban a paraszti rétegnél mégis inkább a pártok
dominálnak, nem a munkástanácsok. A pártok is összefognak egy-egy
községben és közös gondjaikat együtt akarják megoldani. Összejárunk
és beszélünk arról, hogy a földrendezést milyen módon kell
kezelnünk, hogy megoldjuk: milyen legyen ennek a technikája? +++
1990. június 24., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|