|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Munka világa:
Kisvállalkozók adómorálja
"Az APEH szerint tovább romlott az adómorál. Szerencsétlen magyar
kisiparosok és kiskereskedők, szörnyű a sorsuk. Nem íronizálok,
tényleg szörnyű. Bürokrácia, ezernyi korlátozás, bonyolult és
vérszívó adórendszerek keserítik életüket. A rendeletek a kimúlt
rendszer hagyatékai. A mai kormányra vár a feladat, hogy
vállalkozásbarát környezetet teremtsen az igazi iparűzés és igazi
kereskedelem számára.
Szerencsétlen magyar kisiparosok, kereskedők. Nem elég, hogy az
ág húzza őket, de még szegény emberek is. Szegénységét még vállalnia
is kell ország-világ előtt. Mert hogy egy minapi sajótájékoztató
kapcsán az újságok is tudósítottak a szomorú tényről. Megírták
ugyanis az országos adóhivatal számaira hivatkozva, hogy a magyar
vállalkozók bevallott átlag jövedelme alatta marad az
alkalmazottakénak.
Miközben olvassuk a híradást, a szomorúság lelkünkre telepszik;
bagóért dolgozik a magyar átlag vállalkozó. Osztunk, szorzunk, és
alig több mint 9000 forint jön ki egy hónapra."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP KB ülése
|
Washington, 1989. február 11. (Amerika Hangja, Reggeli híradó) - A jelentések szerint a Központi Bizottság az úgynevezett rendkívüli történelmi bizottság jelentését vizsgálja meg, amelynek lényege a párt új álláspontjának kialakítása az 1956-os forradalmat illetően. Mint azt valamennyien tudjuk, az 1956-os forradalmat a Magyarországra özönlő szovjet Vörös Hadsereg inváziója verte le, és emelte hatalomra azt a Kádár Jánost, aki ezen a rendkívüli ülésen betegsége miatt nem vesz részt. Kádár Jánost - mint ismeretes - tavaly májusban fosztották meg első titkári tisztségétől. A magyar párthoz közelálló hivatalos források szerint a párt vezetése most kompromisszumos megoldást szeretne találni arra, hogyan értékeljék a több mint 30 éve lezajlott magyar forradalmat. A rendkívüli történelmi bizottság jelentésében a forradalmat máris népfelkelésnek nevezi ellenforradalom helyett. A pártvezetésben helyet foglaló ortodox marxisták azonban követelik ennek megváltoztatását, mondván, az eseményekben terrorista és ellenforradalmi elemek is részt vettek. A zárt ajtók mögötti tanácskozás a hírek szerint korrekt keretek között zajlik. A vitát a párt politikai bizottságának egyik tagja, Pozsgay Imre robbantotta ki, amikor körülbelül két héttel ezelőtt nyilvánosan népfelkelésnek nevezte az 56-os magyar forradalmat. Ezt követően a párt több vezetője, közöttük Grósz Károly első titkár is bírálta Pozsgay Imrét. Grósz Károly emellett említést tett a pártvezetésen belüli komoly ellentétekről is, és közölte, a Központi Bizottság esetleg egy új vezetőség összeállítását is mérlegeli majd. A legutóbbi jelek szerint azonban Pozsgay Imre pozíciója nincs veszélyben. A MSZMP Központi Bizottságának rendkívüli ülését még egy szintén rendkívülinek nevezhető esemény teszi még fontosabbá. Nem sokkal a budapesti megbeszélés előtt a Szovjet Tudományos Akadémia egyik tagja, Oleg Bogomolov sajtókonferenciáján a következő nyilatkozatot tette: a Szovjetunió nem érezné magát fenyegetve akkor sem, ha Magyarország semleges állam lenne egy olyan kormány vezetésével, mint amilyen Svédországban vagy Ausztriában van. +++
1989. február 11., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|