|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Munka világa:
Kisvállalkozók adómorálja
"Az APEH szerint tovább romlott az adómorál. Szerencsétlen magyar
kisiparosok és kiskereskedők, szörnyű a sorsuk. Nem íronizálok,
tényleg szörnyű. Bürokrácia, ezernyi korlátozás, bonyolult és
vérszívó adórendszerek keserítik életüket. A rendeletek a kimúlt
rendszer hagyatékai. A mai kormányra vár a feladat, hogy
vállalkozásbarát környezetet teremtsen az igazi iparűzés és igazi
kereskedelem számára.
Szerencsétlen magyar kisiparosok, kereskedők. Nem elég, hogy az
ág húzza őket, de még szegény emberek is. Szegénységét még vállalnia
is kell ország-világ előtt. Mert hogy egy minapi sajótájékoztató
kapcsán az újságok is tudósítottak a szomorú tényről. Megírták
ugyanis az országos adóhivatal számaira hivatkozva, hogy a magyar
vállalkozók bevallott átlag jövedelme alatta marad az
alkalmazottakénak.
Miközben olvassuk a híradást, a szomorúság lelkünkre telepszik;
bagóért dolgozik a magyar átlag vállalkozó. Osztunk, szorzunk, és
alig több mint 9000 forint jön ki egy hónapra."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP és az alternatívok
|
(Sally Ackroyd) London, 1989. január 10. (BBC) - Az MSZMP bejelentette: hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni az alternatív szervezetekkel. Erről az új hozzáállásról Berecz János nyilatkozott az Országgyűlés első napján. A kormány szerint az új egyesülési és gyülekezési törvény a most folyó demokratikus reformprogram egyik legfontosabb összetevője. Az új törvény legalizálja mindazon független csoportok működését, melyek tevékenysége nem ütközik a törvény, illetve az Alkotmány előírásaiba, és elméletileg elismeri a politikai pártok alapításának jogát. Noha az országgyűlési szavazásra még nem került sor, a törvényt a kormány jóváhagyta, s csaknem bizonyosra vehető, hogy a képviselők is így döntenek. Ezzel párhuzamosan Berecz János, a párt főideológusa a parlamenti vitát arra használta fel, hogy új ajánlatot tegyen az alternatív csoportoknak. Kijelentette: most, hogy jogi helyzetük rendeződik, a vezetés kész a párbeszédre és az együttműködésre. A magyar televíziónak adott interjújában Berecz kifejtette, hogy a tárgyalások koalícióhoz vezethetnek. A múltban a párt csak a szocialistának mondott mozgalmakkal volt hajlandó együttműködni, de Berecz János most kijelentette, hogy minden olyan politikai szervezet, amely haladó és a társadalom javát szolgálja, baloldalinak tekintendő. A hatalom - mondotta - nem a párté, vagy a kormányé, hanem a dolgozó népé. A törvénytervezet vitája javarészt a politikai pártokkal foglalkozó előírásokkal foglalkozott. Míg elvben a pártokat engedélyezik, működésük csak a szerepüket körülíró és a későbbiekben megvitatandó törvény elfogadása után lehetséges. Tíz képviselő indítványozta, hogy tegyék lehetővé pártok azonnali megalakulását, de Berecz az Országgyűlésben is a kormány hivatalos álláspontját hangsúlyozta, mondván, hogy a politikai élet továbbfejlődésére van először szükség. Parlamenti beszédében - a dialógusra utalva - Berecz János több független szervezetet is megemlített, köztük a Magyar Demokrata Fórumot, az új Márciusi Frontot, a Kisgazdapártot, a Veres Péter, illetve a Münnich Ferenc Társaságot. Figyelemre méltó azonban, hogy nem említette sem a Fiatal Demokraták, sem pedig a Szabad Demokraták Szövetségét. Az utóbbi szervezet programjában egyebek között szerepel Magyarország kilépése a Varsói Szerződésből. +++
1989. január 10., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|