|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Munka világa:
Kisvállalkozók adómorálja
"Az APEH szerint tovább romlott az adómorál. Szerencsétlen magyar
kisiparosok és kiskereskedők, szörnyű a sorsuk. Nem íronizálok,
tényleg szörnyű. Bürokrácia, ezernyi korlátozás, bonyolult és
vérszívó adórendszerek keserítik életüket. A rendeletek a kimúlt
rendszer hagyatékai. A mai kormányra vár a feladat, hogy
vállalkozásbarát környezetet teremtsen az igazi iparűzés és igazi
kereskedelem számára.
Szerencsétlen magyar kisiparosok, kereskedők. Nem elég, hogy az
ág húzza őket, de még szegény emberek is. Szegénységét még vállalnia
is kell ország-világ előtt. Mert hogy egy minapi sajótájékoztató
kapcsán az újságok is tudósítottak a szomorú tényről. Megírták
ugyanis az országos adóhivatal számaira hivatkozva, hogy a magyar
vállalkozók bevallott átlag jövedelme alatta marad az
alkalmazottakénak.
Miközben olvassuk a híradást, a szomorúság lelkünkre telepszik;
bagóért dolgozik a magyar átlag vállalkozó. Osztunk, szorzunk, és
alig több mint 9000 forint jön ki egy hónapra."
|
|
|
|
|
|
|
A mezőgazdaság a gabonatermesztés csapdájában
|
----------------------------------------------
München, 1990. augusztus 3. (SZER, Magyar híradó) - Rajki László:
Idén az eddigieknél is erősebben kísért a gabonababona, a magyar mezőgazdaság rákfenéje, a kommunista agrárpolitika csődje. Pedig néhány éve még ezt kiáltották ki a nagyüzemek sikerágazatának, parádés lovának, tartóoszlopának. Hát ilyen tartóoszlopokat alkotott a diktatúra, ennyire egyoldalúan kiszolgáltatta az országot, a parasztságot a KGST-nek, az időjárásnak, a környezetrombolásnak, a teljes bizonytalanságnak.
Amíg aránylag jól fizetett a gabona, addig a külkereskedelmi állammonopólium az exportnyereséget alaposan lefölözte, átcsoportosította az iparba, illetve a fogyasztói árak támogatására. Az agrárszektorban alig hagyott többet az egyszerű újratermeléshez szükségesnél, úgyhogy fejlesztése például az öntözés bővítésére alig maradt, ennek kárát a gyakori aszályos években - mint a mostani nagy szárazságnál - viselik a termelők.
Másrészt az olcsó szovjet olaj árát is a mezőgazdasággal fizettették meg, bagóért vesztegették el Moszkvának a búzát. Igaz, a tűzhöz közel állók kaptak valamelyest exportszubvenciót, de ezt a jelenlegi árviszonyok mellett csak egy nagyon gazdag ország engedheti meg magának. Úgyhogy hiába indokolt a termelők követelése a búza felvásárlási árának emelésére, érthető az Antall-kormány döntése, hogy a nincsből nem fordíthat újabb milliárdokat az eleve veszteséges kiviteli cikk finanszírozására. Csak sokkal világosabban kellett volna bejelenteni, indokolni elhatározását, nem fokozni a bizonytalanságot, kiskaput hagyni egy esetleges későbbi emelésre, ezzel elősegíteni a készletvisszatartást, a spekulációt. (folyt.)
1990. augusztus 3., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|