Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. június 23. (BBC, kora reggeli híradás) - Az iráni földrengés halálos áldozatainak számát most már több mint 30 ezerre becsülik, Rafszandzsani elnök személyesen irányítja a mentőakciót. - A két Németország és a második világháborús szövetségesek közölték, novemberig el akarják mozdítani a német egyesítés elé háruló akadályokat. - Néhány órán belül eldől, hogy ki kerül az ujjáalakult oroszországi kommunista párt élére. - Nelson Mandela az Egyesült Nemzetek előtt kifejtette, miért ellenzi a Dél-Afrika elleni szankciók feloldását. Az iráni földrengés megállapítható halálos áldozatainak száma tovább emelkedik, egyre több ország ajánl fel segítséget az iráni kormány mentőakciójához. Iráni részről azonban szigorú irányelveket szabtak meg a külföldi segélyre. Az iráni hatóságok gondosan megválogatják milyen fajta segélyt igényelnek. Nem óhajtanak külföldi orvosokat és technikusokat, továbbá közölték, hogy a külföldi segélymunkásokat nem engedik a földrengés sújtotta területekre. Rafszandzsani elnök személyesen irányítja a mentőprogrmot és már ellátogatott néhány a földrengés által nagyon súlyosan érintett térségbe. A legfrissebb becslések szerint a halálos áldozatok száma meghaladja a 30 ezret és körülbelül 100 ezer a sebesült. Az iráni hírügynökség szerint legalább félmillió ember vált hajléktalanná. További földmozgásokról érkeztek jelentések a két észak-nyugati tartományból Zanjanból és Kilanból két nappal a földrengés után. Segélymunkások továbbra is kutatnak a városok és falvak romjai közt az esetleges túlélők után, de jlentős mértékben csökkent az élve találtak száma. Földcsuszamlások és a kedvezőtlen időjárás továbbra is hátráltatja a segélyszállítmányok érkezését. A két Németország és a négy második világháborús szövetséges hatalom külügyminisztereinek legutóbbi találkozója azzal a szándéknyilatkozattal ért véget, hogy novemberre meghozzák a keretmegállapodást az új német állam biztonsági problemáit illetően. Már csak a formális megegyezés várat magára a négy világháborús szövetséges között és munkacsoportot hoztak létre a fennmaradó problemák tisztázására. (folyt.) 1990. június 23., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
A tegnapi kelet-berlini találkozón Sevardnadze szovjet külügyminiszter számos javaslatot terjesztett elő egyebek közt a külföldi csapatok fokozatos kivonására az egyesült Németország területéről, valamint német elkötelezettségre további öt évig mind a NATO, mind a Varsói Szerződés mellett. A nyugati tárgyalófelek elutasították a tervet, habár Sevardnadze tisztázta, hogy a Szovjetunió hajlandó a kompromisszumra. Néhány órán belül kiderül, hogy ki kerül az ujjáalakult oroszországi komunista párt élére. A moszkvai pártkongresszuson a küldöttek választása két jelöltre szűkült le, a keményvonalas konzervatív, Ivan Polozkovra, aki ellenzi a maggánvállalkozást és a szovjet kormány gazdasági reformterveit, valamint Oleg Lobovra, aki a BBC moszkvai tudósítója szerint vlószinűleg megkapja a mérsékeltek támogatását. Tudósítónk azonban hozzáteszi, hogy a kongresszuson túlsúlyban lévő konzervatívok valószinűleg Polozkov mellett fogják elkötelezni magukat. Kijevben új első titkárt választott az Ukrán Kommunista Párt Stanislav Murenko került a Köztársasági Párt élére, aki az előző első titkár Vlagyimír Ivaskó helyettese volt. Ivaskót nemrég választották az Ukrán Legfelső Tanács elnökéül. A külföldi tudósítókat nem engedték be az értekezletre, de jelentések szerint az ukrán kommunista vezetőség körében heves vita folyt a kommunista párt csökkenő tekintélyéről és az Ukrán Köztársaság fokozódó gazdasági problemáiról. A román kormány biztosította az ellenzéki szervezeteket, hogy szabadon működhetnek a törvény értelmében ameddig a politikai vetélkedés nem fajul utcai harcokká. A kormány-nyilatkozatot pontosan hat hónappal a Ceausescu-uralmat megdöntő forradalom kitörése után hozták nyilvánosságra. Az új kormányt fokozódó bírálat érte a bel- és külföldön egyaránt amiért a múlt héten erőszakkal törte le a bukaresti kormányellenes megmozdulásokat. Románok ezrei emlékeztek meg a decemberi forradalomról. Bukarestben Iliescu elnök és Petre Roman miniszterelnök koszorút helyzett el az elesettek emlékére. Bukarestben megkezdődött a néhai Ceausescu elnök egyik nővérének Mária Agacenak a tárggyalása, Maria Agacet csalással és hatalmi visszaéléssel vádolják, de a részletes vádpontokat nem hozták nyilvánosságra. (folyt.) 1990. június 23., szombat
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
Antall József magyar miniszterelnök franciaországi látogatása során - a jelentések szerint - felkérte Mitterrand elnököt, vesse latba befolyását és gyakoroljon nyomást Romániára, hogy az országban tartsák tiszteletben az emberi jogokat. Úgy tünik Antall József megjegyzése a magyar nemzeti kisebbséggel szemben tanusított bukaresti magatartásra célzott, amely feszültté tette a két ország kapcsolatát. Csehszlovákiában megerősítést nyert, hogy a Polgári Fórum és szövetségese a Közvélemény az Erőszak Ellen koalíciós kormányt alakított. Amikor a két párt két héttel ezelőtt győztesen került ki a választásokból, annak az óhajának adott kifejezést, hogy más politikai szervezetek is vegyenek részt a kormányban, de kizárták a kommunista koalíciós tagság lehetőségét. Most közölték, hogy harmadik koalíciós partner a Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom lesz. A teljes kormánylistát a jövő héten hozzák nyilvánosságra, és - jelentések szerint - több polgári fórumos miniszter megtartja tárcáját. A nyugatnémet kormány vállalja a Szovjetuniónak nyújtandó ötmilliárd márkás kölcsön garanciáját a piacgazdaság kialakításának előmozdítására. Ez eddig a legnagyobb különálló külföldi hitelakció, amelyet a nyugatnémet kormány hozott tető alá. A BBC gazdasági tudósítója politikai gesztusnak minősíti a döntést, miután a Szovjetunió már így is óriási összegekkel tartozik német vállalatoknak. Tudósítónk szerint a hitel még ronthat a helyzeten, ha annak révén elhalasztódnak a szovjet gazdasági reformok bevezetéséhez szükséges kemény döntések. Kohl kancellár és Mitterrand elnök Nyugat-Németországban folytatott tárgyalásai során sürgős nyugati segélyt kért Moszkva számára a Szovjetuniónak - mondotta a kancellár - segítségre van szüksége, hogy segíthessen önmagán. Az Afrikai Nemzeti Kongresszus elnök-helyettese, Nelson Mandela az Egyesült Nemzetekhez intézett beszédében ismételten kifejezést adott azon meggyőződésének, hogy Dél-Afrikában semmi olyan változás nem történt amely igazolná a gazdasági szankciók feloldását. Nelson Mandela megállapította: a világszervezet tavaly decemberi Dél-Afrikával kapcsolatos nyilatkozatából semmi sem valósult meg a gyakorlatban. (folyt.) 1990. június 23., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/3. folyt.
Hozzátette: nem szabad bátorítani Dél-Afrikában a változások ellenzőit. Ezt megelőzően a dél-afrikai rendőrség közölte: szabad lábra helyezték a tegnap őriztbe vett tizenegy személyt. A letartóztatások előzménye egy újsághír volt, miszerint összeesküvés történt Nelson Mandela, de Klerk elnök és több kabinet-miniszter meggyilkolására. +++ 1990. június 23., szombat
Vissza »