 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Munka világa:
Kisvállalkozók adómorálja
"Az APEH szerint tovább romlott az adómorál. Szerencsétlen magyar
kisiparosok és kiskereskedők, szörnyű a sorsuk. Nem íronizálok,
tényleg szörnyű. Bürokrácia, ezernyi korlátozás, bonyolult és
vérszívó adórendszerek keserítik életüket. A rendeletek a kimúlt
rendszer hagyatékai. A mai kormányra vár a feladat, hogy
vállalkozásbarát környezetet teremtsen az igazi iparűzés és igazi
kereskedelem számára.
Szerencsétlen magyar kisiparosok, kereskedők. Nem elég, hogy az
ág húzza őket, de még szegény emberek is. Szegénységét még vállalnia
is kell ország-világ előtt. Mert hogy egy minapi sajótájékoztató
kapcsán az újságok is tudósítottak a szomorú tényről. Megírták
ugyanis az országos adóhivatal számaira hivatkozva, hogy a magyar
vállalkozók bevallott átlag jövedelme alatta marad az
alkalmazottakénak.
Miközben olvassuk a híradást, a szomorúság lelkünkre telepszik;
bagóért dolgozik a magyar átlag vállalkozó. Osztunk, szorzunk, és
alig több mint 9000 forint jön ki egy hónapra."
|
|
|
|
|
|
 |
Emlékünnepség Nagy Imre kaposvári szülőházánál (1. rész)
|
1990. június 17., vasárnap - Nagy Imre mártírhalálának 32.
évfordulója alkalmából katonai tiszteletadással emlékünnepséget
rendeztek vasárnap Kaposvárott. A néhai miniszterelnök emléktáblával
megjelölt szülőházánál elsőként Király Béla országgyűlési képviselő,
az 1956-os Nemzetőrség főparancsnoka köszöntötte a megjelenteket,
köztük Nagy Erzsébetet és családtagjait, Szabad Györgyöt, az
Országgyűlés megbízott elnökét, valamint a politikai élet Somogy
megyei és kaposvári képviselőit.
Beszédében utalt rá, hogy Nagy Imre valós és követendő öröksége
az a szellemiség, amelynek jegyében Magyarországon és
Kelet-Közép-Európa országaiban az egész világ figyelmétől kísért
politikai fordulat az utóbbi egy év alatt végbement. A Nyugat
szimpátiáját és segítőkészségét csak úgy tudjuk megőrizni - szögezte
le Király Béla -, ha a rendszerváltás és demokratizálódás
folyamatában továbbra sem térünk le a Nagy Imre által kijelölt
útról. Kritikával illette azokat a politikai erőket, amelyek
manapság az 1946-1990 közötti jogfolytonosságból kihagyják 1956-ot
és történelmünkből ki akarják rekeszteni a forradom hőseit, köztük
Nagy Imrét is.
Az ünnepség szónoka Szabad György, Nagy Imre igazságkereső és
igazságosztó szerepét méltatta bevezetőjében. Egy szenvedésekkel,
igazságtalansággal, emberi és nemzeti megaláztatásokkal teli
világban a munkásmozgalom keskeny ösvényén indult el, de rá kellett
döbbenie, hogy ezt az utat a diktatúra a maga hatalmának kiépítésére
használta fel. Nagy biztonsággal ismerte föl azt a történelmi
pillanatot, amikor a viszonylagos igazságok helyett a teljes
igazság, a valódi demokrácia, az ország önrendelkezése reális
lehetőséggé vált. Első 1953-as fellépését még visszaszoríthatták a
diktatúra erői, de 1956-ban, amikor a nép az ő személyében találta
meg szabadságtörekvéseinek vezető egyéniségét, Nagy Imre minden
felelősséget és kockázatot vállalva a nemzet élére állt. Bár a
forradalom bukása az ő sorsát végképp megpecsételte, a vereség csak
átmenetinek bizonyult - szögezte le Szabad György, majd a jelenlévők
tapsától kísérve kijelentette, hogy ma, Nagy Imre és mártírtársai
nyomdokán haladva leverhetetlenek vagyunk. (folyt.köv.)
1990. június 17., vasárnap 16:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|