|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Munka világa:
Kisvállalkozók adómorálja
"Az APEH szerint tovább romlott az adómorál. Szerencsétlen magyar
kisiparosok és kiskereskedők, szörnyű a sorsuk. Nem íronizálok,
tényleg szörnyű. Bürokrácia, ezernyi korlátozás, bonyolult és
vérszívó adórendszerek keserítik életüket. A rendeletek a kimúlt
rendszer hagyatékai. A mai kormányra vár a feladat, hogy
vállalkozásbarát környezetet teremtsen az igazi iparűzés és igazi
kereskedelem számára.
Szerencsétlen magyar kisiparosok, kereskedők. Nem elég, hogy az
ág húzza őket, de még szegény emberek is. Szegénységét még vállalnia
is kell ország-világ előtt. Mert hogy egy minapi sajótájékoztató
kapcsán az újságok is tudósítottak a szomorú tényről. Megírták
ugyanis az országos adóhivatal számaira hivatkozva, hogy a magyar
vállalkozók bevallott átlag jövedelme alatta marad az
alkalmazottakénak.
Miközben olvassuk a híradást, a szomorúság lelkünkre telepszik;
bagóért dolgozik a magyar átlag vállalkozó. Osztunk, szorzunk, és
alig több mint 9000 forint jön ki egy hónapra."
|
|
|
|
|
|
|
A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség állásfoglalása a
földtulajdon-reformról (1. rész)
(OS)
|
1990. június 3., vasárnap - A Kiskunság mezőgazdasági szövetkezetei a kormánypártoknak a földtulajdon reformjára vonatkozó elképzeléseit hivatalosan nem ismerik. Mivel azonban életterüket, jövőjüket érintő kérdésről van szó, szükségesnek tartják, hogy az elnökség összegezze a tagság véleményét, hozza nyilvánosságra és továbbítsa a törvényhozásban résztvevőknek.
A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség elnöksége tisztában van vele, hogy a piacgazdaságra való áttéréshez hozzátartozik a privatizáció. Egyetért a tulajdon tiszteletével és sérthetetlenségének garantálásával. Az a véleménye, hogy a földnek és a szövetkezeti közös vagyonnak tulajdonosra van szüksége.
Szükségesnek tartja az egykori földtulajdonosok rehabilitációját, de nem fogadja el szétválasztását a társadalomban tulajdoni sérelmet szenvedettek általános rehabilitálásától. Véleménye szerint a tulajdonsérelmet szenvedettek rehabilitációját jóvátételi törvény megalkotásával kellene rendezni. A földtulajdon különválasztása a föld fetisizálását jelenti és félő, hogy ha csak a földtulajdon rendezésére kerül sor, a társadalom egyéb károsultjai célpontnak tekintik a parasztságot.
Szövetkezeteink aggodalommal fogadják, ezért az elnökség nem támogatja az egykori földtulajdonosoknak a jelenleg is mezőgazdaságból élők hátrányára történő rehabilitálását. Az agrárpolitika atrocitásainak szenvedő alanyai nemcsak azok voltak, akiktől a földet elvették, padlását lesöpörték, a falvakból való elmenekülésre kényszerítették, elüldözték, hanem azok is, akik mindezek ellenére maradtak és megművelték a földet. Ennek figyelembevételével lehet az egykori tulajdonosokat visszahelyezni tulajdonukba.
A földtörvény nem lehet a rehabilitálás és jóvátétel eszköze. A földtulajdon reformja az általános tulajdonreformnak része, így a földtörvény a tulajdonreformról szóló törvény egyik része lehet, és mint ilyen, átmeneti. Fontosnak tartjuk a törvény mielőbbi meghozatalát. (folyt.köv.)
1990. június 3., vasárnap 16:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség állásfoglalása a
földtulajdon-refomról (2. rész)
(OS)
|
Amennyiben a Parlament elé olyan törvénytervezet kerül, miszerint az egykori tulajdonosok kérelmére vissza kell adni a földet, amelyet tőlük különböző jogszabályok alapján elvettek, az elnökség a következő észrevételeket teszi:
A földvisszaigénylések összesítése után a kormány hozza nyilvánosságra, hogy a visszaosztásra van-e elegendő terület. Meg kell határozni az igények kielégítésének sorrendjét, nemcsak a felső, hanem az alsó határát is, továbbá azt, hogy a törvényes öröklés sorrendjében az igények kielégítésével meddig lehet visszamenni.
A földtulajdon rendezésével egyidőben dönteni kell a földdel kapcsolatban felvett fejlesztési hitelek (melioráció, öntözés, ültetvénytelepítés, stb.) sorsáról is.
A visszaosztás után fennmaradó közös szövetkezeti tulajdonban lévő földet a szövetkezeti tagok és dolgozók kaphassák, illetve vásárolhassák meg szövetkezeti önkormányzati döntés alapján. Törvényi korlátozás csak a magántulajdonban tartható földterület felső határára vonatkozzon.
Ma is törvényes lehetőség, hogy a földtulajdonnal rendelkező tagok kivihetik földjüket a szövetkezetből. Ezt fenn kell tartani. Ily módon a szövetkezetek közös használatában maradó föld - a tagság önkéntes elhatározásából e művelési formában tartott - magántulajdonú földek összessége lesz. Ha a tag szabadon kiviheti földjét a szövetkezetből, megvalósul a szövetkezetek legitimálása és megteremtődik annak lehetősége, hogy nem lerombolás után kell az önkéntes szándékon alapuló szövetkezeteket újból létrehozni.
A föld helyi önkormányzati tulajdonba kerülése egyfajta államosítást jelentene, továbbá: fenntartaná a tulajdonosi kötődés nélküli földművelést a gazdatudat hiányával együtt, ezért ez jelentős területre kiterjedően nem helyeselhető. A helyi önkormányzatok tulajdonába azok az állami földek kerüljenek, amelyeket a szövetkezetek nem vettek meg.
Az elnökség kivitelezhetetlennek látja, hogy az egykori tulajdonosok eredeti földjüket kapják vissza (ahol ez mások sérelme nélkül megvalósítható, egyet ért vele), részben a jelentős erdő- és ültetvénytelepítések, ez utóbbiak magántőke befektetésével szakcsoporti formában való elterjedtsége miatt, részben a bérleti rendszerben (illetve csereföldön) kialakult árutermelő kisgazdaságok, továbbá a jelentős állami és szövetkezeti beruházások miatt. Mindezek együtt az eredeti terület visszaadásának olyan korlátait jelentik, amelyek kérdésessé teszik e cél meghirdetésének nemcsak értelmét, hanem helyeselhetőségét is. (folyt.köv.)
1990. június 3., vasárnap 16:26
|
Vissza »
|
|
A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség állásfoglalása a
földtulajdon-reformról (3. rész)
(OS)
|
Megoldhatatlannak látja a házas ingatlanok visszajuttatását egykori tulajdonosaiknak, még értékkülönbözet megfizetése mellett is, mert ezzel olyanoktól vennék el az életteret, akik a mezőgazdaságból élnek.
A földtulajdon visszaadásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a közös tulajdonba vétel kártalanítás mellett történt, ezért a megváltási árát - jelenlegi szintre hozva - az egykori tulajdonosok fizessék vissza.
A földtulajdon-rendezés határidőhöz kötődjék. A földek visszadására aratás és vetés között kerüljön sor.
A kiskunsági szövetkezetek tagsága is a tulajdonreform mellett van. Állampolgári joga alapján elvárja, hogy véleményének megkérdezése és figyelembevétele nélkül döntés ne szülessen. Azt kéri, szűnjön meg végre a tsz-ek zaklatása, a tagság megfélemlítése, a vezetők lejáratása és teremtődjenek meg a nyugodt munka feltételei. A Kiskunság mezőgazdasági szövetkezetei kérik a törvényalkotókat, hogy egy kidolgozott és nyilvánosságra hozott kormány-agrárprogram előzze meg a földtörvényt.
Kecskemét, 1990. június 1.
Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség elnöksége
(OS)
1990. június 3., vasárnap 16:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|