|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Munka világa:
Kisvállalkozók adómorálja
"Az APEH szerint tovább romlott az adómorál. Szerencsétlen magyar
kisiparosok és kiskereskedők, szörnyű a sorsuk. Nem íronizálok,
tényleg szörnyű. Bürokrácia, ezernyi korlátozás, bonyolult és
vérszívó adórendszerek keserítik életüket. A rendeletek a kimúlt
rendszer hagyatékai. A mai kormányra vár a feladat, hogy
vállalkozásbarát környezetet teremtsen az igazi iparűzés és igazi
kereskedelem számára.
Szerencsétlen magyar kisiparosok, kereskedők. Nem elég, hogy az
ág húzza őket, de még szegény emberek is. Szegénységét még vállalnia
is kell ország-világ előtt. Mert hogy egy minapi sajótájékoztató
kapcsán az újságok is tudósítottak a szomorú tényről. Megírták
ugyanis az országos adóhivatal számaira hivatkozva, hogy a magyar
vállalkozók bevallott átlag jövedelme alatta marad az
alkalmazottakénak.
Miközben olvassuk a híradást, a szomorúság lelkünkre telepszik;
bagóért dolgozik a magyar átlag vállalkozó. Osztunk, szorzunk, és
alig több mint 9000 forint jön ki egy hónapra."
|
|
|
|
|
|
|
Alakulóban a Budapesti Értéktőzsde
|
Budapest, 1990. április 24., kedd - A Budapesti Értéktőzsde jogelődjének számító Értékpapír Kereskedelmi Megállapodást 1987 decemberében írta alá 22 bank és pénzintézet. Ma a tagok száma 28.
1988 januárjától indították meg a tőzsdenapokat, amelyeket ma már hetente háromszor tartanak a Váci utcai Nemzetközi Kereskedelmi Központban. A kereskedés több száz kötvénnyel és egy tucat részvénnyel történik.
A tőzsdei forgalom értéke és az üzletkötések száma ma még alacsony, bár a forgalom a múlt év őszétől megtöbbszöröződött. Az Értékpapír- és Tőzsde Törvényt 1990 januárjában fogadta el a parlament, és az márciusban lépett hatályba. Ez a törvény rendelkezik a magyarországi tőzsdealapítás keretfeltételeiről. Eszerint minimálisan 15 értékpapír-kereskedő cég 150 millió forint alapítói vagyon biztosításával megalapíthatja az Értéktőzsdét, amihez a Minisztertanács jóváhagyása szükséges.
A szakértők szerint a Magyarországon jelenleg kibontakozó gazdasági folyamatok, a parlamenti választások után várhatóan bekövetkező politikai stabilizáció, a privatizáció beindulása, a külföldi működő tőke szélesebb körű bevonása, továbbá az elmúlt években kibontakozó tőkepiaci folyamatok kellő alapul szolgálhatnak a Budapesti Értéktőzsde megalakulásához.
A Budapesti Értéktőzsde alapításában érdekelt bankok és kereskedőcégek úgy vélik, hogy a 42 évi szünet után megalakuló értéktőzsde elősegíti majd a privatizáció tényleges végrehajtását, a hatékony tőkeáramlást, a magyar értékpapírpiac bővülését és egységesülését, a nemzetközi tőkepiacokhoz való kapcsolódást, a befektetői bizalom kialakulását, ill. helyreállítását, a nyilvános és ellenőrzött piaci mechanizmusok létrejöttét.
A Budapesti Értéktőzsde 1990. június 21-iki hivatalos megalakulása elsősorban jogi jelentőségű lépés a magyar értéktőzsde létrejöttének többéves folyamatában. Ez alkalommal kerül sor a tőzsdei alapszabály, valamint a tőzsdére vonatkozó különböző rendszerek elfogadására. A tőzsde végleges nagyterme a Budapest bank Vörösmarty téri épületének földszinti, jelenleg üresen álló márványtermében lesz, amelyet a magyar állam ad át a tőzsde használatába. E helyiség tőzsdeteremmé való átalakítása megkezdődött, átadásáig azonban továbbra is a Nemzetközi Kereskeddelmi Központ I. emeletén lévő teremben folyik a tőzsdei kereskedés. (MTI-Tőzsdei Hírszolgálat)
(folyt. köv.)
1990. április 24., kedd 16:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|