|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Munka világa:
Kisvállalkozók adómorálja
"Az APEH szerint tovább romlott az adómorál. Szerencsétlen magyar
kisiparosok és kiskereskedők, szörnyű a sorsuk. Nem íronizálok,
tényleg szörnyű. Bürokrácia, ezernyi korlátozás, bonyolult és
vérszívó adórendszerek keserítik életüket. A rendeletek a kimúlt
rendszer hagyatékai. A mai kormányra vár a feladat, hogy
vállalkozásbarát környezetet teremtsen az igazi iparűzés és igazi
kereskedelem számára.
Szerencsétlen magyar kisiparosok, kereskedők. Nem elég, hogy az
ág húzza őket, de még szegény emberek is. Szegénységét még vállalnia
is kell ország-világ előtt. Mert hogy egy minapi sajótájékoztató
kapcsán az újságok is tudósítottak a szomorú tényről. Megírták
ugyanis az országos adóhivatal számaira hivatkozva, hogy a magyar
vállalkozók bevallott átlag jövedelme alatta marad az
alkalmazottakénak.
Miközben olvassuk a híradást, a szomorúság lelkünkre telepszik;
bagóért dolgozik a magyar átlag vállalkozó. Osztunk, szorzunk, és
alig több mint 9000 forint jön ki egy hónapra."
|
|
|
|
|
|
|
Árpád kori falu a Mecsek ,,tetején,,
|
1989. május 4., csütörtök - Árpád kori falu maradványaira bukkantak a régészek a Mecsek ,,tetején,,: a Jakabhegy 600 méter magasságban lévő fennsíkján. Az ezer évvel ezelőtt letelepült közösség kicsiny templomot épített, körülötte temető és egy sor lakóház. Kerámiatöredékek jelzik a hajdan volt falucska helyét. A szakemberek feltételezése szerint 150-200 évig állt a hegyi település, lakóinak az erdő fája, vadja és gyümölcse adott megélhetést.
A Pécs közelében magasodó Jakabhegy arról nevezetes, hogy az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend bölcsője volt: a XIII. században ott született meg a Pálos rend. Bertalan pécsi püspök 1225-ben kolostort és templomot emeltetett, amelyet Jakab apostol tiszteletére szenteltek fel, róla kapta nevét később a hegy. A középkori eredetű épületegyüttest feltárják a régészek. Művészettörténeti jelentősége, hogy ez volt a gótika első megjelenése hazánkban. A gótikus templom feltárásakor egy még régebbi épület maradványaira bukkantak a szakemberek. Kiderült, hogy egy kis falusi templom állt ott. A további kutatás során azután előkerültek a település lakóinak házai és sírjai is. Rejtély volt: miként jutottak vízhez az ott élt emberek, hiszen akkora magasságban már nincsenek források. Megtalálták azt a tavacskát, amelyben összegyűjtötték a rétegvizeket, az esőt és a hólevet, s azt itták. A tóban ma is van víz. (MTI)
1989. május 3., szerda 22:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|