|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Munka világa:
Kisvállalkozók adómorálja
"Az APEH szerint tovább romlott az adómorál. Szerencsétlen magyar
kisiparosok és kiskereskedők, szörnyű a sorsuk. Nem íronizálok,
tényleg szörnyű. Bürokrácia, ezernyi korlátozás, bonyolult és
vérszívó adórendszerek keserítik életüket. A rendeletek a kimúlt
rendszer hagyatékai. A mai kormányra vár a feladat, hogy
vállalkozásbarát környezetet teremtsen az igazi iparűzés és igazi
kereskedelem számára.
Szerencsétlen magyar kisiparosok, kereskedők. Nem elég, hogy az
ág húzza őket, de még szegény emberek is. Szegénységét még vállalnia
is kell ország-világ előtt. Mert hogy egy minapi sajótájékoztató
kapcsán az újságok is tudósítottak a szomorú tényről. Megírták
ugyanis az országos adóhivatal számaira hivatkozva, hogy a magyar
vállalkozók bevallott átlag jövedelme alatta marad az
alkalmazottakénak.
Miközben olvassuk a híradást, a szomorúság lelkünkre telepszik;
bagóért dolgozik a magyar átlag vállalkozó. Osztunk, szorzunk, és
alig több mint 9000 forint jön ki egy hónapra."
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Cserkészszövetség I. közgyűlése (1. rész)
|
1989. február 11., szombat - Dr. Surján László nyugalmazott egyetemi tanárt, a 75 esztendős fül-orr-gégespecialistát választották meg a Magyar Cserkészszövetség elnökévé szombaton, a szövetség I. közgyűlésén, amelyet szombaton tartottak meg a Fővárosi Gázművek óbudai művelődési házában. A tanácskozáson elfogadták a szövetség alapszabályát és további tisztségviselőket is megválasztottak.
Jó munkát - köszöntötték az érkezőket a művelődési ház kapujában a rendezők, akiknek öltözékén ott csillogott a cserkészjelvény, a szent koronával ékesített hagyományos liliom. Jóllehet, a művelődési ház mintegy két és félszáz ember befogadására képes, a színházterem földszinti és emeleti széksorai nem bizonyultak elegendőnek. A tanácskozás ünnepélyes hangulatban kezdődött meg: fiatalok és idősebbek, hajdani cserkészek és érdeklődők százai - közülük jó néhányan már cserkészegyenruhában - énekelték el a Himnuszt, a Cserkészindulót, s hallgattak meg az alkalomhoz illő verseket, prózai művekből részleteket Sinkovits Imre tolmácsolásában. Több ízben nagy taps fogadta Urhelyi Jánosnak, a szövetség egyik újjászervezőjének gondolatait, és bejelentéseit. Így például azt a tényt, hogy január 24-én a Fővárosi Bíróságon a társadalmi szervezetek listáján egyes számmal jegyezték be a Magyar Cserkészszövetséget, jogfolytonos utódjaként az 1912-ben megalakult Magyar Cserkész Szövetségnek. Urhelyi János szólt azokról a vitákról is, amely végül is két szövetség, a Magyar Cserkészszövetség, illetve a Cserkészcsapatok Szövetsége kialakulásához vezetett. Mint tájékoztatójából kiderült: a kettő között elvi különbségek vannak. A Magyar Cserkészszövetség ragaszkodik a valláserkölcshöz, az 1912-ben életre hívott magyar cserkészet hagyományaihoz, mindahhoz, ami ebben az ifjúsági mozgalomban szép és tiszta volt. A Cserkészcsapatok Szövetsége pedig - amely először ugyancsak cserkészszövetség néven kívánta bejegyeztetni magát, de így nem fogadták el az érvényes jogszabályoknak megfelelően - a Hazafias Népfront égisze alatt, a Magyar Úttörők Szövetségével szoros kapcsolatban kíván működni. Az MCSSZ nem akar politikával foglalkozni, mert úgy véli, hogy a mai, agyonpolitizált világban ez a gyermeknevelés ,,rákfenéje,,. Ismertette azt a táviratot is, amely a Cserkészcsapatok Szövetségétől érkezett a közgyűléshez, jó munkát kívánva a résztvevőknek és megerősítve készségét a testvéri együttműködésre. (folyt.köv.)
1989. február 11., szombat 17:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|