|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Munka világa:
Kisvállalkozók adómorálja
"Az APEH szerint tovább romlott az adómorál. Szerencsétlen magyar
kisiparosok és kiskereskedők, szörnyű a sorsuk. Nem íronizálok,
tényleg szörnyű. Bürokrácia, ezernyi korlátozás, bonyolult és
vérszívó adórendszerek keserítik életüket. A rendeletek a kimúlt
rendszer hagyatékai. A mai kormányra vár a feladat, hogy
vállalkozásbarát környezetet teremtsen az igazi iparűzés és igazi
kereskedelem számára.
Szerencsétlen magyar kisiparosok, kereskedők. Nem elég, hogy az
ág húzza őket, de még szegény emberek is. Szegénységét még vállalnia
is kell ország-világ előtt. Mert hogy egy minapi sajótájékoztató
kapcsán az újságok is tudósítottak a szomorú tényről. Megírták
ugyanis az országos adóhivatal számaira hivatkozva, hogy a magyar
vállalkozók bevallott átlag jövedelme alatta marad az
alkalmazottakénak.
Miközben olvassuk a híradást, a szomorúság lelkünkre telepszik;
bagóért dolgozik a magyar átlag vállalkozó. Osztunk, szorzunk, és
alig több mint 9000 forint jön ki egy hónapra."
|
|
|
|
|
|
|
Korea - visszhang (1. rész)
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Szöul, 1989. február 2. csütörtök (MTI-tud) - A hidegháború utolsó megmaradt falán tört át Korea és Magyarország a diplomáciai kapcsolatok felvételével - idézte Ro Te Vu államfő kijelentését a The Korea Herald csütörtökön címoldalon megjelent cikke, amely beszámolt a köztársasági elnök és Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár megbeszéléséről. A cikk - összhangban a többi tudósítással - korszakos jelentőségűnek, példa értékű történelmi lépésnek minősítette a tényt: február 1-jén a Koreai Köztársaság nagykövetségi szinten diplomáciai kapcsolatra lépett Magyarországgal.
A The Korea Times elemzése szerint a lépés fordulópontot jelent Korea és a szocialista országok kapcsolatában. Ennek köszönhetően jobbak a kilátások arra, hogy fejlődjön a viszony azokkal az országokkal, amelyek már megnyitották, vagy a közeljövőben tervezik kereskedelmi irodájuk nyitását. Diplomáciai elemzőkre hivatkozva a koreai sajtó egységesen állapította meg, hogy elsősorban Jugoszlávia, a Szovjetunió, Lengyelország és Bulgária az, amellyel a legjobbak a kilátások a hivatalos kapcsolatok felvételére. Magyarország úttörő lépését a The Korea Times annak a nyitási politikának szimbólikus jelentőségű megnyilvánulási formájaként értékeli, amelyet Grósz Károly múlt év májusa óta valósított meg. Ezzel összefüggésben idézi Ro Te Vu Grósz Károlynak küldött üzenetét a Csoszon Ilbo, a több, mint egymillió példányban megjelenő legnagyobb koreai lap, csakúgy, mint a The Korea Herald: ,,hadd fejezzem ki legmélyebb hálámat a főtitkár úrnak azért a merész döntéséért, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételével támogatja északi politikámat,,. A dél-koreai külpolitika általános nyitását megfogalmazó úgynevezett északi politikával kapcsolatban a Hankuk Ilbo és a Szöul Szinmun, valamint az angol nyelvű lapok idézik Horn Gyula elutazás előtti sajtótájékoztatóján elhangzott kijelentését: ,,meggyőződésünk, hogy kapcsolataink Dél-Koreával hozzá fognak járulni a feszültség csökkentéséhez és a békéhez a Koreai-félkszigeten és hatással lesznek a békés újraegyesítési törekvésekre.,, A The Korea Times szerkesztőségi cikke nem is tagadja: Szöulban arra számítanak, hogy Horn Gyula dél-koreai látogatása során szerzett tapasztalatairól és benyomásairól tájékoztatja a kelet-európai országok politikusait, ami hozzájárulhat a koreai politika jobb megértéséhez. (folyt.köv.)
1989. február 2., csütörtök 07:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|