|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Munka világa:
Kisvállalkozók adómorálja
"Az APEH szerint tovább romlott az adómorál. Szerencsétlen magyar
kisiparosok és kiskereskedők, szörnyű a sorsuk. Nem íronizálok,
tényleg szörnyű. Bürokrácia, ezernyi korlátozás, bonyolult és
vérszívó adórendszerek keserítik életüket. A rendeletek a kimúlt
rendszer hagyatékai. A mai kormányra vár a feladat, hogy
vállalkozásbarát környezetet teremtsen az igazi iparűzés és igazi
kereskedelem számára.
Szerencsétlen magyar kisiparosok, kereskedők. Nem elég, hogy az
ág húzza őket, de még szegény emberek is. Szegénységét még vállalnia
is kell ország-világ előtt. Mert hogy egy minapi sajótájékoztató
kapcsán az újságok is tudósítottak a szomorú tényről. Megírták
ugyanis az országos adóhivatal számaira hivatkozva, hogy a magyar
vállalkozók bevallott átlag jövedelme alatta marad az
alkalmazottakénak.
Miközben olvassuk a híradást, a szomorúság lelkünkre telepszik;
bagóért dolgozik a magyar átlag vállalkozó. Osztunk, szorzunk, és
alig több mint 9000 forint jön ki egy hónapra."
|
|
|
|
|
|
|
Robbanás a Budalakknál (1. rész)
|
1989. február 1., szerda - Robbanás történt szerda délelőtt a Budalakk Festék- és Műgyantagyár 1. számú gyárában, s kiégett, összedőlt egy 800 négyzetméteres üzemcsarnok. A tűzoltóságtól kapott tájékoztatás szerint a baleset következtében ketten, Vidák László 33 éves, és Ma:rtz Pál 42 éves budapesti lakosok életüket vesztették, 15-en megsérültek. Egy súlyos sérültet a Péterfy Sándor utcai kórház-rendelőintézetben ápolnak, hét másikat pedig a Magyar Néphadsereg Központi Kórházába szállítottak a mentők. Hét könnyű sérült segélynyújtás után hazatérhetett.
Az MTI munkatársa délután a helyszínen járt. A romok közül időnként még füstcsíkok kígyóztak elő, álltak a gyár gépei, az áramszolgáltatás szünetelt. A megrázkodtatásból éppen csak ocsúdó emberek tették a dolgukat a baleset helyszínén, s ülésezett a vállalat, a gyár vezérkara. Bényi Győző, a vállalat vezérigazgatója elmondta, hogy a lángokat a tűzoltók gyors munkájának köszönhetően rövid idő alatt sikerült megfékezni, átterjedésüket a környező épületekre meggátolni. A robbanást követően rövid időn belül kiürítették a gyárat. A robbanás okozta tragédia a gyár minden dolgozóját mélyen megrendítette. Az egyedül maradt családokról a vállalat gondoskodik. A baleset az ipari zománcfestékeket gyártó üzemépületben következett be. Ebben az üzemben veszélyes anyagokkal dolgoztak az emberek, éppen ezért mindent megtettek az üzembiztonság érdekében. A gépeket, berendezéseket robbanásbiztos motorokkal szerelték fel, az épület villanyszerelése is robbanásbiztos volt és elszívó rendszert is működtettek, mindezt annak érdekében, hogy a légtérbe kiszabaduló oldószergőzök ne okozhassanak balesetet. A tragédia mégis megtörtént, okát szakemberek vizsgálják. A kár több mint 30 millió forint. Az üzem az év végéig termelt volna, akkorra készül el ugyanis az új, világbanki hitelből épített zománcfestékgyár. A régi üzemben többé már nem indulnak újra a gépek. A romok eltakarítása csütörtökön kezdődik. A vállalatnál a balesetet követően azonnal vizsgáló bizottságot és válságstábot hoztak létre a gyárak és a központ ott tartózkodó vezetőiből. A hivatásos szakértők mellett a vállalat szakemberei is vizsgálatot kezdtek a baleset okáról, hogy a hasonló tragédiát elkerüljék. A válságstáb feladata az, hogy megtalálják a módját a kieső termelés pótlásának, egyeztessék termelési kapacitásaikat, s azt, hogy melyik gyáregység mennyi pluszmunkát tud vállalni. (folyt.köv.)
1989. február 1., szerda 17:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|