 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Munka világa:
Kisvállalkozók adómorálja
"Az APEH szerint tovább romlott az adómorál. Szerencsétlen magyar
kisiparosok és kiskereskedők, szörnyű a sorsuk. Nem íronizálok,
tényleg szörnyű. Bürokrácia, ezernyi korlátozás, bonyolult és
vérszívó adórendszerek keserítik életüket. A rendeletek a kimúlt
rendszer hagyatékai. A mai kormányra vár a feladat, hogy
vállalkozásbarát környezetet teremtsen az igazi iparűzés és igazi
kereskedelem számára.
Szerencsétlen magyar kisiparosok, kereskedők. Nem elég, hogy az
ág húzza őket, de még szegény emberek is. Szegénységét még vállalnia
is kell ország-világ előtt. Mert hogy egy minapi sajótájékoztató
kapcsán az újságok is tudósítottak a szomorú tényről. Megírták
ugyanis az országos adóhivatal számaira hivatkozva, hogy a magyar
vállalkozók bevallott átlag jövedelme alatta marad az
alkalmazottakénak.
Miközben olvassuk a híradást, a szomorúság lelkünkre telepszik;
bagóért dolgozik a magyar átlag vállalkozó. Osztunk, szorzunk, és
alig több mint 9000 forint jön ki egy hónapra."
|
|
|
|
|
|
 |
Koreai Köztársaság - Magyar Népköztársaság (felcim) Az út állomásai (1.rész)
|
1989. február 1. szerda (MTI-Panoráma) - Azokat, akik az utóbbi időben nyomon követték akár a budapesti, akár a szöuli politika alakulását, nem érhette váratlanul a hír, hogy a Magyar Népköztársaság és a Koreai Köztársaság teljes értékű diplomáciai kapcsolatot létesít egymással. A viszony normalizálásának útján számos lépést tett a két kormány az elmúlt hónapokban. Megelőzte mindezt és az induláshoz megteremtette a szükséges kedvező légkört a szocialista országok túlnyomó többségének az a döntése, most meg kell szakítani az olimpiai bojkottok és ellenbojkottok láncolatát, el kell küldeni a sportolókat a szöuli nyári játékokra.
A körülmények tehát - Ázsiában egyáltalában nem szokatlan módon
- reflektorfénybe állították a sportdiplomáciát. A magyar-délkoreai
közeledés mélyebb okai azonban gazdasági és politikai természetűek.
Az első komolyabb lépés az volt, hogy tavaly márciusban irodát
nyitott Szöulban a Magyar Gazdasági Kamara. Szeptemberben, az
olimpiai játékok megkezdése előtt hivatalos közlemény adta tudtul: a
gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi, kulturális, sport-,
műszaki-tudományos, konzuli, valamint egyéb kapcsolatok szilárd
alapokra helyezése érdekében a Koreai Köztársaság képviseletet nyit
Budapesten, Magyarország pedig Szöulban. A magyar fővárosban
októberben, Szöulban pedig decemberben kezdte meg működését az
állandó képviselet.
A közleményben az is benne volt, hogy a felek rövidesen
tárgyalásokat kezdenek a teljes értékű diplomáciai kapcsolatok
felvételéről. Ezek a tárgyalások megindultak, és új lendületet
kaptak Szin Dong Von-nak, a Koreai Köztársaság külügyminisztere első
helyettesének december végi budapesti látogatásakor. Ez készítette
elő Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár mostani szöuli útját,
amelynek során feltették a pontot az i-re.
A kapcsolatok tartalmi oldalát illetően: a két ország már
megállapodást kötött egymással a sport és a hírügynökségi munka
terén való együttműködésről, valamint a beruházások védelméről. A
felsorolás folytatható: kereskedelmi és gazdasági együttműködési
megáll apodással, kulturális megállapodással, valamint a diplomaták
és a szolgálati útlevéllel rendelkezők vízumentességéről szóló
egyezménnyel. Valószinüleg nem várat magára sokat a
műszaki-tudományos eg yüttműködési megállapodás, a légügyi
egyezmény, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény végleges
rögzítése.
1989. február 1., szerda 11:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|