 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Munka világa:
Kisvállalkozók adómorálja
"Az APEH szerint tovább romlott az adómorál. Szerencsétlen magyar
kisiparosok és kiskereskedők, szörnyű a sorsuk. Nem íronizálok,
tényleg szörnyű. Bürokrácia, ezernyi korlátozás, bonyolult és
vérszívó adórendszerek keserítik életüket. A rendeletek a kimúlt
rendszer hagyatékai. A mai kormányra vár a feladat, hogy
vállalkozásbarát környezetet teremtsen az igazi iparűzés és igazi
kereskedelem számára.
Szerencsétlen magyar kisiparosok, kereskedők. Nem elég, hogy az
ág húzza őket, de még szegény emberek is. Szegénységét még vállalnia
is kell ország-világ előtt. Mert hogy egy minapi sajótájékoztató
kapcsán az újságok is tudósítottak a szomorú tényről. Megírták
ugyanis az országos adóhivatal számaira hivatkozva, hogy a magyar
vállalkozók bevallott átlag jövedelme alatta marad az
alkalmazottakénak.
Miközben olvassuk a híradást, a szomorúság lelkünkre telepszik;
bagóért dolgozik a magyar átlag vállalkozó. Osztunk, szorzunk, és
alig több mint 9000 forint jön ki egy hónapra."
|
|
|
|
|
|
 |
Történelmi utunk - Az MSZMP KB történelmi albizottságának ülése (1. rész)
|
1989. január 27., péntek - Pozsgay Imrének, az MSZMP Politikai
Bizottsága tagjának vezetésével pénteken ülést tartott az a
történelmi albizottság, amely az MSZMP KB által a társadalom és a
gazdaság elmúlt négy évtizedes fejlődésének elemzésére életre hívott
munkabizottság részeként tevékenykedik. A munkabizottság
megalakulását az 1988-as májusi országos pártértekezlet határozta
el, hogy átfogó módon, tudományos igényességgel értékelje az MSZMP
által megtett történelmi-politikai utat, s ezzel járuljon hozzá a
párt programnyilatkozatának felülvizsgálatához.
Az ülésen a történelmi albizottság tagjain kívül neves szakértők
is megjelentek, s megvitatták azt a több mint 100 oldalas
dokumentumot, amelyet Berend T. Iván, a Központi Bizottság tagja, a
Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az albizottság vezetője
terjesztett elő.
A történelmi-politikai tanulmány sokoldalúan elemzi a
felszabadulást követő időszak bonyolult viszonyait, a Magyar
Kommunista Párt szerepét, a koalició jelentőségét az újjáépítésben
és a demokratikus állam létrejöttében. Számos új összefüggést tár
fel az 50-es éveket illetően, kitér az 1956-os események minden
fontos mozzanatára, szól a konszolidációs időszak eredményeiről és
ellentmondásairól.
A rendkívül élénk vita részvevői - Csáky Csaba, Huszár István,
Ormos Mária, Tőkei Ferenc, Balogh Sándor, Bayer József, Földes
György, Hajdu Tibor és Radics Katalin - hozzászólásaikban utaltak
arra, hogy hasonló színvonalú történelmi-politikai dokumentum az
MSZMP égisze alatt még nem készült. A tanulmány rendkívül őszintén
elemzi az 1960-as, majd kiváltképp alaposan az 1970-es és az 1980-as
évek folyamatait, bemutatva a társadalomban jelentkező gazdasági,
szociális, művelődéspolitikai feszültségeket, és feltárva azok
kiváltó okait. Az eszmecsere során számos új szempont merült fel a
közelmúlt értékelésében, így az is, milyen erők hatására következett
be a fordulat 1988 májusi pártértkezleten. A hozzászólók
hangsúlyozták: az MSZMP-nek radikálisan, egyszer s mindenkorra
szakítania kell a sztálinista örökség valamennyi maradványával,
őszintén fel kell tárnia a múltat, mert a párt csakis ilyen formán
alapozhatja meg a megtisztult szocialista politikát, s az ország, a
nemzet a maga továbblépését a következő évtizedben, s a XXI.
században. (folyt.köv.)
1989. január 27., péntek 16:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|