 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Munka világa:
Kisvállalkozók adómorálja
"Az APEH szerint tovább romlott az adómorál. Szerencsétlen magyar
kisiparosok és kiskereskedők, szörnyű a sorsuk. Nem íronizálok,
tényleg szörnyű. Bürokrácia, ezernyi korlátozás, bonyolult és
vérszívó adórendszerek keserítik életüket. A rendeletek a kimúlt
rendszer hagyatékai. A mai kormányra vár a feladat, hogy
vállalkozásbarát környezetet teremtsen az igazi iparűzés és igazi
kereskedelem számára.
Szerencsétlen magyar kisiparosok, kereskedők. Nem elég, hogy az
ág húzza őket, de még szegény emberek is. Szegénységét még vállalnia
is kell ország-világ előtt. Mert hogy egy minapi sajótájékoztató
kapcsán az újságok is tudósítottak a szomorú tényről. Megírták
ugyanis az országos adóhivatal számaira hivatkozva, hogy a magyar
vállalkozók bevallott átlag jövedelme alatta marad az
alkalmazottakénak.
Miközben olvassuk a híradást, a szomorúság lelkünkre telepszik;
bagóért dolgozik a magyar átlag vállalkozó. Osztunk, szorzunk, és
alig több mint 9000 forint jön ki egy hónapra."
|
|
|
|
|
|
 |
Nyers-Ceausescu - tájékoztató (1.rész)
|
Fazekas László és Oltványi Ottó, az MTI tudósitói jelentik:
Bukarest, 1989. július 8. szombat (MTI-tud) - A Nyers Rezső-Nicolae Ceausescu találkozóról Bukarestben Horn Gyula külügyminiszter tájékoztatta a magyar sajtó képviselőit.
Mindenekelőtt elmondta, hogy a találkozó román kezdeményezésre
jött létre. Szólt arról, hogy a magyar küldöttség nem könnyen
határozta el magát erre a lépésre, mert a tapasztalatok szerint az
ilyen találkozók nem járnak túl sok haszonnal. ,,Végül is azért
döntöttünk úgy, hogy elfogadjuk a kezdeményezést, mert megítélésünk
szerint tárgyalni kell, különösen olyan viszonylatban, amikor nagyon
súlyos problémák vannak,, - fűzte hozzá. Nyomatékkal hangsúlyozta: a
magyar fél mindjárt az elején tisztázta azt, hogy kötetlen, nem
hivatalos véleménycserére kerülhet sor.
,,Sorra vettük mindazokat a problémákat, amelyek kapcsolatainkat
terhelik. Egyetértés gyakorlatilag csak abban a kérdésben volt, hogy
szomszédok vagyunk és a két szomszédos nép érdeke megköveteli, hogy
a viszonyokat javítsuk. A magyar delegáció kifejtette azt, hogy
gyakorlatilag csak a gazdasági kapcsolatok terén kielégítő a
helyzet, politikai téren viszont mélypontra jutottunk. Az aradi
csúcstalálkozót követően érdemi lépésre nem került sor.
Milyen komplex kérdésekről van szó? Felvetettük azt, hogy
egyetlen magyar javaslatra, kezdeményezésre sem kaptunk érdemi
választ román részről, illetve ezeket a javaslatokat elutasították.
Gyakorlatilag egyetlen olyan témáról nem hajlandók tárgyalni, amely
feszíti a két ország viszonyát. Konkrétan: az utazási könnyítések
kérdéséről, a történész vegyesbizottság működésének az elkezdéséről,
a kulturális területről, arról, hogy próbáljunk megállapodásra jutni
a kulturális kapcsolatok terén. Szóba kerültek olyan kérdések is,
mint például a határmenti területeken az együttműködés fejlesztése,
magyar sajtótermékek, könyvek, kiadványok beengedésének a kérdése.
Szóvá tettük, hogy nem kaptunk választ a nemzetiségi deklaráció tető
alá hozására, amely végül is arra lenne hivatott, hogy megerősítse:
a nemzetiségek, tehát a Romániában élő magyar nemzetiség és a
Magyarországon élő román nemzetiség a híd szerepét töltse be a két
ország között. (folyt.)
1989. július 8., szombat 16:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|