|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Munka világa:
Kisvállalkozók adómorálja
"Az APEH szerint tovább romlott az adómorál. Szerencsétlen magyar
kisiparosok és kiskereskedők, szörnyű a sorsuk. Nem íronizálok,
tényleg szörnyű. Bürokrácia, ezernyi korlátozás, bonyolult és
vérszívó adórendszerek keserítik életüket. A rendeletek a kimúlt
rendszer hagyatékai. A mai kormányra vár a feladat, hogy
vállalkozásbarát környezetet teremtsen az igazi iparűzés és igazi
kereskedelem számára.
Szerencsétlen magyar kisiparosok, kereskedők. Nem elég, hogy az
ág húzza őket, de még szegény emberek is. Szegénységét még vállalnia
is kell ország-világ előtt. Mert hogy egy minapi sajótájékoztató
kapcsán az újságok is tudósítottak a szomorú tényről. Megírták
ugyanis az országos adóhivatal számaira hivatkozva, hogy a magyar
vállalkozók bevallott átlag jövedelme alatta marad az
alkalmazottakénak.
Miközben olvassuk a híradást, a szomorúság lelkünkre telepszik;
bagóért dolgozik a magyar átlag vállalkozó. Osztunk, szorzunk, és
alig több mint 9000 forint jön ki egy hónapra."
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Cserkészszövetség I. közgyűlése (1. rész)
|
1989. február 11., szombat - Dr. Surján László nyugalmazott egyetemi tanárt, a 75 esztendős fül-orr-gégespecialistát választották meg a Magyar Cserkészszövetség elnökévé szombaton, a szövetség I. közgyűlésén, amelyet szombaton tartottak meg a Fővárosi Gázművek óbudai művelődési házában. A tanácskozáson elfogadták a szövetség alapszabályát és további tisztségviselőket is megválasztottak.
Jó munkát - köszöntötték az érkezőket a művelődési ház kapujában a rendezők, akiknek öltözékén ott csillogott a cserkészjelvény, a szent koronával ékesített hagyományos liliom. Jóllehet, a művelődési ház mintegy két és félszáz ember befogadására képes, a színházterem földszinti és emeleti széksorai nem bizonyultak elegendőnek. A tanácskozás ünnepélyes hangulatban kezdődött meg: fiatalok és idősebbek, hajdani cserkészek és érdeklődők százai - közülük jó néhányan már cserkészegyenruhában - énekelték el a Himnuszt, a Cserkészindulót, s hallgattak meg az alkalomhoz illő verseket, prózai művekből részleteket Sinkovits Imre tolmácsolásában. Több ízben nagy taps fogadta Urhelyi Jánosnak, a szövetség egyik újjászervezőjének gondolatait, és bejelentéseit. Így például azt a tényt, hogy január 24-én a Fővárosi Bíróságon a társadalmi szervezetek listáján egyes számmal jegyezték be a Magyar Cserkészszövetséget, jogfolytonos utódjaként az 1912-ben megalakult Magyar Cserkész Szövetségnek. Urhelyi János szólt azokról a vitákról is, amely végül is két szövetség, a Magyar Cserkészszövetség, illetve a Cserkészcsapatok Szövetsége kialakulásához vezetett. Mint tájékoztatójából kiderült: a kettő között elvi különbségek vannak. A Magyar Cserkészszövetség ragaszkodik a valláserkölcshöz, az 1912-ben életre hívott magyar cserkészet hagyományaihoz, mindahhoz, ami ebben az ifjúsági mozgalomban szép és tiszta volt. A Cserkészcsapatok Szövetsége pedig - amely először ugyancsak cserkészszövetség néven kívánta bejegyeztetni magát, de így nem fogadták el az érvényes jogszabályoknak megfelelően - a Hazafias Népfront égisze alatt, a Magyar Úttörők Szövetségével szoros kapcsolatban kíván működni. Az MCSSZ nem akar politikával foglalkozni, mert úgy véli, hogy a mai, agyonpolitizált világban ez a gyermeknevelés ,,rákfenéje,,. Ismertette azt a táviratot is, amely a Cserkészcsapatok Szövetségétől érkezett a közgyűléshez, jó munkát kívánva a résztvevőknek és megerősítve készségét a testvéri együttműködésre. (folyt.köv.)
1989. február 11., szombat 17:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Cserkészszövetség I. közgyűlése (2. rész)
|
A közgyűlésen egy Svájcból érkezett, magyar származású, illetve kettős állampolgárságú cserkészküldött adta át az Egyesült Államok és az NSZK főcserkészének, valamint Svájc, Finnország, Anglia, Japán, Görögország, Olaszország, Franciaország és Ausztria cserkészszövetségeinek üdvözleteit. Az osztrák cserkészszövetség küldötte személyesen is köszöntötte a megjelenteket. Az ünnepélyes, kissé elfogódott hangulat még érzékelhető volt az alapszabályhoz fűzött szóbeli kiegészítés meghallgatásakor és az első hozzászólásokban is. Az alapszabályban megfogalmazottakat - bár a vártnál többen kértek szót - szinte senki sem vitatta, sokkal inkább igényelték az elvek megerősítését, az 1912-ben létrejött és jogilag azóta is létező magyar cserkészet hagyományainak folytatását. A szövetség tagja kíván lenni a genfi központú Cserkész Világszervezetnek, valamint a londoni székhelyű Leánycserkész Világszövetségnek. Célja az önként jelentkező gyermekek cserkészszellemben való nevelése: tagjai testi, szellemi és lelki felkészültségének fejlesztése, a magyar történelmi, népi és kulturális hagyományok ápolása; a gyermekek olyan nevelése, hogy demokratikusan gondolkodó emberebb emberré, magyarabb magyarrá váljanak. A szövetség feladatai közé tartozik összejövetelek, előadások, tanfolyamok, táborok, túrák, tanulmányutak, kiállítások szervezése és rendezése, a környezet- és természetvédelem érdekeit szolgáló törekvések támogatása. Az alapszabály tartalmazza a 10 cserkésztörvényt és a két kiscserkésztörvényt, valamint a fogadalmak szövegét. Elfogadását a választás követte. Nyílt és többségi szavazással választották meg az elnököt, a főtitkárt, a társelnököket és az országos intéző bizottságot. A szavazás után az új vezetőség ünnepélyes fogadalmat tett. (MTI)
1989. február 11., szombat 17:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|