|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Munka világa:
Kisvállalkozók adómorálja
"Az APEH szerint tovább romlott az adómorál. Szerencsétlen magyar
kisiparosok és kiskereskedők, szörnyű a sorsuk. Nem íronizálok,
tényleg szörnyű. Bürokrácia, ezernyi korlátozás, bonyolult és
vérszívó adórendszerek keserítik életüket. A rendeletek a kimúlt
rendszer hagyatékai. A mai kormányra vár a feladat, hogy
vállalkozásbarát környezetet teremtsen az igazi iparűzés és igazi
kereskedelem számára.
Szerencsétlen magyar kisiparosok, kereskedők. Nem elég, hogy az
ág húzza őket, de még szegény emberek is. Szegénységét még vállalnia
is kell ország-világ előtt. Mert hogy egy minapi sajótájékoztató
kapcsán az újságok is tudósítottak a szomorú tényről. Megírták
ugyanis az országos adóhivatal számaira hivatkozva, hogy a magyar
vállalkozók bevallott átlag jövedelme alatta marad az
alkalmazottakénak.
Miközben olvassuk a híradást, a szomorúság lelkünkre telepszik;
bagóért dolgozik a magyar átlag vállalkozó. Osztunk, szorzunk, és
alig több mint 9000 forint jön ki egy hónapra."
|
|
|
|
|
|
|
Utótalálkozó - délutáni felszólalások (1.rész)
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1989. január 17. kedd (MTI-TUD) - A délutáni ülésen Geoffrey Howe brit külügyminiszter az emberi jogok kérdéseinek szentelte felszólalásának nagy részét. Az ezekre vonatkozó új rendelkezéseket és az ezeket lehetővé tevő konszenzus kialakítását minősítette a bécsi záródokumentum legnagyobb erényének. Visszatekintett a nemzetközi jogfejlődés történetére, s úgy vélekedett, hogy az utóbbi évtizedekben Nyugat-Európában a szabadság további kiteljesítésén munkálkodtak, a Szovjetunió és a szocialista országok azzonban ,,más utat választottak,,. Emlékeztetett arra, hogy a második világháború után úgy tűnt: az antifasiszta koalíció eredményeire támaszkodva és annak szellemében ,,közös európai ház,, jön létre, de végül is ez megosztott ház lett. Elismerte, hogy a Szovjetunióban és Kelet-Európa nagyrészében az emberi jogokat illetően változások vannak, s a továbbiak kilátásai biztatóbbak, mint bármikor ezelőtt. A politikai reformoknak a jogrendszerben való tükröztetéséhez kétségkívül időre van szükség. Ha az erre vonatkozó szovjet ígéretek megvalósulnak és a reformok visszafordíthatatlanokká válnak, akkor Nagy-Britannia részt fog venni 1991-ben az európai együttműködés emberi tényezőjével foglalkozó moszkvai konferencián.
Howe felsorolta a záródokumentum emberi jogokkal kapcsolatos részeiből a legfontosabbnak ítélt pontokat, külön kiemelve az előirányzott ellenőrző mechanizmus nagy szerepét. Szólt arról, hogy az örmény földrengés-katasztrófa utáni fejlemények igazolták: világszerte mennyire élő eszme az emberi szolidaritás, a humanitárius segítségnyújtás. Üdvözölte a Szovjetuniónak a nyugati rádióadások zavarásának megszüntetéséről tett bejelentését, bírálta viszont, és anakronizmusnak nevezte a hidegháborús időszak maradványának számító berlini fal létezését. A tanácskozás kedd délutáni ülésén a briten kívül öt más külügyminiszter mondta el beszédét. (folyt.)
1989. január 17., kedd 20:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Utótalálkozó - délutáni felszólalások (2.rész)
|
Van de Broek holland külügyminiszter a bécsi találkozót a helsinki értekezlet óta a legnagyobb előrelépésnek minősítette az európai együttműködés szempontjából. Kijelentette: az államok közötti kapcsolatokat nem lehet elválasztani attól, hogy az államok miként bánnak saját polgáraikkal. Földrészükön az igazi enyhülés és bizalom nem épülhet csupán a leszerelésre, hanem magában kell foglalnia az emberi jogok tiszteletben tartását is. Görögország külügyminisztere, Karolosz Papuliasz többek között szólt arról, hogy országa milyen nagy jelentőséget tulajdonít annak a nemzetközi tanácskozásnak, amelyet a bécsi dokumentum alapján Málta fővárosában, La Vallettában tartanak majd az államok közötti viták békés rendezéséről. Mint közölte, Görögország elégedett azzal is, hogy a bécsi utótalálkozó megfelelően foglalkozott a Földközi-tenger menti országok együttműködésének rendkívül fontos feladataival. Svájc képviseletében René Felber külügyminiszter három tényezőre vezette vissza a most lezajlott utótalálkozó sikerét: több kelet-európai ország belső fejlődésére, a kelet-nyugati viszony kedvező alakulására és a helsinki folyamat 35 országa közötti tárgyalások építő szellemére. Felhívta a figyelmet: a jövőben fokozottabban kellene politikailag ösztönözni az európai allamok környezetvédelmi együttműködését, amelynek még sok a kihasználatlan lehetősége. Helyeselte, hogy az európai hagyományos haderő csökkentéséről egyelőre a VSZ és a NATO 23 állama fog tárgyalni, mivel e tárgyalásokon a fegyveres erők támadó jellegének megszüntetésén lesz a hangsúly, a védelmi jellegű haderővel rendelkező semleges államoknak tehát elegendő később csatlakozniuk a leszerelési folyamathoz. A délutáni ülés két utolsó felszólalója Izland és Luxemburg külügyminisztere volt. Embargó 20.30-ig ---------------- Franz Vranitzky osztrák kancellár kedden este a schönbrunni palotában fogadást adott a bécsi utótalálkozón résztvevő 35 állam külügyminiszterei és küldöttségei tiszteletére. A fogadáson megjelent Várkonyi Péter is.+++
1989. január 17., kedd 20:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|