|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz nyilatkozata
"Mi, fiatal demokraták, 1990. június 27-én, szerdán 18 órára
Románia budapesti nagykövetsége elé békés tüntetésre hívunk
mindenkit. Csoportjaink szerte az országban erre az időpontra
hasonló akciókat szerveznek."
SZER, Magyar híradó:
Különleges titkosszolgálati eszközök
"- Dr. Demszky Gábortól, a parlament nemzetbiztonsági
bizottságának elnökétől kérdezem, nem tartja-e aggályosnak, hogy egy
törvénytervezet meghosszabbítani tervezi a lehallgatási ügyek
engedélyét egy hónapról három hónapos időtartamra?
- Pillanatnyilag hatályban van egy ideiglenes törvény az új
nemzetbiztonsági törvény megalkotásáig, ami igen-igen sürgető volna,
ugyanis ez az egész kérdés rendezetlen a Duna-gate ügy óta.
Ez a javaslat meglep engem, a parlamenti bizottságnak még nincs
tudomása róla. Mi ezt tárgyalni fogjuk, és én azt gondolom, hogy a
három hónapos kiterjesztés az mindenképpen indokolatlan. Ugyanakkor
a jelenlegi egy hónapos határidővel - tudom jelezték már nekünk is
többször - gondok vannak.
"
|
|
|
|
|
|
|
Nem szerencsés Antall-megnyilatkozások
|
--------------------------------------
München, 1990. június 22. (SZER, Magyar politikai magazin) - Az Antall-kormány külpolitikai orientációját jól jelzi: hová vezetett első hivatalos útja. Nyugat-németországi látogatásának első állomásán azonban - mindjárt Münchenben - igen figyelemre méltó intés hangzott el a bajor üzleti körök részéről:
Még tavaly októberben 250 millió márkás hitelkeretről írtak alá megállapodást magyar-bajor vegyesvállalatok alapítására. A nyugatnémet bankszakemberek nehezményezték, hogy a magyar kereskedelmi bankok a hitelközvetítésért túlságosan is magas kamatot szabtak. Így aztán nem csoda, ha a mai napig mindössze 2 millió márkát vettek fel - vegyesvállalatok alapítására.
Sajnálatos, hogy a hazai beszámolókban mintha elsikkadna ennek a mesterséges akadálynak az említése, és inkább arra helyezik a hangsúlyt, hogy a bajorok újabb 100 millióval emelik a hitelkeretet. Ahelyett, hogy azt hangsúlyoznák: van hitelre lehetőség, amennyiben a hazai bankok nem próbálnak nagy sápot szedni; amennyiben kamatkartell helyett a kamatok terén is versenyeznek egymással.
Egyébként a jövőben a hitelkeret nemcsak vegyes vállalatok létrehozására, hanem magyar kis- és középvállalatok alapítására is felhasználható lesz.
Antall József látogatásakor így nyilatkozott: nem ismer az NSZK-étól különb demokráciát és jogállamot.
A miniszterelnök korábban a francia belpolitika kapcsán is hangot adott némiképp szubjektív véleménynek - ami talán nem szerencsés, ha a kormányt képviseli. Kemény István fűz ehhez néhány megjegyzést: (folyt.)
1990. június 22., péntek
|
Vissza »
|
|
- A kormányfő megnyilatkozásai - 1. folyt.
|
Igen jól szerepelt Antall József a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének június 7-iki ülésén, és jogos büszkeséggel számolt be erről június 12-ikén a Kossuth rádióban.
Már kevésbé voltak szerencsések a német-lengyel határon mondott szavai. "Ezt a határt természetesen el kell ismerni" - mondta Antall, de hozzátette, hogy nem tartja helyesnek, ha a németeket bele akarják rángatni egy ilyen irányú állásfoglalásba - mégpedig azért nem, mert ez a német szélsőjobboldal malmára hajtaná a vizet.
Nos, 9 nappal később a Bundestag rácáfol a magyar miniszterelnökre: csaknem teljes egyhangúsággal határozza el, hogy Lengyelország és az egyesített Németország közötti szerződésnek fenntartás nélkül el kell ismernie a két ország között jelenleg fennálló határt.
Mást is mondott június 12-ikén a rádióban Antall. Kijelentette, hogy nem tartja különb demokráciának ma Angliát, Franciaországot vagy bármilyiket - mint az NSZK-t. Nos, ha e szavakat angolra vagy franciára lefordítják, az angolok és a franciák nem nagy örömmel fogják olvasni. Nem a mondat igazságértékét vitatom, hanem az esetleg bekövetkező bosszankodásara hívom fel a figyelmet, és arra hogy ezt el lehetett volna kerülni.
Bosszankodás helyett valamilyen más szót kellene használnom a Mitterrand-t illető kritika kapcsán. Azt mondta Antall József, hogy a Le Pen-féle francia szélsőjobboldal előretörése, a baloldali pártok politikai stratégiája, "elsősorban Mitterrand politikai stratégiája következtében" jött létre.
Ez az állítás - a tények szempontjából nézve - legfeljebb féligazság. A proporcionális választójog bevezetésével Mitterrand valóban megkönnyítette, hogy Le Pen mozgalma erősödjék. Ez a hiba azonban megkérdőjelezhető, mert proporcionális választójog van a kontinentális Európa valamennyi országában. (folyt.)
1990. június 22., péntek
|
Vissza »
|
|
- A kormányfő megnyilatkozásai - 2. folyt.
|
Ennél fontosabb, hogy az 1983-as municipális-, az 1986-os parlamenti-, és az 1988-as elnökválasztás idején Chirac volt az, aki a Le Penével egyező jelszavakkal vezette harcba pártját, és hogy ez a párt kötött - többször is - helyi választási szövetséget Le Pen Nemzeti Frontjával.
Én magam nem akarok egyoldalúságba esni: nem állítom, hogy Le Pent Chiracnak köszönhetjük, hanem úgy vélem, ezügyben hibákat követett el a francia baloldal és jobboldal valamennyi pártja.
Mindent összevéve: Antall szavai inkább illenek egy európai újságíró, mint egy magyar miniszterelnök szövegébe. Június 22-ikén érkezik Párizsba, hogy Mitterand-nal és Rocard-ral találkozzék. Nem volt szükség arra, hogy 10 nappal korábban leszidja vendéglátóját.
És még kevésbé van arra szükség, hogy egy magyar miniszterelnök a Francia Köztáraság elnökének belpolitikáját nyilvánosan bírálja. +++
1990. június 22., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|