|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz nyilatkozata
"Mi, fiatal demokraták, 1990. június 27-én, szerdán 18 órára
Románia budapesti nagykövetsége elé békés tüntetésre hívunk
mindenkit. Csoportjaink szerte az országban erre az időpontra
hasonló akciókat szerveznek."
SZER, Magyar híradó:
Különleges titkosszolgálati eszközök
"- Dr. Demszky Gábortól, a parlament nemzetbiztonsági
bizottságának elnökétől kérdezem, nem tartja-e aggályosnak, hogy egy
törvénytervezet meghosszabbítani tervezi a lehallgatási ügyek
engedélyét egy hónapról három hónapos időtartamra?
- Pillanatnyilag hatályban van egy ideiglenes törvény az új
nemzetbiztonsági törvény megalkotásáig, ami igen-igen sürgető volna,
ugyanis ez az egész kérdés rendezetlen a Duna-gate ügy óta.
Ez a javaslat meglep engem, a parlamenti bizottságnak még nincs
tudomása róla. Mi ezt tárgyalni fogjuk, és én azt gondolom, hogy a
három hónapos kiterjesztés az mindenképpen indokolatlan. Ugyanakkor
a jelenlegi egy hónapos határidővel - tudom jelezték már nekünk is
többször - gondok vannak.
"
|
|
|
|
|
|
|
A hét kérdése: meddig lesz főtitkár Gorbacsov?
|
1990. június 22. péntek (MTI-Panoráma) - Az új orosz
kommunista párt megszületésének önmagában is kisebb szenzációval
felérő hírét szinte teljesen háttérbe szorította annak a
lehetőségnek a felmerülése, hogy Mihail Gorbacsov hamarosan megy -
vagy menesztik - az SZKP Központi Bizottságának éléről. Esetleges
távozását maga Gorbacsov is megerősítette, amikor a személyét ért
heves birálatokra mintegy válaszul közölte: elvtársai 10-12 napon
belül valaki mást láthatnak majd helyette a főtitkári székben.
Az SZKP július 2-án kezdődő 28. kongresszusa minden bizonnyal ,,történelmi,, lesz, s az új vonásokba könnyen belefér az - a más pártoknál szinte természetes - eset, hogy a küldöttek nem választják újjá a szervezet vezetőjét. (A párt történetében csak egyszer fordult elő, hogy élő főtitkárt váltottak le: Nyikita Szergejevics Hruscsovot távolították el a KB puccsistái a párt éléről.) Teljesen új helyzetben ül össze ez a kongresszus: a többpártrendszer léte már tény a Szovjetunióban, egységes kommunista pártról sem lehet beszélni, nem alkotmányos jog már az SZKP vezető szerepe és az sem kizárt, hogy a tanácskozás végül pártszakadással fog végződni.
Ebben a zűrzavaros helyzetben logikusan vetődött fel az a feltételezés, hogy Gorbacsov tudatosan akar búcsút mondani párttisztségének. Miután megválasztották a Szovjetunió államfőjének is, látszólag abszolút hatalmat szerzett magának, de ez a teljhatalom most sokkal inkább teher, mint előny számára.
A Szovjetuniónak mindenképpen meg kell változnia. Ezt szinte senki sem vitatja, s a legtöbben azzal is tisztában vannak, hogy a változás egyben a jelenlegi birodalom végét is jelenti. Ahogy kezd omladozni a pártállam korábban gránitszilárd épülete, úgy tünik el annak jelentősége, hogy az egy és oszthatatlan párt léte biztosítja a szövetséges köztársaságok monolitikus egységét.
Ha az államegység alapja már nem lehet az, hogy a párt a fő szervező és összetartó erő, akkor a reformer államelnöknek adott esetben csak hátrányt jelenhet a vezető párttisztség. Ilyen helyzet alakulhat ki akkor, ha a párt irányító testületein belül a változásokat elvető erők kerülnek túlsúlyba. A 65 évvel ezelőtt csenben kimúlt és most feltámasztott oroszországi kommunista párt alapító kongresszusa azt mutatja, hogy igencsak valós ez a lehetőség. Ezt figyelembe véve nem is tünik olyan elképzelhetetlennek, hogy az államelnök Gorbacsov érdeke a pártfőtitkár Gorbacsov távozása.+++
Gózon István, MTI-Panoráma
1990. június 22., péntek 11:45
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|